Fontos győzelmet arattak a szólásszabadságot védő szervezetek az Egyesült Államokban: egy szövetségi bíró alkotmányellenesnek minősítette azt az ohiói törvényt, amely 16 év alatti gyerekek számára csak szülői engedéllyel tette volna lehetővé a közösségi oldalak használatát. A döntés újabb csapás az amerikai államokban sorra születő, techcégeket szabályozni próbáló gyermeki védelemre hivatkozó törvényekre, és egyúttal megerősítette az internetes szólásszabadság alkotmányos védelmét.
Az úgynevezett Social Media Parental Notification Actet 2023-ban írták alá, és 2024. január 15-én lépett volna hatályba, ám a NetChoice nevű érdekvédelmi szervezet - amelyet a nagy techcégek is támogatnak - megtámadta a szabályozást, és már akkor sikerült ideiglenesen felfüggeszteniük a törvény alkalmazását. Most azonban végleges döntés született: Algenon Marbley szövetségi bíró határozata értelmében a törvény sérti az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítését, vagyis a szólásszabadságot.
"Ez az ügy két megkérdőjelezhetetlen jog találkozásánál helyezkedik el: egyrészt a gyermekek joga a szólásszabadsághoz, másrészt a szülők joga ahhoz, hogy ők irányítsák gyermekeik nevelését, állami beavatkozás nélkül"
- fogalmazott írásos indoklásában Marbley bíró.
A döntés különösen nagy jelentőségű annak fényében, hogy a NetChoice az elmúlt időszakban több amerikai államban is hasonló ügyekben járt sikerrel. Állandó érvük, hogy az ilyen szabályozások túlzottan korlátozzák az internetes tartalmakhoz való szabad hozzáférést, és sértik a felhasználók alkotmányos jogait. Nemrég Arkansas állam korhatár-ellenőrzésről szóló törvényét is véglegesen sikerült blokkolniuk, Kaliforniában pedig egy online gyermekvédelmi törvényt akadályoztak meg ideiglenes bírósági végzéssel. Emellett jelenleg is zajlik egy per Maryland új "Kids Code" néven ismert törvényével kapcsolatban, amelyet szintén túl korlátozónak tartanak.
A NetChoice peres igazgatója, Chris Marchese szerint a mostani ohiói döntés egyértelművé teszi: az első alkotmánykiegészítés nemcsak a weboldalak tartalommegosztási jogát védi, hanem az amerikai állampolgárok jogát is, hogy szabadon hozzáférjenek ezekhez a tartalmakhoz. Mint fogalmazott:
"A törvényhozóknak tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányos jogokat, amikor szabályozásokat alkotnak."
Az ítélet nyomán Ohióban nem lép hatályba a korábban elfogadott szigorítás, de a közösségi oldalak szabályozása így is forró téma marad - főleg azokban az államokban, ahol a gyermekvédelem jegyében újabb és újabb korlátozásokkal próbálkoznak. A vita tehát továbbra is él: hogyan lehet úgy megóvni a gyerekeket az online térben, hogy közben a szólásszabadság se sérüljön?
