A VGA-n múlik minden
Videokártyát érdemes az elmúlt évek generációjából választani, az AMD és az Nvidia típusai egyaránt megfelelnek erre a célra. Négy évvel ezelőtt a Radeon RX400/RX500-as széria volt az egyik legjobb hatékonyságú eszköz, ám ez némiképp változott, ma a GeForce RTX 20 és 30 kártyacsaládok képesek felmutatni igen magas bányászati teljesítményt. A Radeonok frontján egy RX590 is egész kellemes meglepetést okozhat, még inkább, ha több működik belőle egyszerre, ám aki megteheti, és képes is találni szabad példányt, a legújabb RX6000-es sorozat tagjaival sem nyúlhat mellé.
Ha megvan a megfelelő tőke és beszerzési forrás, viszonylag könnyű halmozni a videokártyákat, de szimultán érdemes pár percet szánni a tápegység típusának kiválasztására is. Amint egynél több grafikus vezérlő kerül egy konfigurációba, nagyot ugrik a rendszer teljes fogyasztása, ráadásul a bányászat csak akkor hatékony, ha a kártyák ki tudják préselni magukból a közel maximális számítási kapacitást. Ez pedig azt jelenti, hogy egy VGA-páros könnyedén 500-600 watt körüli energiafelvételt igényel, egy kvartett esetében pedig már 1000 watt feletti összteljesítményről beszélünk. Ezt az igényt ki tudja elégíteni egy darab tápegység, és érdemes is keresni azokat a típusokat, amelyekről a gyártó maga állítja, hogy bányászatra épített PC-kben is használhatók.
Ha a gép elkészült, már csak a szoftveres felkészítés van hátra. Gondoskodjunk a legfrissebb BIOS-ok, firmware-ek installálásáról, egy tiszta Windows vagy Linux rendszer telepítéséről és a bányászathoz szükséges alkalmazások beszerzéséről.
Mi az a hashérték?
Ha a bányászat egyik fundamentuma a videokártya, akkor a másik bizonyosan az ehhez tartozó hashérték. Az előzetes költségkalkuláció és nyereségesség kiszámítása során kikerülhetetlen paraméternek számít ez az érték, amely megadja, hogy a GPU/PC milyen számítási teljesítménnyel képes létrehozni egy blokkot a láncon belül adott időegység alatt. Jellemzően egy másodpercnyi az időegysége, a hash nagysága pedig egyéb mértékegységekhez képest mega-, kilo-, giga- vagy akár teralépcsőnként kezelendő. Egy átlagos otthoni PC esetében MH/s számokkal találkozhatunk, avagy az adott konfiguráció egy másodperc alatt hány megahash számításra képes. Nyilvánvalóan minél magasabb ez az érték, annál rövidebb idő alatt juthatunk el a blokk kiszámolásáért járó érméig, ám a folyamat nyereségességének vizsgálata során figyelembe kell vennünk a bekerülési (pl. a bányászgép megépítése) és az üzemeltetési költségeket (áramfelhasználás) is.
A cél egyébként így is egyértelmű: minél erősebb a videokártya, annál jobb bányászok lehetünk, de ennek meg is fizetjük az árát.
Okosan és tudatosan kell a bányászprojektet felépíteni, mert olyan sosem lesz, hogy a bekerülési költség alacsony, a működés energiahatékony, és a legnagyobb számítási kapacitással is rendelkezünk.
A végső cél tehát e három tényező közti egyensúly megtalálása, ami ha nem is megy elsőre, már középtávú bányászat során is rengeteget tanulhatunk a módszerekről, finomhangolásokról.
Tárold, amit kibányászol!
A konkrét számítási feladathoz passzoló hardver és szoftver beállítása hozzáértéstől függően nagyon hamar összejöhet, ám még mielőtt begépelnénk a videokártyákat beizzító parancsot, regisztráljunk egy úgynevezett kriptotárcát is, amelyben gyűjthetjük érméinket. Ez nemcsak kényelmi szempontból fontos (elvégre a való világ valutáit is különféle módokon tároljuk), hanem a kereskedés és az ehhez köthető biztonság miatt is elengedhetetlen eszköznek számít. Számtalan lehetőség és tárolási forma közül választhatunk, az alapvető webes-szoftveres megoldások mellett a legnagyobb biztonságot garantáló hardveres tárcák is elérhetők, ezeket leginkább azoknak ajánljuk, akik már-már napi szinten kereskednek. A tárolók kiválasztása során érdemes több összehasonlítást is végezni az egyes opciók között, illetve ahhoz mérten szűkíteni a kört, hogy mely kriptovalutát bányásszuk, és ezzel később mi a célunk. Az ajánlható szoftveres (értsd: webes és mobilapplikációs) tárcák közé tartozik a Blockchain, a BRD, az Electrum vagy a Trust Wallet, míg a hardveres kulcsok közül a Ledger és a Trezor gyártók által készített modellek számítanak ismertnek. Bármelyiket is választjuk, többszintű védelmet nyújtanak a kriptovaluták számára, és nem mellesleg egyik-másik egyértelműen megalkotott felületével és pofonegyszerű használatával a hobbibányászok igényeit is tökéletesen kielégíti.
Ha szeretnél további hasznos cikkeket olvasni, valamint remek teljes verziós programokat, biztonsági szoftvereket és értékes PC-játékot kapni, akkor vedd meg a 2021/03-as PC World magazint!
