Nyitottál már ki hevenyészve összecsavarozott asztali számítógépet 1-2 év használat után? Ha nem, eláruljuk, hogy a látvány sokkoló: mindenfelé kábelek és por - teljes káosz. Nem is csoda, hogy az ilyen gépek már rövid használatot követően zajosodnak, egyre melegebbek a komponensek és nem ritka a fagyás, vagy az elvárhatónál lassabb működés a throttling-effektus megjelenése miatt.
A PC-k egyik legnagyobb ellensége a sok-sok kábel, ami egy teljesen zárt, fém oldallapos házban "csupán" a fenti gondokat okozhatja, ha viszont plexi, vagy edzett üveg oldallapos a géped, mindezek tetejébe még ronda is. Ha tényleg rendezett, minimálisan szem előtt lévő kábelekkel szerelt gépet építenél, az sokkal több tervezést igényel. Nem ritka, hogy az ezt támogató komponensek (például a teljesen moduláris tápegységek) jelentősen drágábbak, beszerzésük sem olyan egyszerű. Az ATX szabvány elég pontosan határozza meg a szükséges csatlakozókat, illetve azok helyét és kialakítását egy alaplapon, ehhez kell igazodniuk a PC-házaknak és a többi komponensnek is. Ezt pedig úgy határozták meg anno, hogy a kábelek elrejtése nem volt elsődleges szempont.
Ezt problémát már a PC-komponensek gyártói is felismerték, és határozott lépéseket tettek ennek orvoslására. De persze gond is akad: például az, hogy az alaplapgyártók nem fogtak össze, hogy egyetlen szabvánnyal váltsák le, vagy emeljék újabb szintre az ATX-et.
ATX, BTF, BSC, ABTF, Stealth és Project Zero
A PC azért lehet még mindig domináns platform és fontos elem az IT világában, mert stabil alapokra, szigorú szabványokra épül. Ilyen az x86 és például az ATX is - ezeknél a felhasználók garantált kompatibilitásra számíthatnak, és nem csupán 1-2 generáción átívelőre, hanem akár évtizedes távlatban is.
Az AT szabványt 1995-ben leváltó ATX, vagyis Advanced Technology eXtended) garantálja azt, hogy amennyiben a házad ATX-kompatibilis, úgy bármilyen ATX-es alaplapot és ebbe illeszkedő komponenst is be tudsz építeni (persze a méretkorlátok figyelembevételével). Minden csatlakozónak, csavarhelynek, kártyafoglalatnak megvan a hajszálpontosan meghatározott helye, ezekben nem lehet eltérés. A gond csupán az, hogy a számítástechnika olyan sokat fejlődött, hogy a mai, modern komponensek és házak esetében már más elrendezés lenne az optimális, a kereken 30 éves ATX szabvány pedig ezt nem igazán támogatja.
Az ASUS és néhány más komponensgyártó által életre hívott új szabvány neve a BTF, ami nemes egyszerűséggel a
Back To the Future
rövidítése. Ez nem véletlen, valóban a jövőbemutató szabvány megalkotása volt a céljuk a mérnököknek, de közben nem akartak túlságosan belepiszkálni az ATX alapjaiba sem. Az alapötlet nagyon egyszerű: száműzni, de legalábbis elrejteni a kábelkötegeket, vezetékeket a gépház eldugott részeire. Adja magát, hogy ez az alaplaptartó lemez mögötti rész, viszont ezt már ma is megtalálod a legtöbb háznál, ahonnan a csatlakozók miatt különböző nyílásokon előre kell vezetned a csatlakozókat. A BTF szabvány tulajdonképpen annyit tesz, hogy az alaplapi csatlakozókat a NYÁK-lap hátuljára helyezi. Vagyis a csatlakozótípusok, az alaplapok méretszabványa, a hátsó kivezetések és a furatok helyei változatlanul ATX-kompatibilisek, csupán a tápkábeleket és egyéb csatlakozásokat az alaplap hátulján lévő csatlakozókba kell bedugnod.
Itt jön a fejfájás, ugyanis az ASUS mellé ugyan beállt néhány számítógépház- és komponensgyártó, de például a Gigabyte és az MSI nem. Előbbi a saját Stealth technológiájában hisz, ezt fejleszti, és büszkén hirdeti, hogy nála volt elsőként elérhető hófehér Stealth alaplap (és persze ház). Az MSI Project Zero is hasonló trükköt alkalmaz, viszont az PC-házanként változó, hogy az adott modell támogatja-e a BTF-et, a Stealth-et és a Project Zerót. Mindegyik ilyen megoldás besorolható egy nagyobb csoportba, ezt nevezik BSC-nek, ami a BackSide Connectivity rövidítése.
BTF szteroidon
Ezt 2025 januárjában fejelte meg az ASUS azzal, hogy bemutatta az Advanced BTF szabványt, ahol a VGA kártya tápkábeleire sincsen többé szükség. A VGA kártya ebben a felállásban a PCIe 5.0 foglalaton, valamint az e mögött található speciális GC-HPWR (Graphics Card High-Power) foglalaton keresztül veszi fel a szükséges áramot. Az alaplap hátulján cserébe 8-tűs PCIe csatlakozásokat is hozzá kell kötnöd a tápegységedhez. Ez a megoldás már most is 600 Wattot képes szolgáltatni a videokártyának, ami bőségesen elegendő még a legújabb, legerősebb VGA-khoz is (igen, ebbe az RTX 5090 is beletartozik).
Ez a módosítás azonban már nagyobb falat, nem elég, hogy megfelelő BTF ház és BTF Advanced alaplap szükséges hozzá, videókártyából is olyat kell választanod, amelyen ott a GC-HPWR-kompatibilis érintkezősor. Hogy némiképp felgyorsítsák a BTF Advanced terjedését, megszülettek az első olyan VGA-kártyák, amiken a megszokott kiegészítő tápcsatlakozók, valamint ez a GC-HPWR érintkezősor is megtalálható. Ha normál alaplapot használsz, ez a speciális érintkezősor nem zavar be, ha viszont Advanced BTF lapod van, egy szimpla átalakítóval (érintkezősor-hosszabbító) az alaplapról is fel tudja szedni a szükséges tápellátást a videókártya.
A BTF elterjedése az alaplapok felépítésére is hatással lenne. A rengeteg csatlakozó hátlapra száműzésével értékes terület szabadul fel az alaplap előlapján, így a tervezők is nagyobb szabadságot kaphatnak, hogy hol helyezzék el a foglalatokat, komponenseket, bordákat stb.
Hogy az ASUS számítása mennyire fog bejönni, milyen gyorsan terjed el a BTF, netán az Advanced BTF, arra most még nem fogadnánk, de a törekvésnek mindenképpen örülünk - tényleg jó lenne már úgy gépet építeni, hogy a főkamrában egyetlen kábelt sem kell trükkösen elrejteni. Ha esetleg a ma még kissé karcsú BTF Alliance-nek sikerülne egy-két komponens- és PC-gyártót meggyőznie, például a Gigabyte-ot vagy az MSI-t, egészen biztosan sokkal gyorsabban elterjedhetne az ATX-et nem leváltó, mégis modernizáló szabvány.
