Legutóbbi GIMP-trükkünkben különféle szőrzeteket rajzoltunk emberek fejére, direkt erre a célra készített ecsetekkel. Érintőlegesen említettük a saját ecsetek készítésének technikáját is, most ebben mélyedünk el alaposabban.

A digitális fényképezőgépek tág határok között képesek a fehéregyensúly beállítására. A filmesnél ugyanezt a papírképek nagyításakor végezték el több-kevesebb sikerrel, vagy felvételi szűrőt használtak. Mi most a GIMP-pel mutatunk be néhány megoldást.

A vágás talán az egyik legrégebbi és legalapvetőbb képmódosítás. A szakcikkek mégis igen kevés figyelmet szentelnek neki, talán mert első nekifutásra nagyon egyszerű dolognak tűnik – sőt talán feleslegesnek is.

A digitális montázskészítéssel egy egész könyvet meg lehetne tölteni. Most a teljesen kezdőknek mutatunk be néhány fogást GIMP-pel.

Sorozatunk előző részében az érzékeny dolgokon lágyítottunk. Most az ellenkezője következik: legyen éles minden fontos részlet!

Az előző részében elmagyaráztuk, hogy mikor érdemes, és mikor nem fényképfelvételeinket RAW formátumban elkészíteni, ám a kész képek feldolgozására nem tértünk ki részletesen. Most pótoljuk e hiányosságot.

A jó idő beköszöntével ismét többen veszik elő fényképezőgépüket. Visszatérő kérdés, hogy JPEG-ben vagy RAW-ban használjuk-e a kamerát. Ez mindig a helyezettől és a feladattól függ. Ahhoz, hogy helyesen tudjunk dönteni, végig kell rágni magunkat néhány elméleti kérdésen.

Lehet, hogy az Ön ruhafogasa, autókarosszériája HP anyagokat tartalmaz?

A csillagászok interneten toboroznak önkénteseket az asztrofotók feldolgozásából.

Vegyen részt a felmelegedés kutatásában saját számítógépével.