Az Adobe Photoshop CS2 egyik lényeges újítása a Smart Sharpen szűrő volt, amely láthatóan jobb élesítést tett lehetővé, mint a hagyományos megoldások. A GIMP-ben nincs ilyen funkció, de egy kis trükkel hasonló eredményt lehet elérni. Most mindkét (Photoshop és GIMP) módszert bemutatjuk.
Megjelenése után a különféle internetes fórumokon hosszas viták folytak arról, vajon hogyan működik a Photoshop Smart Sharpen (a magyarban Szelektív élesítés) szűrője. Szárnyra kapott olyan hír is, miszerint ez egy vak dekonvolúciós szűrő lenne, vagyis valami olyasmi, mint amivel például a Hubble-űrtávcső képeit javították, miután a főtükör hibája kiderült. Nos, különféle tesztábrákon tanulmányozva a szűrő viselkedését, úgy tűnik, hogy sem a Photoshop szűrője, sem a Nik Sharpener Pro nem ilyen módszert használ, hanem valami hagyományosabbat és egyszerűbbet.
Akárhogy is, az élesítés nem egyszerű mutatvány. Az alapkövetelmény az élek határozottabbá, kontrasztosabbá tétele - de csak annyira, amennyire azt a kép megköveteli. Nem jobban! Egy kellemes, lágy portrét vagy egy hajnali ködbe burkolódzott folyóparti tájképet túlélesíteni több mint bocsánatos bűn: hiba. Ne erőltessük hát az élesítést jobban, mint kívánatos! Jó, ha a tárgyak anyagszerűsége, textúrája is kifejezettebbé válik, de nem szabad a zajt, a szemcsésséget vagy a JPEG-hibákat felerősíteni. E két dolog eleve ellentmond egymásnak. Tipikus hiba még a kontúrok mentén jelentkező ragyogás, amelyet a túlzott élesítés okoz.
A Photoshop okossága
A Photoshop Smart Sharpen filterének érdekessége, hogy nemcsak az elmosódást, hanem az objektívéletlenséget és bemozdulást is lehet vele korrigálni. Talán az a legszebb benne, hogy nagyon egyszerű a kezelése. A Remove listából ki kell választani, hogy mit szeretnénk eltüntetni. A Gaussian Blur beállításánál közönséges életlen maszkkal dolgozik, vagyis nem sokban különbözik az Unsharp Mask szűrőtől; a paraméterek beállítását ugyanúgy kell elvégezni. Lehet megérzésre is dolgozni, de tapasztalatlan felhasználóknak a következő vezérfonal javasolható:
A Photoshop Smart Sharpen szűrőjét is jobb Lab módban az L csatornán használni
- Mindenekelőtt százalékos nagyítást használjunk, mert akkor a monitor egy pixele éppen megfelel a kép egy pixelének. Ennél nagyobb nagyítással is lehet dolgozni, figyelembe véve, hogy a képpontokat felnagyítva látjuk. Kisebbel azonban nem, mert akkor minden szoftver interpolál a megjelenítésnél, vagyis a monitoron egy átlagolt képet látunk, ami nem mutatja jól, hogy valójában mit eredményez a szűrő használata. Így bizony könnyen becsaphatjuk magunkat.
- Az Amount (mérték) értékét állítsuk a maximálisra. Ez az élesítés erősségét szabályozza, eleinte nem baj, ha túl erős.
- A minimumról addig növeljük a Radiust, vagyis a szűrő sugarát, amíg a finom részleteknél és a durva éleknél egyaránt szépen nem jelentkezik az élesítés.
- Ezután az Amount értékét addig kell csökkenteni, amíg kellemes, túlélesítési hibáktól mentes képet nem kapunk.
Ugyanezt a vezérfonalat követhetjük a hagyományos Unsharp Mask szűrőnél is, azzal a különbséggel, hogy ott még van egy ötödik lépés, amikor a Threshold (határérték) csúszkát 0-ról addig növeljük, amíg a zaj kellő mértékben nem csökken, illetve a zaj és az élesítés egyensúlya megfelelő nem lesz.
A Smart Sharpen felvételi életlenséget javító Lens Blur, valamint a bemozdult képekhez való Motion Blur üzemmódjánál is a fentieket tarthatjuk irányadónak, csak a Motion Blurnél meg kell még adni a bemozdulás irányát is az Angle mezőben. Megfelelő beállításoknál a More Accurate opcióval láthatóan jobb eredményt kapunk, de a számítás 5-7-szer annyi időt vesz igénybe. Advanced módban további két fül is megjelenik: a Shadow és a Highlight. Akkor érdemes ezeket használni, ha a sötét vagy a világos részeken túl erős az élesítés, vagy nagyon zajosodik a kép. A Shadow a sötét, a Highlight a világos részeken maszkolja az élesítést. A Tonal Width beállítása szabja meg, hogy mekkora tónustartomány számít sötétnek, illetve világosnak. A Fade Amount a maszk erősségét határozza meg: minél nagyobb értéket állítunk be, annál jobban csökkenti az élesítés mértékét.
A kisfarkas se kutya!
Smart Sharpen ide vagy oda, GIMP-pel is remekül lehet élesíteni. Az egyik legjobb módszer Bob Johnson ötlete, amelyet az earthboundlight.com-on mutatott be. Ő Photoshoppal dolgozik, és módszerének az a lényege, hogy nem az egész képre engedi rá a Smart Sharpen szűrőt, hanem csak azokat a részeket élesíti, amelyeknél a legzavaróbb az életlenség: a kontúrok környékét. Bobnak igaza van abban, hogy ezzel javítani lehet a Smart Sharpen képességein, de a módszer még hasznosabb a hagyományos Unsharp Mask esetében.
Ugyanakkor Bob módszerét két ponton is lehet még tökéletesíteni. Az egyik az élesített csatorna, a másik az élesítés utólagos hangolása. ő az RGB-csatornák tartalmát összemásolja egy alfa-csatornába, majd az élesítést a teljes RGB-képen végzi el, ami az esetek nagy részében felesleges, sőt káros. A kék csatornában például a többinél erősebb zaj szokott lenni, amelyet az élesítés kiemel, miközben ez a csatorna szinte semmit nem ad a kép részletgazdagságához. Az emberi látás felbontóképessége a komplementer színek tekintetében 3-8-szor rosszabb, mint a fekete-fehér mintázatokra nézvést. Vagyis nem baj, ha a színek egy kicsit elmaszatolódnak a képen, mert úgysem látunk belőle semmit. Ezzel szemben felettébb zavaró, ha az élesítés színes zajt okoz. Vagyis jobban tesszük, ha csak a világosságinformációt hordozó csatornában élesítünk, a színeket pedig békén hagyjuk. Ez RGB módban nem lehetséges, mert ott mindegyik csatorna hordoz színinformációt, és mindegyik beleszól a kép világosságába is. Photoshopban egyszerűen Lab színmódba kell váltani, és az L (Lightness) csatornával kell dolgozni, ami csak a világosságinformációt tartalmazza
A GIMP-ben a dolog kicsit kényelmetlenebb, mert nem tud Lab színtérben dolgozni. Viszont a Színek » Komponensek » Szétbontás menüponttal szét lehet szedni a képet három rétegre, amelyek közül az egyik az L, a másik kettő az a és b csatornának felel meg. Ehhez a megjelenő párbeszédpanelen az LAB-et kell választani a Színmodell listáról, és be kell kapcsolni a Rétegekre bontás jelölőnégyzetet. A művelet hatására egy új, három rétegből álló, szürkeárnyalatos kép születik. Ennek L rétegén dolgozunk tovább.
Vegyük elő a Párbeszédablakok menüből a Csatornákat. A meglévő Szürke csatornára kattintsunk az egér jobb gombjával, és a helyi menüben válasszuk a Csatorna megkétszerezése funkciót. A Csatornák panelen megjelenő új „Szürke csatorna másolata" nevű csatorna bélyegképe mellett balra, a szem ikon bekapcsolásával tegyük láthatóvá a csatornát. Csak ezen dolgozunk most.
A Szűrők » Élkeresés » Szélek funkcióval keressük meg a képen az éleket. Legjobb eredményt akkor kapunk, ha a Sobel algoritmust választjuk, a Mértéket pedig közepesre állítjuk. A kapott kép zömében fekete, a kontúrok fehérrel világítanak.
A Szintek eszközzel finomítunk az élképen
Kicsit még korrigálunk rajtuk a Színek » Szintek funkcióval. A Bemeneti szinteknél a jobb oldali, fehér csúszkát addig húzzuk balra, amíg az összes vonal egészen fehér nem lesz. A bal oldali fekete csúszkát meg jobbra húzzuk egy picit, amíg a nagy egybefüggő felületek tiszták nem lesznek, és az esetleges JPEG-hibák el nem tűnnek a szemünk elől. Ezután OK-t nyomunk.
Kijelölést készítünk a csatornamásolatból, és visszatérünk az eredeti képhez
A következő lépésben visszatérünk a Csatornák panelhez, és a „Szürke csatorna másolatánál" a jobb gombos helyi menüből a Csatorna kijelöléssé alakítása pontot választjuk. Ezután a csatornamásolat láthatóságát kapcsoljuk ki, és térjünk vissza az eredeti képhez (a „Szürke" és az „Alfa" csatorna is legyen kijelölve!). A Szűrők » Kiemelésmenüben válasszuk a Maszk életlenítését. Ez igazából az életlen maszk, csak rossz a GIMP magyar fordítása.
A korábban leírtak szerint végezzük el az élesítést, de a szükségesnél egy kicsit erősebbre állítsuk a Mérték paramétert (a Sugarat ne!).
Egyesítjük a Lab komponenseket
Most már a célegyenesben vagyunk. A Színek » Komponensek » Összevonás menüponttal egyesítjük a három réteget. A Színmodell természetesen most is LAB, és a Csatorna-ábrázolás már automatikusan adódik. Ha minden igaz, akkor most három kép van előttünk nyitva a GIMP ablakaiban. Az első az eredeti színes kép, a második a LAB szerinti szürkeárnyalatos, és a harmadik az egyesített, új színes kép. A szürkeárnyalatos már nem kell, mentés nélkül becsukhatjuk. Az új, élesített kompozit képnél a Rétegek panelen már csak egyetlen „Háttér" réteg van. Ezt fogjuk meg az egérrel, és húzzuk az eredeti kép ablakába. Így ott most két réteg lesz. Az alsó az eredeti „Háttér", a felső, a „Háttér másolata" nevű pedig az élesített kép. A Rétegek panelen az Átlátszatlanság csúszka balra mozgatásával gyengíteni lehet a felső réteget, vagyis hangolni lehet az élesítést. Ez a második lényeges újításunk Bob módszeréhez képes. A rétegek egymásra igazítása után így lehet véglegesen beállítani a szelektív élesítés mértékét. A hangolásnál se feledkezzünk meg a 100%-os nagyításról. Amikor jó az éles és életlen kép aránya, a Réteg » Összefésülés lefelé funkcióval fejezzük be a munkát.
Végjáték
Fontos hangsúlyozni, hogy az élesítés mindig a képfeldolgozás utolsó lépése legyen, és a méretre vágott, kész képen végezzük el. A kívánatos élesítés jellege és mértéke nagyban függ attól, hogy mire szeretnénk használni a képet. A nyomtatásra szánt képek élességét igazán csak a kinyomtatott képen lehet megítélni.
A GIMP-pel bemutatott eljárás Photoshopban is használható, de ott egy kicsit másként festenek a dolgok. A különbségeket most nem részletezzük, helyette a Photoshop-használók innen letölthetnek egy ATN-fájlt betömörítve, amelyet az Action panel jobb felső sarkában lévő menüvel lehet betölteni. Miután elindítottuk a makrót, a dolgok már mennek maguktól, csak arra kell ügyelni, hogy a Levels (Szintek) beállításnál a fekete és fehér fordítva van, mint a GIMP-nél.
További GIMP-trükkök:
- Kislány piros kabátban (szelektív fekete-fehér konverzió)
- Polár- és infraszűrő
- Lágyítás
- Útonálló százszorszép (montázs)
- Keretre vágva
- Etűdök egy kék macskához (a fehéregyensúly helyes beállítása)
- Hajmeresztő hajnövesztő (ecsetkezelés)
- Ecset-pepecs (ecsetek készítése)
- Szemet szúró ötletek (szemek színezése, vörös szemek és szem alatti táskák eltüntetése)
- Smink, ami nincs (portréretusálás)
- Saját szűrők
