Napjainkban a rutinfeladatok elvégzésében valamilyen formában a mesterséges intelligenciára támaszkodunk. Az okostelefonok mesterséges intelligenciája nagyban megkönnyíti mindennapjainkat, az autókba beépített MI pedig segít a parkolásban, az ütközések és a gyalogosgázolások elkerülésében. Az aggodalmak ellenére, amelyek szerint a mesterséges intelligencia az ember helyébe lépne, egy tanulság levonható: a technológiának számos előnye és gyakorlatilag korlátlan felhasználási lehetősége van. De várjuk ki a végét!
Nemrég például az online játékfejlesztésben jeleskedő, kínai székhelyű NetDragon Websoft virtuális embert köszöntött a fedélzetén: a Tang Yu nevet viselő, mesterségesintelligencia-alapú robotot augusztus végén nevezték ki a vállalat virtuális vezérigazgatójának, aki átvette feladatkörét a cég Fujianban található központi irodájában.
A vállalat szerint a robot az általános menedzsmenttel kapcsolatos feladatokat látja el, vagyis támogatja emberkollégáit a vállalati döntéshozatal folyamataiban, továbbá a kockázatkezelési stratégiák végrehajtásáért, az adatelemzésért és az adatközpontok működtetéséért is felelős. Vezérigazgatói kinevezésétől azt várják, hogy igazságos döntéseket hoz majd a munkavállalók és a vállalat számára, valamint semleges cselekedeteivel egészséges munkakörnyezetet teremt.
Az MI erejét méltatva a vállalat alapítója, Dr. Dejian Liu leszögezte:
"Hiszünk abban, hogy a mesterséges intelligencia a vállalatirányítás jövője, és robotunk kinevezése jelképezi elkötelezettségünket, hogy valóban felkaroljuk az MI használatát, átalakítjuk vele üzleti működésünket, és elősegítjük jövőbeli stratégiai növekedésünket."
Bár egyelőre nincsenek részletek az MI vezérigazgató hatékonyságáról, de kinevezése heves vitát váltott ki a közösségi oldalakon az emberi munkahelyek gépek általi átvételének koncepciója körül.
Külön érdekesség, hogy 2017-ben a híres kínai üzletember, Jack Ma nyilvánosan kijelentette, hogy "harminc év múlva valószínűleg egy robot fog megjelenni a Time magazin címlapján mint a legjobb vezérigazgató". Vajon igaza lesz? Ha beválik, mikor jutunk el odáig, hogy akár egy ország vezetését is rábízzák a mesterséges intelligenciára?
Íme szerkesztőink véleménye a témáról:
Erdős Márton, főszerkesztő, PC World
Azonnal felkeltette érdeklődésemet az a gondolatkísérlet, hogy az MI-t államigazgatási célokra használnák fel. Ezalatt nem egy önálló tudattal rendelkező, digitális entitásról lenne szó, amely egymaga hoz döntéseket. Olyan rendszert képzelek el, amely teljesen transzparens, és igazodik a szabályrendszerekhez, a vezető pozíciókban emberek ülnek, azonban a döntés-előkészítés és a kivitelezés során a mesterséges intelligenciára támaszkodva választják ki a lehető legjobb utat. A mai világban emberfelettinek számítana, ha valaki pusztán humanoid intelligenciával képes lenne teljesen tisztán látni a globális és lokális gazdaságot és politikát, és előre meghatározná az optimális jövőszálat. A valóságban a döntéshozókat ma is a csoportgondolkodás befolyásolja, népszerűségért cserébe hajlamosak halogatni a szükséges, de fájdalmas intézkedéseket, ezt pedig csak rontja, ha a csúcson egóvezérelt populisták és diktátorok trónolnak. Az MI nem csodaszer a világ irányításában, ám képes számításba venni minden tényezőt, és szimulációval kikövetkeztetni azokat a döntéseket, amelyek a legkisebb rossz vagy akár a pozitív változás irányába mozdítják el az emberiséget - rövid és hosszú távon egyaránt.
Virágh Márton, szakmai igazgató, Project029 Magyarország Kft.
Értem a kérdést, mégis idegesen nézelődve keresem az eldugott kandikamerát - ez valami vicc, ugye? Mármint nem a lehetőség, hogy legfőbb döntéshozó testületébe egy Mi Hazánk helyett "MI"-t kapjon hazánk, hanem hogy bárkinek is kérdéses legyen, ez vajon minőségi csere lenne-e. Ezekben a vészterhes időkben, ahol a vélemények, szent meggyőződések, hamiskás szólamokra hangszerelt hagymázas rémálmok ellenében siralmasan lecsökkent a tények keletje és renoméja, borzongatóan izgalmas gondolat, hogy végre egyszer (már csak a változatosság kedvéért is) elfogulatlan döntések szülessenek mindannyiunk életét meghatározó kérdésekben, személyes és rövid távú érdekek helyett a szakmai-pénzügyi racionalitás és persze szociális szempontok mentén. Lelombozó, hogy ettől tűnik csak igazán a tudományos-fantasztikus művek világába tartozó koncepciónak az egész, és hogy
lassacskán be kell látnunk, nem a gépek regnálása okozza majd az emberiség végét, hanem szabadon választott vezetőinké.
Schrankó Péter, brand director, Computerworld
Kérdések merültek fel bennem: Mit jelent egy robot számára a felelősség kérdése? Egy társadalom számára mindig a logikus lépés a legmegfelelőbb? Figyelembe véve, hogy egy közösségben milyen dinamikák vannak jelen, minden esetben kizárólag racionalitásra van szükség? Milyen érzés, és milyen üzenete van annak, ha emberek csoportjának sorsáról egy nem ember dönt? Ha egy mesterséges intelligencia azokból az adatokból táplálkozik, amiket mi, emberek betáplálunk, akkor a számára rendelkezésre álló adathalmazból képes a leglogikusabb döntést meghozni. És mi van, ha hiányos az adat? Összességében úgy gondolom, hogy bizonyos fokú emóciók nem zárhatók ki egy felelősségteljes vezetésből akár országról vagy egy cégről beszélünk abban az esetben, ha a humánum is fontos. Márpedig kizárólag racionálisan megközelítve világunkat felmerülhet a kérdés, hogy mi szükség van művészetekre. Mi szükség van érzelmekre? Mi szükség van idősekre? Mi szükség van a szabadságra? De ha nincsenek műalkotások, honnan tudjuk, hogy mi a szép? Ha nincsenek bölcsebb, idősebb emberek, kitől kérdezzük meg, hogy mi a helyes, és mi a helytelen, ha pedig nincsenek érzelmek és nincs szabadság, akkor mi értelme van az egész életnek?
Dr. Gulyás László, az NJSZT MI szakosztályának elnöke, az ELTE MI-tanszékének docense
Bár a kinevezés mögött jelentős a PR-motiváció, érdemes elgondolkodni a megoldás valódi hasznosságán. Az MI tipikusan olyan munkák elvégzésére alkalmas, amelyekhez egyszer megtanult szabályokat kell sokszor, monoton módon alkalmazni, vagy egy hatalmas adathalmazban kell megtalálni az egy meghozandó döntéshez szükséges releváns mintázatot; a cégvezetői munkakörben mindkettő előfordul. A NetDragon közleménye megemlíti, hogy virtuális vezetője "valós idejű adatelosztó központ" és az adatok elemzéséhez szükséges eszköz lesz. A vállalaton belüli eljárások optimalizációját is várják tőle, ami pedig az első kategória, a hatékony folyamatszabályzás esete, az minden cégre ráfér. Ugyanakkor egy valódi cégvezető csapatot is épít, HR-politikát folytat, cégkultúrát alakít ki - mindezt nehéz lehet elvárni a virtuális CEO-tól.
Egy gép vezető esetében kockázatot jelent jogi, anyagi felelősségének kérdése, ha pedig elterjednek a cégvezető MI-k, előfordulhat, hogy mind hasonlóan kezdenek viselkedni - ez pedig kiszámíthatatlan és káros tömegviselkedéshez vezethet, mint amikor a tőzsdei automata algoritmusok tömegesen végeztek pánikvásárlásokat.
Még több hasonló cikket olvasnál? Vedd meg a 2022/10-es PC World magazint, ráadásul ajándék szoftvereket és PC-s teljes játékot is kapsz, ha így teszel!
