Legutoljára 2017-ről 2018-ra fordulva érezhette azt az ember, hogy valami nagyon furcsa dolog történik az informatika világában. Egyre többen, akár ismerősök vagy családtagok kezdtek el olyan szavakat használni, mint "bitcoin", "bányászat" vagy "kriptovaluta", a számítástechnikához kicsit jobban értők pedig vad PC-építésekbe vagy frissítésbe fogtak attól függően, milyen idős konfigurációt használtak.
De itt álljunk is meg egy szóra. Hogy jön ide a hagyományos asztali számítógép, mi köze egy zömében játékra vagy internetezésre használt masinának a kriptovalutákhoz? Idáig is el fogunk jutni, ám először ismerjük meg jobban a 2021-re ismét felpörgő bányászati témát.
A digitális valuta
A kriptovaluták világa elsőre nagyon ijesztő lehet azok számára, akik fizetőeszköz alatt a papíralapú pénzt és a bankkártyát értik. Előbbi kézzel fogható, utóbbi pedig évtizedek óta velünk van, mint a banki világ plasztikmegoldása a modern fizetési módok érdekében. Eljutottunk az érintésmentes és akár mobilról is irányítható, bankszámlaalapú kifizetésekig, amelyek pénzügyi és kormányzati szintű szabályozás mentén működnek. Ehhez képest az interneten, a világot összekötő hálózatokon született és azóta is működő kriptovaluták szokatlan technológiának számítanak, hiszen sosem látjuk, mi is ez valójában, és az sem teljesen érthető hétköznapi gondolkodásmóddal, hogy miképp keletkezik.
Az alapok megértéséhez elsőként tisztába kell tennünk a "blokklánc" (blockchain) fogalmát, a technológiáét, amely nyilvánvalóan ugrásszerűen segítette a bitcoin és egyéb kriptopénzek megszületését, ám egyéb területeken, pénzügyi szolgáltatásfejlesztéssel foglalkozó startupok is előszeretettel alkalmazzák.
A legegyszerűbben talán úgy lehetne körülírni a blokklánc működését, hogy akár több ezer kliens, számítógép, végpont olyan módon csatlakozik és végez tranzakciókat egymással, hogy a folyamat origójában nincs egy központi rendszer, szerv vagy intézmény.
Az úgynevezett decentralizált jelleg miatt a végpontok (vagy épp csomópontok) mindegyike rendelkezik az összes szükséges adattal az információcseréhez és lebonyolítani kívánt tranzakcióhoz (főkönyvként működve), ezek módosítása pedig a hálózatban lévő minden elemen lefut. Ezáltal minden egyes alkalommal (új csomópont/kliens csatlakozása, tranzakció indítása, törlése, frissítése) a teljes hálózaton (láncon) végigfut a szinkronizáció, és ezáltal gyakorlatilag valós időben biztosított az adatok konzisztenciája. Ellenpéldaként felhozható a hagyományos banki rendszer, ahol az adott pénzügyi intézmény a központi elem, és rajta fut keresztül minden egyes folyamat, annak egyszerűségétől vagy épp bonyolultságától függetlenül. Tehát egy helyen tárolnak és vezetnek mindent, a végpontok (például az ügyfelek) csupán parancskiadásra jogosultak, nincs kontrolljuk a pénzügyi tranzakciók felett, ami nem feltétlenül probléma, inkább csak elavult módszernek tekinthető.
Egy blokklánc részeként nem fordulhat elő az, hogy egy kívülről érkező támadás miatt elvesztjük az adataink, hozzáféréseink vagy pénzünk egy részét, hiszen amint kéretlen változást észlel a rendszer, a csomópontok adott kulcsok mentén önellenőrzést hajtanak végre, és azonnal világossá válik, hogy nem egyeznek a tranzakció elindításához szükséges engedélyek. Ezek a bizonyos kulcsok ugyanis a láncon belül minden egyes ponton megtalálhatók, adott titkosítás és szabályok mentén szinkronizálódnak és változnak. Egy "idegen" próbálkozás alkalmával a rendszer önnön működése teszi lehetetlenné a támadást, ez pedig kétségkívül egy olyan technológiai előny, amivel a banki rendszer jelenleg nem rendelkezik.
A kriptovalutákkal kapcsolatos tranzakciók természetükből fakadóan ilyen blokkláncokba rendeződve kezelhetők, és az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy rendben van a rendszer működése.
A napi médiába olykor eljutó, a bitcoinnal balszerencsésen járó felhasználók leginkább azért kerültek bajba, mert elfelejtették jelszavukat, és így nem fértek hozzá virtuális pénztárcájukhoz/széfjükhöz, vagy egy teljesen más úton (jellemzően egyszerű e-mailben) érkező sikeres adatlopási kísérlet miatt vesztették el virtuális érméiket.
A felhasználói hibák tehát itt is jelen vannak, erősen ajánlott hát kellő tudatosság birtokában belépni ebbe a világba. Egyáltalán nem gond, ha az elején csak lépésről lépésre haladunk, és esetleg nagyon kezdőnek érezzük magunkat. Aki kitartó, hetek alatt megértheti az alapvető jellemzőket és eszközöket, és nemcsak a bányászatban, hanem a kereskedésben is sikeressé válhat.
A cikk folytatódik, lapozz a következő oldalra!
