Amikor kiválasztasz egy asztali PC-t vagy notebookot, nem találsz rajta lejárati dátumot, és ez nem is véletlen, az ugyanis, hogy mikor válik elavulttá egy gép, nagyon sok tényezőtől függ. Hogy egy vagy öt, esetleg nyolc-tíz évig jó-e egy PC, azt javarészt a felhasználó igényei szabják meg, na meg persze a konfiguráció egyes komponenseinek teljesítménye, a megépítés, a szolgáltatások és a szoftveres kompatibilitás.
A felhasználási terület sokat számít: például egy hardcore játékos PC akár egy-másfél év alatt elavulhat, és fejleszteni kell, viszont egy irodai, egyszerű feladatokra szánt gép akár egy évtizeden át is szolgálatot teljesíthet. A szubjektív tényező a felhasználó rugalmasságából, kompromisszumkészségéből (illetve nem utolsósorban anyagi lehetőségeiből) tevődik össze.
Amikor nulláról kell felépíteni egy PC-t, vagy vadonatúj laptopot vásárolni, lehet úgy lavírozni az ajánlatok tengerében, hogy a gép nagyon sokáig helyt álljon, valamint könnyen bővíthető legyen. Utána kell járni a választott platform jövőjének, a futtatott szoftverek rendszerkövetelményeinek, az alaplap szolgáltatásainak és a gép bővíthetőségének.
Bár a PC egyik legjobb tulajdonsága, hogy a szigorú szabványoknak hála egyszerűen bővíthető, sőt néhány komponens akár komplett platformváltás mellett is megtartható, vannak olyan helyzetek, amikor egy számítógépet már nem éri meg tovább fejleszteni, javítgatni és foltozgatni, inkább új PC-t kell választani. Megmutatjuk, mikor jött el az ideje a teljes váltásnak, mit kezdhetsz régi konfigurációddal, és abban is segítünk, hogy csalódásoktól mentes, jó gépet válassz, amely a lehető legtovább hű társad lesz mindennapjaidban.
1: Nem támogatja az új operációs rendszert
Bár több izgalmas és akár mindennapos használatra alkalmas PC-s operációs rendszer létezik, a domináns egyértelműen a Microsoft Windows. Ez határozza meg a legtöbb, széles körben használt funkciót és a hardveres, valamint szoftveres kompatibilitást is. A Microsoft közismerten szerény, amikor a minimális rendszerkövetelményt kell meghatározni, de aki már próbált "kicentizett" alapkonfigurációra Windowst telepíteni, jól tudhatja, hogy tényleges használatához egy ilyen erősségű számítógép nem elég.
Ennél is rosszabb a helyzet, ha már a Windows telepítője is azt írja ki, hogy a számítógép egyszerűen nem alkalmas az újabb verzió futtatására.
Az egy-két magos CPU-s követelményt és a 2-4 GB-os memóriát a legtöbb PC még megugorja, de régi gépeknél gondot okozhat a megfelelő DirectX-verziót támogató grafikus vezérlő hiánya, illetve a tárhely is szűkösnek bizonyulhat. Utóbbinál a telepítő csupán a kapacitást ellenőrzi, az írási/olvasási sebességet nem, ami szintén gond: hiába tudsz hardverellenőrzést követően továbblépni a Windows-telepítő következő ablakába, a rendszer rettentően lassú lesz.
A Windows 11-gyel egy újabb tényezőre kell odafigyelnünk, ez pedig a TPM 2.0 (Trusted Platform Module) titkosítás támogatása, amelyet UEFI-ben vagy dedikált chippel oldanak meg. Az újabb, legfeljebb két-három generációval ezelőtti PC-knél jó eséllyel csupán egy firmware-frissítésre és némi UEFI-hangolásra lesz szükség, ennél régebbi PC-k esetén halvány esély van csak arra, hogy a rendszert fizikailag lehet bővíteni TPM-chippel. Ha olyan szerencsés vagy, hogy a géped képes erre, akkor sem biztos, hogy megéri ezt választani: a kiegészítő ára meglehetősen magas, és várhatóan más kompatibilitási, valamint sebességgondjaid is lehetnek.
A még hagyományos BIOS-t alkalmazó PC-ket egyáltalán nem is támogatja a Windows 11, vagyis szükséged lesz az UEFI-re és a Secure Bootra, hogy válthass az új operációs rendszerre. Miután az alaplapcsere négy-öt generáció távlatában szinte az összes főegység kényszerű cseréjét is megköveteli, nem is nevezhető ráncfelvarrásnak - egy ilyen átépítés után új PC-ről beszélhetünk.
2: Gyakran lefagy, nem indul
A megbízhatatlan számítógép a legidegesítőbb, sőt nem csupán idegesítő, de veszélyes is, ugyanis munkád, adataid bármelyik pillanatban elveszhetnek. Nem lehet úgy koncentrálni, ha minden pillanatban a Ctrl+S-en tartod az ujjaidat, és attól rettegsz, mikor sötétedik el a kijelző vagy örvendeztet meg a kék halállal. A megbízhatatlanság ráadásul nem csupán az instabil működést foglalja magában. Azt is idesoroljuk, amikor csakis egy bizonyos, kitapasztalt rituálé következtében indul el a PC, vagy folyton észben kell tartanod, hogy melyik csatlakozót használva indul újra figyelmeztetés nélkül az eszköz.
Ha például számítógéped bekapcsológombjának első két lenyomására nem indul el a rendszer, vagy minden indítás előtt percekig teljes áramtalanításra van szükség, esetleg kikerülhetetlenül a BIOS jelenik meg, és csak innen tudod elindítani a Windowst, ott egészen biztosan komoly rendszerhiba bújik meg.
Ennek oka sok minden lehet, aminek a kinyomozása rengeteg szerelést és tesztelést igényel, ha pedig leszűkíted például a tápegységre, tárolóra vagy alaplapra, azzal szembesülhetsz, hogy a csere költséges, és további komponensek kényszerű cseréjét is magával vonzza.
3: Nem futnak az új játékok, programok
Könnyű ragaszkodni egy régi PC-hez, amely sohasem hagyott cserben, mindig úgy működött, ahogy azt elvártad, és a szükséges karbantartásokat leszámítva nem kellett folyton bütykölnöd. Ugyanakkor egy ilyen megbízható vén csatalótól is el kell egyszer búcsúzni. Árulkodó jel például, ha az újabb programok már kis ablakokkal bombáznak, ha a rendszereden csorbul a felhasználói élmény, rosszabb a sebesség, vagy akár komplett funkciókról is le kell mondanod. Ha egyenesen azt olvasod, hogy egy-egy szolgáltatás azért nem elérhető, mert például a processzorod nem támogatja, érdemes elgondolkodni a komplett cserén. Ha játszani is szoktál gépeden, ez a pillanat hamarabb eljöhet, az újabb címek ugyanis mindig a legmodernebb hardvert igénylik, ennek hiányában csak csökkentett élményre számíthatsz. Amennyiben géped egyébként hibátlan és megbízható, mindössze elavult, nem feltétlenül kell szétbontanod és e-hulladékként kezelned, sőt még csak elbúcsúznod sem kell tőle. Számtalan lehetőséged van hasznosítására, de erről később.
4: Csigalassúsággal indul
Lehet, hogy megvan alaplapodon az UEFI- és a TPM 2.0-támogatás is, ám géped borzalmasan lassan indul. A gondot gyakran a tároló vagy a túlterhelt operációs rendszer okozza, de az is lehet, hogy a hűtés, a processzor és a memória sem elég erős már ahhoz, hogy élvezhető sebességgel fusson a rendszer és a telepített programok. Ha túl sok a gyenge láncszem, akkor nem érdemes a régi platformhoz ragaszkodni, egyszerűbb egyben leváltani a PC-t és tiszta lappal indulni. Persze mielőtt komplett gépcserére adnád fejed, nyomozd ki a lassú indulás valódi okát: ellenőrizd az UEFI-beállításokat, az automatikusan elstartoló programokat, a Windows beállításait és a többi hardverkomponens állapotát is.
5: Zajos, lassú, forrósodik
A hűtés kényszerű kiegészítője minden számítógépnek - a nagy számítási teljesítmény velejárója a hőtermelés, ami egyben az egyik legnagyobb ellensége is a PC-nek. Sokan tapasztalhatták már akár notebook, akár asztali PC tulajdonosaként a hibás hűtés okozta problémákat, amelyek közül a zajszint növekedése csak a kisebb gond.
Ha túlforrósodik egy-egy komponens, akkor beköszönt a throttling, vagyis az egyes komponensek automatikus leszabályzása - ezzel elkerülhető a hardver maradandó károsodása.
Ha ez sem oldja meg a túlmelegedést, a gép lefagy, ami azonnali adatvesztéssel jár. A forrósodás a komponensek élettartamát is jelentősen csökkenti. Ez utóbbi változatos hibaüzenetek formájában köszönt be, majd váratlanul a komplett PC végérvényes meghibásodásához vezethet. A hűtési rendszer leváltása nem minden esetben olyan egyszerű (természetesen a sorozatos takarításról nem szabad megfeledkezni), ha pedig már egy-egy főkomponens sérült is, nem érdemes foltozni a régi, zajos rendszert.
A cikk folytatódik, lapozz a következő oldalra!
