Az elkövetkező hónapokban az informatikai sajtóban nagy valószínűséggel meg fognak szaporodni a különféle Linux disztribúciókkal foglalkozó írások, mindez pedig spekulációnk szerint a Microsoft érdeme lesz, hiszen eddigi tapasztalataink alapján az október végén piacra kerülő Windows 8 a potenciális vásárlók egy jókora táborában már előzetesen is viharos negatív érzelmeket keltett.
Egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy a redmondiak új operációs rendszere miként fog teljesíteni a kasszáknál, ám annyit meglehetősen biztosra veszünk, hogy a szoftver láttán sokan játszanak majd el komolyabban a Linuxra való áttérés gondolatával, a megszokások rabjai pedig minden bizonnyal szívesen kezdenének inkább egy Windowsra hasonlító disztribúcióval.
Számukra jó hír lehet, hogy több kimondottan Windows felhasználóknak szánt disztribúció is elérhető, ám mind közül a Zorin OS mondható a külsőre leginkább hiteles másolatnak: a GnoMenu névre hallgató alkalmazása nagyon közeli másolata a Start menünek, míg a DockBarX szoftvere „közeli rokonságot mutat” a Windows 7 összevont indítóikonokkal és futó folyamatokkal operáló tálcájára.
Az Ubuntu alapjaira építkező operációs rendszer weboldalán található rendszerbemutató túra meglehetősen biztatónak tűnhet a Windowsról váltani kívánóknak, hiszen a meglepően homályos reklámszlogenek közt olyan konkrétumok is említésre kerültek, mint például a Zorin jóval gyorsabb a Windows 7-nél, esélytelen vele a vírusok beszedése, továbbá rendkívül stabil. Az állítások többsége sajnos nem áll túlságosan tudományos alapokon, ám az összes közül mégis a nagyfokú stabilitás nevezhető az igazán zavarónak, hiszen szimplán nem igaz.
Eredeti terveink szerint ezen cikk a Zorin OS alapjainak bemutatására lett volna szentelve, ám sajnálatos módon a felülettel való ismerkedés során gyorsan lábon lőtte magát az operációs rendszer, hiszen akármennyire is jónak tűnt első pillantásra, ám a gyakorlatban instabilnak és bugosnak bizonyult: az alsó tálca rendszeresen összeomlott, ha pedig éppen működött, akkor ismeretlen okból – úgy három tucatból egyetlen alkalom kivételével - nem sikerült ikont letűznünk a gyorsindító területre. Utóbbi egyébiránt rendkívül egyszerű művelet lenne, hiszen a menüből szimplán rá kellene ejteni a kívánt alkalmazást a tálcára.
A szoftver fő problémáját jelenleg az összebarkácsoltsága jelenti: az operációs rendszer alapvetően a GNOME asztali környezetre épül, ám a windowsos felületek imitálása teljes mértékben a nem túl robusztus Avant Window Navigatorra lett bízva, amely jelenleg láthatóan nem képes megbirkózni a feladattal. Összességében megmosolyogtató, hogy a Zorin végső soron jóval instabilabb azon rendszernél, mint amelyet pont ezen okból szapul.
Negatívumai ellenére a Zorin valóban remek környezetet lenne képes biztosítani a felhasználóknak, hiszen számos érdekes és jó funkcióval rendelekezik: az alapértelmezetten Windows 7-es kezelőfelületének elrendezése egy speciális programmal átrendezhető Windows XP és GNOME 2 stílusúra is, míg például az átlátható felépítésű GnoMenüben lévő elemekre jobbklikkelve azok rögtön root jogosultsággal is elindíthatóak, ráadásul ugyanitt a programok automatikus indítása is bekapcsolható.
A Zorin telepítőkészlete 1,3 gigabájtos mérete miatt CD-re nem írható ki, ám ezért az esetleges kellemetlenségért cserébe rengeteg előtelepített alkalmazással érkezik az operációs rendszer, többek közt a windowsos programok emulására használható Wine, ehhez kapcsolódóan pedig az „ablakos” játékok könnyű telepítésére kitalált PlayOnLinux is az alap kollekció részét képezni.
Összességében azt mondanánk, hogy az érdeklődőknek mindenképp megéri figyelemmel követniük a Zorin OS körüli eseményeket, ám amíg a fejlesztőknek nem sikerül stabillá varázsolniuk a létfontosságú segédprogramokat, addig semmiképp sem tudjuk nyugodt szívvel ajánlani a használatát. Helyette érdemes inkább egy pillantást vetni például az Ubuntura, a Kubuntura, a Xubuntura, a Linux Mintre, az OpenSUSE-re, vagy éppen a kifejezetten Windows-ról áttérni vágyóknak kitalált a Pinguy OS-re.
