Nem is olyan régen még számítógépünkön néztünk DVD-videoalbumokat és csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak, hogy asztali lejátszót vásároljanak. Ma is hasonlóképpen állunk a Blu-ray filmek tekintetében: maguk a filmek nem sokkal drágábbak, mint a DVD-albumok, ám az asztali Blu-ray nem olcsó mulatság. Jó áthidaló megoldás lehet egy PC-be szerelhető meghajtó, amellyel kiegészíthetünk akár egy erősebb általános célú konfigurációt, de még jobb szolgálatot tehet egy szórakoztató központként üzemelő gépben, egy HTPC-ben is.
Kék igények
Azért akármilyen számítógép nem felel meg a nagy felbontású moziknak. Szükségünk lesz ugye egy – lehetőleg HD felbontású –megjelenítőre, és a lejátszáshoz legalább 3 gigahertzes, egymagos vagy 1,8 gigahertzes, kétmagos Intel (vagy teljesítmény-ekvivalens AMD) processzorra (ha a grafikus adapterünk támogatja vagy az NVIDIA PureVideo HD, vagy az ATI Unified Video Decoder lejátszásgyorsító technológiáit). Természetesen a szoftvernek is ismernie kell a hardver ezen képességeit, fel kell telepítenünk a kompatibilis grafikus kártya meghajtóprogramokat. Amennyiben DVI- vagy HDMI-kimeneten adja ki gépünk a képet, úgy szükséges, hogy meghajtóprogramunk és monitorunk is támogassa a HDCP-t, azaz a nagy felbontású tartalmak titkosított átvitelét. Windows XP és analóg VGA- (D-SUB) kimenet esetén ez a kényszer nem áll fenn.
Ami a meghajtókat illeti, a kínálat egyelőre nem túl nagy, de találtunk négy olyan belső egységet, amelyek támogatják az eddig bevett CD- és DVD-típusok mellett a Blu-ray albumok és írott lemezek olvasását, írják a DVD-R/+R egy- és kétrétegű, illetőleg újraírható változatait, valamint a jó öreg CD-R/RW-t is. Olyan meghajtókról van tehát szó, amelyekkel egyben állnak rendelkezésre a jól bevált DVD-írók és Blu-ray olvasók képességei.
Tesztünk során először is egy gyári (esetünkben egyrétegű) Blu-ray album olvasási sebességét vizsgáltuk, másodsorban megmértük egy újraírható változat (BD-RE) sebességét is. (Valamennyi modell olvassa a Blu-ray írható és újraírható egyrétegű változatát.) Mind a sebességtesztekhez, mind az írott anyag minőségének vizsgálatához a Nero DiscSpeed szolgáltatásait vettük igénybe egy kompatibilis meghajtóval, amely visszaadja a korrigált olvasási hibák számát is. Az íráshoz a jól bevált Nero Burning ROM alkalmazást használtuk. A tesztlemezeket a Verbatim biztosította számunkra, DVD-R, DVD+R és DVD+R9 (kétrétegű DVD+R) médiára írtunk tesztadatokat és természetesen mértük az időeredményeket is.
A táblázatban feltüntettük a leglényegesebb gyári és mérési adatokat, ezek alapján alkottunk képet az egyes meghajtók minőségéről, teljesítményéről. Mikor minőségről beszélünk, akkor az amúgy tökéletesen működő lemezen szektoronként előforduló első- és másodszintű hibák mennyiségét elemezzük. Ezek kihatással lehetnek a lemez élettartamára és a gyengébb írható médián várható hibák valószínűségére.
Pioneer BDC-202BK
Nem a legmagasabb sebességre hajtottak a konstruktőrök, így DVD-R esetében 1-2 perc időhátránnyal kell számolnunk a leggyorsabbakhoz képest, a lemaradás leginkább DVD+R esetében kézzelfogható, kétrétegű lemezen azonban szó sincs hátrányról. Jó pont, hogy inkább a megbízhatóság irányába hangolták a készüléket, átlag alatt van az első szintű hibák száma is és a C2 értékek is stabilan alacsonyak.
Általános, hogy a megadott Blu-ray olvasási sebességnél lényegesen alacsonyabb tempóban játszhatók vissza a lemezek, ez áll fenn a Pioneer meghajtó esetében is. Az egyrétegű, gyári Blu-ray tesztlemezt ötszörös sebességgel kellene olvasnia, de csupán valamivel kétszeres tempó alatt (1,88×) futtatható (ez a kétrétegű gyári lemezre megadott gyári specifikáció). BD-ROM olvasásánál a legalacsonyabb átlagos sebességet mutatta, ugyanakkor elérési ideje gyári és újraírható BD esetében is lényegesen jobb, mint az amúgy gyorsabbnak tekinthető Plextor vagy LG meghajtóké. Igaz, hogy az olvasási teljesítmény előnyét legfeljebb adatmentések visszatöltésekor aknázhatnánk ki, így a Pioneer lassú olvasása a valós használat során (Blu-ray filmek lejátszása) nem fog visszaütni. A mellékelt szoftvercsomagban találunk eszközt Blu-ray média lejátszására, adatlemezek készítésére, sőt saját videók és (akár nagy felbontású) mozialbumok összeállítására is. Visszafogott ára és a DVD-írás jó minősége miatt kifejezetten jó vételnek tartjuk a Pioneer BDC-202-t.
Optiarc BC-5100S
Méretei és gyári paraméterei egyaránt sejtetik, hogy egyazon műhelyből került ki az Optiarc BC-5100S és a fentebb részletezett Pioneer BDC-202. Névleges írási-olvasási sebességeik és fizikai méreteik is egyeznek, de azért az alaposabb vizsgálat talál eltéréseket.
ugyanakkor szoftvert nem mellékeltek hozzá
Szintén a lassabb meghajtók közé sorolhatjuk, ha kék lézeres médiáról van szó, ugyanakkor hozzáférési ideje nagyon jó. DVD-íráskor jóval fürgébb, mint rokona, de ez is csak a sebességverseny harmadik helyezéséhez elegendő. Ugyanakkor a kétrétegű lemez készítésében (igaz, csak egy másodperccel) az Optiarc bizonyult a leggyorsabbnak.
Megbízhatóságban a készülék hozza az elvárható szintet, több első szintű hibát vét, mint a Pioneer, ugyanakkor a C2-értékek stabilan alacsonyak maradnak. Névleges sebességekhez képest gyors, de még mindig biztonságos író a BC-5100S. Hátránya, hogy ára kicsit magasabb, mint a legtöbb modellé, ráadásul szoftvert sem mellékelnek hozzá.
LG GGC-H20L
Ugyan a gyártó honlapján a kifutó modellek között találjuk, mégis máig népszerű darab az LG GGC-H20L, ugyanis visszafogott áron kínál figyelemre méltó extrákat. Kompatibilis a HD DVD médiával is, alkalmas LightScribe címkézésre és 16-szoros DVD-írási sebességre képes. A mellékelt CyberLink Hi-Def Suite szoftvercsomaggal minden extra jól használható, lehetőségünk van nagy felbontású mozizásra, videoszerkesztésre, adatmentésre és egy backup szoftver is szerepel a listán.
Nagyon gyors és több extrát is kínál, de nem a legalaposabb az LG GGC-H20L
Egyértelműen a mezőny leggyorsabbja a H20L, élen jár BD-olvasásban és DVD-írásban egyaránt. Igaz, a névleges sebességet ez a készülék sem közelíti meg a kék lézeres lemezek olvasásakor (ahogy a többi modell sem), de ez nemigen számít a mindennapi alkalmazás során.
Kiemelkedő a DVD-írás sebességében, és a LighScribe-kompatibilis média címkeoldalának gravírozására is alkalmas, sokoldalú darab. Az általa írott lemezeket mind sikeresen visszaolvashattuk, azonban a lemezminőség-vizsgálat fényt derített rá, hogy egy nagyságrenddel több első szintű hibával dolgozik, mint akármelyik másik konkurense.
Plextor PX-B300SA
Ha azt várná valaki, hogy a prémium kategóriás árért csúcssebességet kap, az egy kicsit csalódhat. Ezen a téren gyakorlatilag pontosan ugyanazokat az időeredményeket hozta a meghajtó, mint a már kitárgyalt LG modell.
Mégsem érezzük meghatározónak a hátrányt, különösen, ha megvizsgáljuk a lemezek minőségét is. DVD+R és DVD+R9 médián csak töredékannyi első szintű hibát produkál a meghajtó, mint konkurensei, egyértelműen elmondhatjuk, hogy általában egy nagyságrenddel jobb minőségű lemezt éget náluk. DVD-R esetében már nem tapasztaljuk ezt a minőségelőnyt, ám a másodszintű hibák mennyiségében semmivel sem rosszabb a konkurenseknél. A mellékelt szoftver az InterVideo-Ulead berkeiből származik, lefedi a mozizás, nagy felbontású házi videoalbum és adatarchiválás területét.
Aki megfizetheti a viszonylag drága készüléket, az garantáltan a legjobb minőséget viheti haza a Plextor PX-B300Sa-val. Persze meggondolandó, hogy ennyiért akár egy olcsóbb Blu-ray írót is vásárolhatnánk, ám hogy annak minősége milyen szinten mozog, arról majd egy következő tesztünkben olvashatnak.
