Ha csak nagy képátlóra, szimpla kijelzőre van szükséged, a forrásról te magad gondoskodsz, akkor szinte mindegy, hogy melyik tévét veszed le a polcról - ha viszont a legjobb képminőséget és a legjobb szolgáltatásokat szeretnéd, akkor a alaposabban fel kell térképezned a kínálatot és nem a belépőszintről választanod. Ez garantáltan zsebbenyúlós élmény, viszont megvan az az előnye, hogy választásod akár 10 évre is szólhat. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a kiszemelt megjelenítő milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Megmutatjuk, melyek azok a jellemzők és szolgáltatások, amiket az új tévédnek mindenképpen érdemes tudnia, ha nem szeretnél pár, nem túl jó felhasználói élménnyel átélt év elteltével ismét új tévé után nézni.
OLED- vagy QLED-panel
Ha az abszolút prémium minőséget szeretnéd választani, akkor az OLED-nél ne add alább - persze ez egyúttal azt is jelenti, hogy sokkal mélyebben a zsebedbe kell nyúlni, hiszen 55 colos méretben 400 ezer forint körül kezdődnek az árak, a határ pedig a csillagos ég. Hát még, ha 65 colos vagy nagyobb képátlóra vágysz! Cserébe tökéletes feketét és kontrasztot, valamint gyönyörű színeket kapsz, és ha az idei vagy tavalyi modellek közül zsebelsz be egy tévét, akkor a fényerővel - és ebből adódóan a HDR-rel - sem lesz problémád. Hátrány igazából nincs; a beégést szokták említeni, de az új modelleknél már ettől sem kell tartani.
Ha az OLED túl drága, akkor sincs veszve minden: az LCD-tévék között a legjobb minőséget a kvantumpontos technológia képviseli, amit a Samsung QLED-nek hív - és ez átkerült a köznyelvbe is. De fontos, hogy nemcsak a Samsung gyárt "QLED" tévét, hanem - többek között - az LG, a TCL és a Hisense is. A jó hír az, hogy egy OLED-tévéhez képest, azonos méretben, nagyjából fél- vagy kétharmad áron kapsz QLED-tévét. Ez a technológia elsősorban szép színeket és kiváló fényerőt ad, másodsorban pedig szélesebb betekintési szögeket. Az LCD-tévék klasszikus gyengeségeit azonban nem orvosolja, arra ott vannak a mini LED-es tévék. Vagyis igazából csak lennének, mert az igazság az, hogy csak kicsivel jobb teljesítményt nyújtanak, jóval magasabb áron.
HDMI 2.1 és legalább 3 csatlakozó
Sokan követik el azt a hibát, hogy olyan tévét vásárolnak, amire csak két HDMI-csatlakozó került. A három legyen a minimum, de a legjobb az, ha négy csatlakozó figyel a hátlapon. Gyorsabban betelnek ám a portok, mint hinnéd! Egyet kapásból elfoglal a set-top-box a tévé előfizetéshez, egy HDMI kell a hangprojektorhoz, egy megy a játékkonzolhoz és máris ott vagy, hogy ha nincs negyedik HDMI, akkor alkalomadtán a notebookot már csak kábelek dugdosásával tudod a tévéhez kötni.
Figyelj arra is, hogy lehetőleg a tévé összes csatlakozója kompatibilis legyen a HDMI 2.1 szabvánnyal. Ez főleg a játékkonzolok miatt fontos (4K és 120 fps együtt, valamint VRR és ALLM), de jól jöhet akkor is, ha notebookot kötsz a tévére. Egyes gyártók sajnos még mindig elkövetik azt a hibát, hogy a HDMI 2.1 szabványt csak egy vagy két csatlakozó támogatja, ráadásul az egyikük éppen az, amelyik az ARC/eARC funkciót is biztosítja. Így a hangprojektor rögtön le is foglalja az egyiket.
A valóban okos rendszer
Már szinte nem is lehet olyan tévét vásárolni, amely ne tartozna az "okos" kategóriába, azonban nagyon nem mindegy, hogy az okostévé rendszer mire képes. Az alapot a Wi-Fi csatlakozás jelenti, és az, hogy a készülék tud kapcsolódni a népszerű streamingszolgáltatásokhoz (Netflix, Disney+ stb.). Azonban nagy eltérések vannak a kezelőfelületet illetően (e tekintetben az LG-féle webOS az, amelyik gyakorlatilag megjelenése óta a legjobbnak számít, de persze ez szubjektív), és itt nemcsak a használhatóságra gondolunk, hanem arra is, hogy mennyire pörgős a felület, milyen funkciókkal rendelkezik a távirányító és így tovább.
A másik fontos kérdés az, hogy mennyire könnyen bővíthető az okostévé rendszer tudása (illetve persze az, hogy bővíthető-e egyáltalán). Nem túl meglepő módon bővíthetőség szempontjából a Google TV (Sony, TCL, Hisense, Philips) az, ami viszi a prímet, közel 15 ezer alkalmazás elérhető erre a rendszerre. De több ezer app készült a webOS-re is, amit nemcsak az LG használ, hanem rengeteg kínai gyártó is licenceli.
Az okostévé rendszer és a kezelőfelület esetén döntő tényező a szubjektív szempont is - nem mindenkinek jön be ugyanaz a felhasználói élmény. Éppen ezért érdemes ellátogatni egy nagyáruházba vagy bemutatóterembe, ahol lehetőség van arra, hogy kipróbáld a rendszert; így biztos lehetsz abban, hogy a következő években nem fog az őrületbe kergetni a tévé menürendszere.
HDR
A modern tévék a HDR-funkciót is támogatják, azonban nem mindegy, hogy melyik szabványt. A HDR10 és HDR10+ nyílt szabványok, és ingyenesen használhatók, a Dolby Vision viszont licencköteles. Cserébe utóbbi nyújtja a legjobb minőséget. Ha hosszú távra vásárolsz tévét, mindenképpen olyan modellt vegyél, amely HDR-képes! Ideális esetben ez azt jelenti, hogy olyan készülékre esik a választásod, amely mind a három szabványt támogatja. A három szabvány közül az alapot egyébként a HDR10 jelenti, hozzá képest a Dolby Vision és a HDR10+ annyival tud többet, hogy jelenetenként kezelik a fényerő beállításokat.
Bluetooth adapter
Ha van Bluetooth adapter is a tévében, az főleg azért jó, mert vezeték nélkül sokkal könnyebb fülhallgatót csatlakoztatni rá - és ez igen hasznos akkor, ha a családban valaki gyakran néz tévét úgy, hogy mások már (vagy még) alszanak. A technológia hatótávolsága bőven elég ahhoz, hogy bármilyen nappaliban megoldást jelentsen a fenti problémára - ahhoz viszont már nem feltétlenül elegendő, hogy ne szakadozzon a vétel akkor, ha kimész a konyhába mondjuk egy pohár vízért.
Alacsony fogyasztás
Szinte minden tévében van energiatakarékos üzemmód, ezt azonban nem ajánlott bekapcsolni, mert azzal, hogy az elektronika a fényerőt a külső fények alapján automatikusan változtatja, szépen tönkre is teszi azt a számodra tökéletes képminőséget, amit a különféle paraméterek aprólékos beállításával megalkottál. Ha gyakran tévézel nappal és este is, érdemes két profilt készteni, amik között manuálisan váltogathatsz.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy olyan tévét vásárolj, amelynek fogyasztása alacsony - a specifikációban ez az adat szerepel, bár teljesen korrekt összehasonlítást nem tesz lehetővé, mert minden gyártó más és más módon mér. Ami fontos, hogy ne az eco, hanem a normál vagy tipikus fogyasztási adatokat hasonlítsd össze. Általánosságban véve elmondható, hogy az OLED-tévék fogyasztása 50-100%-kal magasabb, mint egy azonos képátlóval rendelkező LCD-tévé fogyasztása.
-1 Mesterséges intelligencia
Az AI természetesen már a tévék világába is beköltözött. A helyzet azonban az, hogy a gyártók egyelőre csak most tapogatóznak, hogy a fejlesztéseket pontosan milyen irányba is állítsák, kiforrott és jó megoldások nincsenek - és ha tippelnünk kéne, azt mondanánk, hogy még pár évig nem is lesznek. Olyan szolgáltatásokra legalábbis nem számítunk, amik nélkül nem lehet élni. Vannak jópofa ötletek, amelyek hosszú távon akár hasznosak is lehetnek, de egyelőre inkább olyan fejlesztéseket láttunk, amelyek nem életképesek. A mesterséges intelligencia, mint szolgáltatás, éppen ezért nem plusz egyként szerepel listánkon, inkább mínusz egyedik szempont - bármennyire is felkapott most a téma, a tévék esetében egyelőre ne számolj vele, vagy legalábbis extra felárat ne adj érte.
