A Windows fizetős, a Linux ingyenes és van még az OS X, de az csak drága Apple gépeken - legtöbben ennyit biztosan tudunk korunk asztali és laptop gépekhez használatos operációs rendszereiről. Annyit tudhatunk még, hogy igazán csak a kétezres évektől jelent a Linux olyan alternatívát a Windows-zal szemben, mely könnyen telepíthető, valamint elég megbízható és kezelhető ahhoz, hogy tömegek használják – de mégsem akkora tömegek, mint a Windows-t.
Hiába futott már 2010-ben is a kiszolgálóknak több mint 20 százalékán Linux, hiába táplálja az Amazon felhőszolgáltatásait világszerte félmillió Linux installáció, a szerver Linux sikere nem ismétlődött meg az asztali operációs rendszerek szintjén. Ma is csupán 1-2 százalékra tehető a PC-felhasználók körében a Linux-pártiak száma. A Desktop Linux elterjedtségét amúgy nagyon nehéz felmérni, hiszen ingyenes lévén nem hagy maga után eladási statisztikákat és egy telepítőlemezzel akárhány gépre fel lehet telepíteni a Linuxot, sok esetben pedig éppenséggel a kukában végzi a telepítőeszköz a kipróbálás után. A legpontosabb képet talán a böngészőstatisztikák adják, persze ebből kiesnek a böngészésre nem használt Linux munkaállomások, kiszolgálók.
Miért jó a Linux?
A disztribúciók közül egyértelműen az Ubuntu és az arra épülő, harmadik féltől származó elemekkel (például extra kodekek) felvértezett Mint vezeti a toplistákat (a mértékadó DistroWatch-t mindenképp megelőzi). A magyarul nagyjából jóakaratra fordítható Ubuntu magán viseli a Linux alapvető előnyeit: teljesen ingyenesen használható, a nagyon is lelkes és legtöbbször hozzáértő felhasználók szívesen és hathatósan segítenek a fórumokon, így a Google révén bizonyosan találhatunk megfelelő segítséget, tippet egy problémához.
További kellemes vonásokat is hordoz az Ubuntu, nem véletlenül lett az egyik legnépszerűbb Linux kiadás. A gondozásával foglalkozó Canonical eleve azzal a céllal jött létre, hogy félévente biztosítsa újabb, modernebb, a friss hardver és szoftver technológiákkal, perifériákkal jobban összeillő operációs rendszer alverzió megjelenését. Kétévente hosszú távon támogatott, LTS (Long Term Support) kiadást is gondoz a Canonical, amivel sokat könnyít a stabilitásra vágyó (rendszerint vállalati) felhasználók terhein. Emellett a fejlesztők fő irányvonalként tűzték ki az egyszerűséget, így aztán az Ubuntu felülete legalább annyira hasonlít az OS X-re, mint a Windows-ra, az alkalmazások okosak, de célratörőek és csak a legszükségesebb opciókat kínálják.
Hosszú éveken át a Gnome volt az Ubuntu projekt fő hivatalos ablakkezelője, aminek jelentős szerepe volt a sikerben, igaz, emellett készült és ma is létezik egy KDE-t használó változat, a Kubuntu is. Az Ubuntu azonban aktívan keresi a hatékonyabb munkafelületeket és maga is fejleszt újszerű technológiákat, felületeket – csakhogy ezek nem jönnek be mindig.
Új utak vagy a rajongók elárulása?
A Canonical nagy port kavart fel legutóbb azzal, hogy egy teljesen új kezelőfelületet, a Unityt tette alapértelmezetté a 11.10-es kiadásban. A felhasználók egy része sikítva menekült vissza a megszokott, teljesen a klasszikus GNOME karjaiba.
Sokan pont azért nem váltottak verziót, hogy tovább használhassák a megszokott ablakkezelőt, mások pedig trükközéssel váltottak vissza. Akadtak, akik inkább olyan Ubuntu-alapú leágazott disztribúcióra váltottak, mely megmaradt a jó öreg, hagyományos PC-s szemmel jól áttekinthető, kiforrott GNOME mellett. Ilyen a népszerűségében az Ubuntut megelőző Mint Linux és az újdonságnak számító Descent OS is. A Unity modernebb szoftvertechnológiákat és egységességet kínál, de úgy tűnik, hogy nem mindenki van felkészülve ilyen szintű másságra.
Az újdonságokból sosem elég. A Unity új megjelenését és munkamódszerét teljesíti ki a HUD (Head-Up Display), mely az operációs rendszer 12.04-es, Precise Pangolin névre hallgató LTS (hosszú távon támogatott) kiadásával érkezett meg. Az új irány a felület egyszerűsítése, mondván, hogy minek olvasgassunk állandóan menüket, amikor már úgyis tudjuk, hogy mit szeretnénk.
A HUD lehetővé teszi, hogy ne kelljen felemelni kezünket a billentyűzetről és tekintetünket a képernyőről, a HUD fuzzy logikás gyorskeresője számos alkalmazásban működik, egy-két karakter begépelése után rá is érez arra, hogy melyik menüpontot, funkciót, könyvjelzőt vagy akár zeneszámot keressük éppen. Némileg hasonlít az Apple súgójában rendszeresített kereséshez.
Ubuntu ARM: út a mobil- és tévés világba
Sokakat meglepő bejelentést tett Mark Shuttleworth, a Canonical alapítója: legújabb tervei szerint az operációs rendszer 14.04-es verziója már ARM alapú masinákon is fut majd. Jelenleg leginkább az ARM architektúra kínál energiatakarékos alapot mobil eszközökhöz, beágyazott rendszerekhez, az Intel ezen a területen pillanatnyilag hátrányban van. Az ARM-támogatás megvalósulásával okostelefonokon, tableteken és televíziókon is megjelenhet az Ubuntu, így asztali Linuxból multiplatformos megoldássá léphet elő.
Ebbe az irányba mutat a hagyományos desktopfelhasználók által sokat szidott Unity is, amin könnyebben ki lehet dolgozni az apró okostelefon érintőkijelzőkön vagy akár nagyképernyős tévéken is remekül használható grafikus felületeket. Az Ubuntu for ARM projekt már fut, elérhetők telepítőkészletek például a Texas Instruments QMAP és a Toshiba AC100 (Nvidia Tegra 2) alaplapokhoz és a kernel elkészült különféle ARM szubarchitektúrákra is. Persze a Canonical egymaga kevés saját sikeréhez, meg kell még győzni a fejlesztői közösséget a szoftver támogatásáról, és hardvergyártókat is be kell majd vonni a kész termékek előállításához. Ennek szervezésére külön menedzser pozíciót is meghirdetett a vállalat nemrégiben, megtalálandó a megfelelő személyt, aki a hirdetés szerint az „Ubuntu Phone OS” útjának egyengetéséért lesz felelős.
Sajátos projektről olvashatunk az ubuntu.com/devices/android oldalon. Az Ubuntu for Androidban némi elégtételt vehetnek a desktop Linux rajongók, ugyanis a projekt célja, hogy Android-alapú két- vagy többmagos okostelefonokon is futtatható legyen az Ubuntu Linux. Telefonunk természetesen nem a kisképernyőn, hanem dokkolóval, egy külső HDMI monitoron vagy tévén jelenítené meg a Linux asztalt és billentyűzetet, illetve egeret is használhatnánk hozzá.
A dolog előnye egyrészt az, hogy mindig nálunk lehet munkaasztalunk, akárhová is megyünk, nem kell feltétlenül PC-t tartani otthon, másrészt kihasználhatóvá válik a drága okostelefon hardver a hagyományos stílusú irodai munkában is. Így akár elkerülhető egy munka PC vagy laptop beszerzése – persze csak a 3G/4G. illetve Wi-Fi-lefedettség mellett. Az sem mellékes, hogy okostelefonra mindeddig nem születtek olyan alkalmazások, melyekkel ki lehetett volna váltani a sokat temetett PC-n végzett munkát. Az Ubuntu for Andoid az Android kernelt használja majd, így híváslebonyolításra is lesz mód PC-s üzemmódban is.
Az Ubuntu jövője Torma László (toros) szemével
A számítógépek forradalma a szemünk előtt zajlik: az okostelefonok, táblagépek és okostévék megjelenésével egyre több olyan funkciót vesznek át ezek az új eszközök, amit korábban az asztali számítógép vagy notebook töltött be. A változás korábban soha nem tapasztalt tempóban zajlik, és ma csak egy dolog állítható biztosan: a folyamatosan megjelenő új eszközök olyan operációs rendszert igényelnek, amelyek képesek alkalmazkodni az állandóan változó igényekhez.
Az Ubuntu fejlesztői ezért egy olyan felhasználói felület megalkotását tűzték ki célul, amely rugalmasan tud igazodni a sokszor nagyon eltérő adottságokkal rendelkező eszközökhöz. Ez az új felület a Unity lett, mely 2010 májusában mutatkozott be az Ubuntu Developer Summit alkalmával. A Unityt a felhasználók visszajelzései alapján az elmúlt két évben jelentősen továbbfejlesztették, így mára egy valóban kiforrott, jól használható desktop felület lett. A távlati cél az, hogy ugyanez a felület okostévéken, okostelefonokon és táblagépeken is használható legyen.
A Canonical a 2012-es CES (Consumer Electronics Show) szakkiállításon mutatta be elsőként az Ubuntu okostelevíziókon futó változatát. Érthető a tévés prioritás, hiszen míg a táblagépeken és az okostelefonokon két nagyon erős szereplő versenyzik egymással, addig az okostévé piacon még sokkal nyitottabb a helyzet. Mark Shuttleworth, a Canonical alapítója nemrégiben úgy nyilatkozott a Business Insidernek, hogy az első ubuntus tévé megjelenése egy éven belül várható, ezt követően érkezhetnek a táblagépek és az Ubuntu for Android, ami okostelefonon az Android felett fut.
Az Ubuntu jövője kapcsán az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy milyen esélyei vannak egy ilyen viszonylag kis szereplőnek olyan óriások mellett, mint a Google és az Apple. Az Ubuntunak azonban van egy óriási előnye: rendkívül aktív közösséggel rendelkezik, akik a nyílt fejlesztési modellnek köszönhetően maguk is tevékenyen részt vesznek a rendszer fejlesztésében, tesztelésében és honosításában, ez pedig nagyban javítja a hatékonyságot.
Ez utóbbi területen nekünk, magyaroknak is okunk van a büszkeségre: a teljes egészében közösségi erőfeszítésben készülő magyar honosítás színvonala a világ élvonalába tartozik. Szintén a hazai közösség erőfeszítésének köszönhető, hogy elkészült az Ubuntu kifejezetten magyar érettségi követelményekhez igazított változata, az Ubuntu Érettségi Remix, amely hivatalosan is felkerült az Oktatási Hivatal által kiadott, informatika érettségi vizsgán használható szoftverek listájára.
Ma még nehéz megmondani, hogy az Ubuntu mennyire lesz sikeres a különböző eszközökön. Az azonban biztosan állítható, hogy ezen a területen rendkívül izgalmas fejlesztések zajlanak, amelyekre mindenképpen érdemes odafigyelni. Aki pedig valóban szeretné mindezt testközelből megtapasztalni, a nyílt fejlesztési modellnek köszönhetően a tesztelésbe is bekapcsolódhat, sőt, ha elég jól tud programozni, akár a kódolásban is rész vehet.
