A globális félvezetőipar az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap gazdasági súlya és technológiai jelentősége miatt, a távol-keleti térség résztvevőit ráadásul súlyos geopolitikai ellentét veszi körül. A különböző politikai oldalak és érdekszövetségek egymásnak feszülése mögött óriási pénzbeli és humánerőforrás-allokáció húzódik meg. A hétköznapi felhasználó számára igen zavaros lehet, miért is van ennek ekkora jelentősége és hogy mitől lett olyan zavaró a Kínai Népköztársaság szerepe.
Cikkünkben nem a nyugati és a keleti világ közti technológiai versenyfutás elemzésével foglalkozunk, sokkal inkább konkrét termékek mentén fedezzük fel a kínai félvezetőgyártás jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit. Kínai processzorok kerülhetnek a PC-kbe? Az AI-forradalom második hulláma Sencsenből fog indulni? A jóslatok vegyes képet mutatnak, a gyártástechnológiai frontvonalak mindenesetre átalakulóban vannak.
Chipgyártás minden áron és bármilyen eszközzel
Önmagában érdekes, hogy a piackutatók nem feltétlenül azt a képet festik le a globális félvezetőgyártásról, amit a nyugati narratíva mutat; vagyis a tajvani TSMC ugyan valóban óriási kapacitással, technológiai fölénnyel bír, a kínai gyártók együtt már elérik a piacelső gyártási volumenét. A kulcs a know-how-ban és a teljes ellátási lánc kiépítettségében keresendő, a kis szigetország mindkettőben messze élenjár, hiszen a félvezetőipar teljes spektrumát lefedő iparágak kartávolságra vannak egymástól. Emellett gőzerővel halad a világszintű terjeszkedés is, és bár a TSMC arizonai gyáráról kezdetben furcsa hírek kaptak szárnyra (kulturális különbségek, kivitelezést érintő problémák), a tavaszi jelentések szerint az év végére teljes kapacitással üzemelhetnek. Korábban a tervezettnél, 4 és 3 nm-es csíkszélességű technológián, az Egyesült Államok területén - mindegyik ténynek óriási ereje van.
Nem csoda, ha a kínai vezetés mondhatni számolatlanul önti a pénzt a hazai chipgyártásba, és a lehető leghamarabb meg akarják valósítani azt a piaci környezetet, ami a TSMC-t vezető pozícióba emelte. Ennek a tervnek számos óriásvállalat a része, a Huawei leányvállalataként ismert HiSilicon, a ZTE és az UniSOC dollármilliárdokat kap támogatásként, a szilícium ostyák feldolgozását, áramköri levilágítást célzó technológiai és beszállítói láncok felépítésére jelenleg talán nincsenek is pénzügyi korlátok. Hova futhat ki ez az egész? Előrejelzések szerint 2030-ra a teljes globális chipgyártás negyedét viheti el Kína, és ez csak egy mérföldkő, az évszázad közepét most még inkább senki sem meri megjósolni.
A jelenlegi erőviszonyok
Ha csak a konkrét termékek szintjén vizsgáljuk a kínai iparágait, akkor a kép egyelőre kissé homályos. Az iparági nagyágyúk a rendelkezésre álló erőforrásaiknak köszönhetően mondhatni jól állnak, a HiSilicon leginkább tömeggyártás tekintetében van lemaradásban a legmodernebb csíkszélességeknél, illetve bizonyos kereskedelmi és technológiai korlátozások miatt nem fér hozzá IT és telekommunikációs szabványokhoz; lásd 5G és társai.
Ha váltunk az autóiparra, akkor már azt láthatjuk, hogy a NIO épp a nyáron jelentette be első, saját fejlesztésű, önvezetésre felturbózott lapkáját, ami készen áll a tömeggyártásra, és életképes alternatíva lehet az Nvidia DRIVE Orin ellenében. Az NX9301 több mint 50 milliárd tranzisztorra épül 5 nm-en, a szükséges számítási kapacitást 32 db, ismeretlen architektúrára épülő processzormag biztosítja. Azt viszont már nem közölték, hogy mikor indulhat a tömeggyártás (no és ki fogja gyártani?), a számítási teljesítményre pedig mindössze egy képfeldolgozásra vonatkozó adatpárt mutattak be.
Vegyes tehát a kép, mert egyfelől ismert, hogy a szankciók miatt kontrollált állapotú a lemaradás a nyugati fejlettséghez képest, viszont a mérleg másik serpenyőjében színes-szagos prezentációk, óriási számok látszanak, mintha nem is létezne semmilyen technológiai értelemben vett különbség, probléma, hiányosság. Erre jön még egy adag homályos információközlés, egy kis másolgatás, valamint késztermékek átmatricázása. Mi akkor most tulajdonképpen a kínai chipgyártás? Nos, a fentiek mindegyike együtt.
GeForce, Radeon és Moore Threads
Nehéz elsőre eldönteni, hogy a hírekben legtöbbször szereplő Moore Threads miből is született meg, és miképp vált az ország egyik vezető GPU-gyártójává. Annyit biztosan tudni, hogy az alapító több mint 15 évnyi iparági tapasztalattal rendelkezik, korábban vezető pozícióban dolgozott az Nvidia kínai leányvállalatánál. Véletlen lenne, hogy pont GPU-tervezéssel foglalkozó céget alapít? Biztosan nem, és a tempót látva az állami apparátus minden bizonnyal az első perctől támogathatja az MT-t. Kulcsszereplő lehet, hiszen az AI-számításokban domináns Nvidia termékei csak butítva érhetők el a kínai vállalatok számára, a hazai technológiai fejlődés szükséges és időszerű.
Elég megnézni a Moore Threads weboldalát, a fókuszban a mesterséges intelligencia és adatközponti fejlesztések állnak, végfelhasználóknak szánt portékából mindössze egy létezik, ami viszont egy paraméterében mindenképp világelső. Az MTT S80 egy ízig-vérig játékosokra koncentráló fejlesztés, ránézésre egy tipikus modern videokártya, ami támogatja a népszerű eSport és AAA-címeket, 16 GB memóriával rendelkezik, és akár 8K-felbontású kijelzőkkel is elboldogul. A hűtőborda alatti paraméterek közül kiemelendő a PCIe Gen 5 támogatása, amivel még sem az Nvidia, sem az AMD nem rendelkezik; hoppá, a 2020 októberében alapított cég beelőzte a nagyokat!
De tegyük félre a szarkazmust, mert egyébként a számítási teljesítmény és a szoftveres felkészültség messze van a legújabb GeForce-ok és Radeonok szintjétől, amiben annak is része van, hogy a lapka 12 nm-en készül. Változó, hogy épp mihez lehet hasonlítani az S80 sebességét, eleinte az RTX 3060 alá érkezett pár mérési eredmény, de a valós játékos megmérettetés sok esetben a GT 1030-cal teszi egy sorba az MTT háromventilátoros "szörnyetegét". Így pedig csak nagyon kivételes esetben nevezhető "gaming" terméknek, hiába a 4096 MUSA feldolgozóegység, a 256 bites memóriabusz vagy a már említett Gen 5 csatolófelület, ez még nem az a VGA, amivel harcba lehet szállni a globális vásárlók kegyeiért.
Processzorok innen és onnan is
Még mielőtt a konkrét CPU-kra térnénk át, a szankciók áradatát látva nem egészen világos, hogy pontosan mennyire és miben gátolják a kínai IT-iparágat. Lehet azt mondani, hogy a cél egy konkrét távolság az elérhető legújabb technológiákhoz, az így kialakuló nyugati fölény konzerválása pedig elégséges. Ugyanakkor a Huawei esetében az 5G tiltásának elve ennél keményebb, viszont a mesterséges intelligencia kapcsán épp nem nagyon észlelni ilyet, és a vállalat ebben a pillanatban is saját Copilot+ PC-kategóriáját építgeti a hazai piac igényeinek megfelelően.
Az is egyértelmű, hogy nincs hozzáférés a TSMC-tudásához, de amikor azt látjuk, hogy egy kínai vállalat processzora kinézetre pont úgy néz ki, mint valamely Intel Core processzor, hovatovább akár saját x86-os magokat is tervezhetnek, akkor a fejünket vakarjuk. A hírek például nem igazán foglalkoznak azzal a jelenséggel, ami például a Montage Technology működési modelljét jellemzi. A kínai szervergyártó cég egész egyszerűen más néven forgalmazza az Intel Xeon 6E processzorait, sőt, a "Jintide" márkanevet le is védették ehhez. Képeken és a specifikációs listában pontosan ugyanarról van szó, mint amit az Intel tervezett, gyártott és forgalmaz. Ez valamiért senkit sem zavar az óceán túloldalán.
Vélhetően a Zhaoxin által fejlesztett CPU-k teljesítménye miatt sem lesznek álmatlan éjszakái az Intel és AMD vezérkarának, az egyik legfrissebb, KX-7000-es típus ugyanis épp, hogy eléri az Core i3-8100 szintjét. A nyolcmagos CPU 3,7 GHz-es órajelen üzemel, DDR4 és DDR5 memóriatámogatással készül és az LGA1700-ra erősen hajazó tokozásba került. A fémsapka ugyan picit eltér attól, amit az Intel használ, de ha nincs az egyértelmű jelzés, könnyen összekeverhető egy Raptor Lake-kel. Az architektúra felépítése eltér, a mérnökök külön chipletbe rakták a processzormagokat és a hozzájuk tartozó gyorsítótár-alrendszert, továbbá egy másikba az integrált grafikát az USB-vel, a PCIe- és memóriavezérlőkkel.
Az ASUS az elsők között készített alaplapot a KX-7000 számára, és a túlhajtást sem feledték, a 3,7 GHz-es értéket a BIOS-ban egészen 4 GHz-ig lehet emelni. Egyes jelentések szerint extrém hűtéssel az 5 GHz sem elérhetetlen.
Jönnek, majd eltűnnek
Ebben az óriási fejlődési hajszában azért akadnak olyanok is, akik a startup-kultúra mögé rejtőzve bejelentkeznek a chiptervezési "játékba", de 1-2 év múlva nyomtalanul eltűnnek. Akadt olyan kínai cég, amely már első mondásában azt hangoztatta, hogy az Nvidia gyorsítólapkáival egyenértékű architektúrát fejleszt, repkedtek a TOPS-értékek, képen minden jól mutatott, de valójában csak egy buborékot fújtak.
Valamiért a Cixin Technology-val kapcsolatban hasonló az érzésünk, akik nyár végén 45 TOPS számítási teljesítményre képes NPU-val szerelt SoC-t mutattak be. Az ARM-architektúrára épülő lapka kifejezetten a PC-s Qualcomm Snapdragon X platformot célozza, de ezen túl alig tudunk róla valamit. Képes a 4K@120 fps képkezelésre, támogatja az LPDDR5-6400-as memóriákat és a PCIe 4.0 szabványt, és állítólag 3,2 GHz maximális órajelen dolgozik. Nincs még kézzelfogható termék, laptop, PC, és így tesztadatok sem, így pedig nehéz elhinni azt, amit a prezentációk mutatnak.
Talán pesszimistának tűnhet hozzáállásunk, hiszen néhány bemutatott termék kapható Kínában és videón már mi is láttuk működni. Sok szálon fut a kínai chipdominancia tervének megvalósítása, amiben azok is elférnek, akik ezt csak üzletszerzésből, pénzbeli támogatások elnyerése miatt csinálják. Mindenesetre fél szemünk rajta van ezen a szálon, mert az autóipar által nagyon hamar megismerhetjük a kínai mérnökök munkájának minőségét, a PC-s közeg pedig továbbra is harcra van ítélve, a mesterséges intelligencia minden bizonnyal újabb fejezeteket nyit az USA kontra Kína technológiai háborúban.
