Gertrudis Pro 3.2, a fotófestő

Ugyan a Virtual Painter 5 önálló változatban is kapható, az Alien Skin-féle SnapArthoz hasonlóan a felhasználók inkább valamely grafikai alkalmazásból indítják, akárcsak az Effects menü bármely másik funkcióját. Ezt követően mindkét program a választott stílustól és a beállításoktól függően hosszabb-rövidebb idő minden további beavatkozás nélkül átalakítja a fotót olyanná, mintha az festett vagy rajzolt (esetleg hímzett) lenne. Ezzel szemben viszont a Gertrudis Próban az átalakítás nem egy kattintásra történik, hanem intenzív emberi beavatkozás hatására.

 

 

Működését tekintve leginkább a Corel Painter (született Fractal Design Painter) Quick Clone funkciójához hasonló: virtuális rajzeszközökkel úgy festhetünk, hogy a program mindig az eredeti képről vett színminta alapján választja, változtatja a festék vagy a rajzkréta színét. Abban is hasonlít a Corel Painterre, hogy szorosan együtt tud működni a Wacom nyomásérzékeny digitalizálótábláival, és képes az ecsetméretet a toll hegyére kifejtett nyomás függvényében változtatni.

 

De a Gertrudis Pro legnagyobb ereje mindegyik vetélytársával szemben az, hogy az ecsetvonásokat vektorosan rögzíti és tárolja! Erősen egyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy a Gertrudis Pro úgy működik, hogy a beállított mintegy két tucat paraméter, az eredeti fotó és az egér vagy a digitalizálótoll mozgásának függvényében ecsetvonásokat szórunk készülő képünkre.

 

A fotó kiválasztása után a program elsőre meglepő módon felkínál egy ajánlott felbontást, amit az esetek többségében érdemes elfogadni – több ok miatt sem javasolt sok megapixeles képeket betölteni, hacsak nem vagyunk többszörös időmilliomosok. Ezt követően a program elvégzi fotónk topológiai elemzését, megpróbálja megkeresni a jellemző kontúrokat, és megvizsgálja az ecsetvonások optimális irányát. Mielőtt nekikezdenénk a festésnek a függőlegesen kettéosztott képernyőn (vagy a teljes képernyőn), a Style listából ki kell választanunk, hogy milyen eszközt is szeretnénk használni. Az eszköz beállításai között többek között megadhatjuk az ecsetvonások mintáját, szélességét, hosszát, fedettségét, azt, hogy mennyire változtathat az eredeti szín árnyalatán, telítettségén, világosságán, megváltoztathatjuk a festéknyomok domborhatását, az eredeti színeket, sőt akár a használható festékek számát is korlátozhatjuk egy előtér- és egy háttérszínre, vagy kiválaszthatunk legfeljebb tíz színt a palettánkra.

 

Ha mindent beállítottunk, jöhet a lényeg: a festés. Az Auto-sketch Toolt kiválasztva – és az ecsetméretet és -sűrűséget beállítva – akár a fotón, akár az üres vásznon elkezdhetjük a munkát. Az egeret vagy a tollat mozgatva jól látszik, ahogyan a Gertrudis Pro elkezdi szórni az ecsetvonások tucatjait. És tényleg a tucatjait, ugyanis egyetlen kattintásra akár 50–100 ecsetvonást is elhelyezhetünk a képen – egy átlagos méretű festmény pedig 2–5 millió ecsetvonást tartalmaz.

 

E hatalmas szám első negatív hatásával akkor szembesülünk, amikor elmentjük elkészült képünket: a mentés ugyanis sokszor hosszú percekig eltart, és a végeredmény egy több száz megabájtos állomány. Ugyanakkor a hasonlóan elnyúló Save at different size utasítással akár plakátméretű képeket is létrehozhatunk – amelyek még közelről nézve is nagyon-nagyon élet-, azaz festményszerűek lesznek.

 

A program kipróbálható verziójában csak a nyolc mintaállományt festhetjük meg, saját állományokat nem tölthetünk be.

 

Festmények egyszerűen

A program lehetőségeinek megismeréséért tegyünk egy rövid, hatlépéses sétát; kedvenc tukán-fotónkat akakítsuk olajfestménnyé!

 

 

1. Indítsuk el a Gertrudis Prót, majd a File –> Open funkcióval töltsük be a megfestendő fotót. A Project Options ablakban fogadjuk el a felkínált felbontást (Recommended Resolution), és hagyjuk a hátteret (Background) fehéren. Az OK gomb megnyomása után a program megkezdi a fotó elemzését.

 

 

2. A stíluslistából (Style) válasszuk ki az Oil – Large Size sort, majd kattintsunk az Advanced Settings sorra. A megjelenő kis ablakban válasszunk közepes domborhatást (Bumpiness) és lágyítást (Softness), a fényintenzitást (Light Intensity) állítsuk 30-ra, hogy megmaradjanak eredeti színeink.

 

 

3. Válasszuk ki az Auto-sketch Tool eszközt, majd az ecsetméretet (Size) és -sűrűséget (Density) állítsuk egyaránt 100 körüli értékre, és ezzel a „pemzlivel” kenjük át az egész képet. Mindegy, hogy a képernyő melyik oldalán festünk. A gördítősávokat mozgatva a fotó és a festmény együtt fog mozogni.

 

 

4. Amikor a „vászon” már sehol sem látszik ki, a stíluslistából vegyük elő az Oil – Small Size ecsetet, és állítsuk be ugyanazokat a paramétereket az Advanced Settings ablakban, mint a 2. pontban. Az ecsetméretet és -sűrűséget vegyük vissza nagyjából a harmadára, és minél precízebben követve a kontúrokat, fessük át a kép érdemi részét.

 

 

5. Miután így szépen kiemeltük a háttérből a lényeget, a Pointer oldalon nyomjuk meg a Save gombot, vagy válasszuk a File –> Save funkciót. A projekt nevének megadása után menjünk el nyugodtan kávézni, a művelet jó pár percig el fog tartani, főként, ha a Vectors előtt szép nagy számot látunk.

 

 

6. A mentést követően válasszuk a File –> Save at different size funkciót. Adjuk meg azt a méretet (Size), amekkorában a végeredményt ki tudjuk nyomtatni vagy nyomtattatni, és állítsuk be az eszköz legnagyobb felbontását, amely akár 2400 dpi is lehet. Ekkor elmehetünk ebédelni vagy vacsorázni, ami után majd még a kép nevét és típusát is meg kell adnunk.

 

 

Adatok

• Digitális fotók átalakítása festménnyé vagy krétarajzzá

• Vektoros „ecsetkezelés”

• Tetszőleges méretű képek létrehozása

• 16-féle ecset

• 3D-s ecsetnyomok

• Színes, monokróm vagy legfeljebb 10 színű képek létrehozása

• Menthető beállítások

• JPEG-, BMP-, TIFF- vagy PostScript-állományok mentése

• Ár: 67 USD (kb. 12 500 Ft)

 

 

Értékelés

Előny: nagyon élethű végeredmény, tetszőleges méretű export, finoman szabályozható ecsetek

Hátrány: nincs nagyító, hatalmas állományok, a mentés és az exportálás nagyon lassú

 

Teljesítmény: 80

Szolgáltatás: 76