Adatot mindenki tárol, a kérdés csak az, hogy hogyan. Noha a felhőalapú szolgáltatások egyre népszerűbbek (gondoljunk csak a Netflixre vagy a streaming játékszolgáltatásokra), szép adatmennyiséget lehet összehozni akárcsak a telefonnal készített fényképekből, videókból. Főleg, hogy rengeteg mobillal egy jó ideje már készíthetünk 4K-s videókat is.
Adathordozóra azonban nemcsak a fájlok tárolása miatt lehet szükség, hanem azért is, hogy biztonsági másolatot készíthessünk a fontos fájlokról. Ebben a cikkben körbejárjuk, hogy melyek azok a leggyakoribb megoldások, amelyekkel egy asztali számítógép, egy notebook vagy akár egy telefon tárolókapacitását növelni tudjuk.
Logikus módon egy asztali PC esetében kínálkozik a legtöbbféle verzió, hiszen az egy új HDD beépítésével már könnyedén bővíthető, míg a legkevesebb opciót, csatlakozók hiányában, az okostelefonoknál találjuk. Amikor új adattárolót választunk, az egységköltség mellett érdemes mérlegelni, hogy pontosan mire szeretnénk használni a tárhelyet és persze azt is, hogy a következő 5-10 év során - előreláthatólag - milyen igényeink lesznek még.
Normál HDD beépítése meglévő PC-be
Kezdjük a sort a fapados megoldással: ha a számítógépházban van szabad hely egy új merevlemez számra, és az alaplap is tud fogadni még egy meghajtót, akkor a legegyszerűbb az, ha simán veszel egy új HDD-t, és azt építed be a számítógépbe. Noha az SSD-k sokkal gyorsabbak, ebben a cikkben elsősorban a hosszabb távú adattárolásra koncentrálunk, ezért nem a sebességet, hanem a kapacitást helyezzük előtérbe.
Tény, hogy egy klasszikus HDD nem a leggyorsabb, de ár-érték arányban továbbra is verhetetlen ezen a téren; egy 4 TB-os HDD-t körülbelül 30 ezer forintért vehetünk meg, vagyis 1 GB adat tárolása mintegy 7,5 forintba kerül csupán (a HDD-k esetében szokásos, 1000-es váltószámot alkalmazva).
Az előnyöket ebben az esetben a költségtakarékosság, valamint az egyszerű beépítés és üzembe helyezés jelenti.
De ezt a megoldást nem véletlenül neveztük fapadosnak. A PC-be épített HDD közvetlen módon csak az adott gép kapacitását növeli, és van ugyan lehetőség mappák megosztására is, ez messze nem optimális - már csak azért sem, mert egy belső HDD-t csak akkor lehet elérni, ha a számítógép be van kapcsolva. Továbbá egy belső merevlemez biztonsági mentéshez sem ideális, hiszen ha zsarolóvírus támadja meg a gépet, vagy mondjuk, a tápegység hibásodik meg, akkor ez is "megy az örök bitmezőkre".
Külső merevlemez kicsiben és nagyban
Külső merevlemezt természetesen működtethetsz asztali PC-vel is, azonban ez a bővítési megoldás elsősorban akkor kerül szóba, ha valaki notebookot használ, hiszen egy laptopban nagyon ritkán van lehetőség második adattároló beépítésére. Külső HDD-t külön is vásárolhatsz, de akár úgy is megoldhatod, hogy a notebookban lévőt lecseréled egy SSD-re. Nem véletlen, hogy több gyártó is kínál ilyen külső tokot, amely 2,5 colos HDD-t fogad.
A külső meghajtó lehet relatíve helyhez kötött és mobil is; mindez attól függ, hogy 3,5 colos vagy 2,5 colos meghajtó működik benne. A 3,5 colos merevlemezeknek külső tápegységre is szüksége van, így lakáson belül sem annyira egyszerű átvinni őket egyik helyről a másikra. Ezzel szemben a 2,5 colos HDD-k működnek simán csak az USB-csatlakozóról is. Ez nemcsak könnyen hordozhatóvá teszi őket, hanem azt is megoldja, hogy bárhol használhasd. Az SSD-k ráadásul még kevesebbet is fogyasztanak; notebook mellé egy 1 TB-os külső SSD már jó választás lehet, sőt egy ilyen meghajtó akár telefonnal is közvetlenül összeköthető.
A külső merevlemezek és SSD-k leghangsúlyosabb előnye a mobilitás és a kedvező fogyasztás: egy külső SSD például jellemzően csak akkor működik, ha használjuk is, egyébként a tároló kikapcsol, így szinte semennyi áramot nem használ. A hátrányok között a magasabb ár mellett említhetjük azt is, hogy a külső merevlemezek lassabbak - ha például csak USB 2.0 portra van lehetőség csatlakoztatni őket, akkor 30-40 MB/s írási és olvasási sebességet érhetsz el. USB 3.0 vagy jobb csatlakozóval ilyen gond jellemzően nincs, a meghajtó szinte egy beépített HDD sebességével használható.
Tipp: Külső merevlemezt nemcsak számítógéphez lehet csatlakoztatni, hanem routerhez is. Amennyiben a hálózati útválasztó támogatja, az USB-re csatlakozó HDD-t a hálózatra csatlakozó összes eszközről elérheted. Szédítő tempóra ne számíts és túl sok extra szolgáltatásra sem - ezzel együtt ez a megoldás is elégséges lehet, ha csupán arra van szükség, hogy legyen egy, a család minden tagja által elérhető adattároló is a lakásban. Elvégre már ezzel sok helyet spórolhatsz, és a kényelmi faktort is jelentősen növeli, ha a családi fotókat, zenéket és videókat egy központi helyen tárolod.
Tipp: Ha nemcsak külső merevlemez, hanem egy elfekvő Raspberry Pi és kéznél van, akkor a routeres megoldás helyett érdemes a HDD-t inkább a minigépre kötni, amelyből az OpenMediaVault segítségével egy egész jó kis NAS-t varázsolhatsz.
USB stick: csak végszükség esetén
Ha csak és kizárólag a hordozhatóság a fontos, akkor esetleg megfontolandó lehet egy USB-kulcs is, de hosszú távú tároláshoz ezeket az adathordozókat nem ajánljuk. Az egyetlen kivételt az jelenti, ha főleg a telefont használod, és annak kapacitását szeretnéd növelni. Bár adná magát a memóriakártya, sajnos ez az iPhone-ok és rengeteg más csúcskészülék esetében nem járható út, hiszen ezekben a modellekben nincsen kártyaolvasóhely.
Ha mobilhoz veszel USB-kulcsot, figyelj arra, hogy mindenképpen a telefonhoz passzoló csatlakozót válassz (iPhone esetében Lightning, androidos telefonoknál USB-C, régebbi modelleknél esetleg microUSB).
Létezik pár olyan típus is, amelyre normál USB-csatlakozó is kerül; egy ilyen adattároló elég egyszerű módját jelenti a telefon és a gép közötti, nagy mennyiségű adathordozásnak. A telefonok mellé ajánlott USB-stickek előnye, hogy rendszerint kapsz ajándékszoftvert is, amivel a telefonon lévő személyes adatokról pillanatok alatt készíthetsz biztonsági mentést.
DVD/Blu-ray
Csak a rend kedvéért említjük meg ezeket az adathordozókat; ma már sem áruk, sem sebességük nem igazán versenyképes, ráadásul egyre több gépben egyáltalán nincs optikai meghajtó.
Viszont ha olyan adatokról van szó, amelyeket garantáltan nem akarsz megváltoztatni, és csak nagyon ritkán szükségesek, akkor mégis kacérkodhatsz velük. Mégpedig azért, mert egy jó minőségű DVD-lemez garantáltan hosszú ideig megőrzi az adatokat a meghibásodás veszélye nélkül - annál kevés bosszantóbb dolog van, mint amikor a merevlemez tönkremegy, és minden rajta lévő adatnak búcsút kell inteni.
A megbízhatóságot szem előtt tartva, ha DVD vagy Blu-ray lemezre írsz ki adatot, akkor csak egyrétegű médiában gondolkodj, a kétrétegű adathordozók kevésbé tartósak. Amennyiben a maximális élettartam a cél, az M-Disc-technológiát vizsgáld meg közelebbről, amelynek kifejlesztője ezeréves adatmegőrzést ígér.
NAS: modern, mindent tud - de drága
Ha olyan tárhelyet szeretnél, amely nemcsak egyetlen gép gondjait oldja meg, hanem az egész családét, akkor egy NAS-ban érdemes gondolkodni. Kétségtelen, hogy messze nem a legolcsóbb megoldás, de cserébe egy olyan eszközt kapsz, amely hosszú időre megoldja a problémáidat, adott esetben ráadásul úgy, hogy később, ha még több tárhelyre van szükség, akkor bővíteni is tudod.
Egy NAS sajnos tényleg nem olcsó; két merevlemezzel (darabonként 4 TB-os kapacitással számolva) 100 ezer forint alatt esélytelen, hogy megúszd a dolgot, ha viszont "fullextrás" NAS-ban gondolkodsz, akkor ennek duplájára, triplájára számíts!
Azonban, még ha két HDD-vel is indítasz, érdemes megnézni, hogy mennyivel kerül többe egy olyan NAS, amely négy HDD-t tud kezelni - így később egy vagy két extra merevlemezt minden gond nélkül be tudsz építeni.
Tárolj adatot a felhőben!
Felhőalapú tárhelyet alighanem mindenki használ: az Android és az iOS is erősen támaszkodik a Drive-ra, illetve az iCloudra. Fájltárolásra mégis viszonylag kevesen használják, mert az ingyenesen elérhető kapacitás 5-15 GB, ami tényleg nem túl sok. Főleg, hogy a helyet minden más feltöltött adat is foglalja, azaz a levelezés, a címtár, a feltöltött fotók mind-mind értékes gigabájtokkal kurtítják meg a rendelkezésre álló tárhelyet.
Persze a kapacitás bővíthető, és nem is olyan vészesen drágán; 100 GB jellemzően 5-700 forintba kerül havonta. Ez az opció főleg okostelefonok esetében ad érezhető extra kapacitást, de akkor is megfontolandó, ha nem túl nagy mennyiségű személyes adatról szeretnénk biztonsági mentést készíteni.
A felhőalapú tárhelynek akkor is hasznát veheted, ha mondjuk az otthoni PC és a munkahelyi gép között szeretnéd a fájlokat automatikusan szinkronizálni.
Ez főleg manapság hasznos, amikor sokan dolgoznak részben otthonról is, hiszen mindkét gépen elérhetjük a legfrissebb fájlokat. Az 1 TB-os tárhely viszont már drága (kivéve, ha a Microsoft 365-re fizetünk elő, amely mellé 1 TB tárhely ingyen jár), havi 3 ezer forint körüli összeget nem biztos, hogy megéri kifizetni.
A felhőalapú tárhelyek további előnye, hogy egyfajta biztonsági mentésként is szolgálnak, általában rendelkeznek verziókövetés-funkcióval is. Hátrányuk - amellett, hogy nem ingyenesek -, hogy folyamatos (de legalábbis gyakori) internetkapcsolatra van szükség használatukhoz.
Összegzés
Ha elfogyott otthon (vagy a telefonon) a tárhely, és bővítésen töröd a fejed, akkor kényelem és használhatóság szempontjából nem kérdéses, hogy egy NAS-sal jársz a legjobban. A pénztárcád nem fogja megköszönni ezt a döntést, azt viszont meghálálja, ha egy külső merevlemez mellett döntesz, amely sokkal költséghatékonyabb megoldást jelent. Esetleg érdemes megnézni, hogy a router nem támogatja-e a tárhelymegosztást USB-porton keresztül, mert így a hálózati adattárolók funkciójának egy részét is megkaphatod a külső merevlemezek árában.
A cikk folytatódik, lapozz tovább!
