A Windows XP áprilisi nyugdíjazásakor nem indult meg észrevehetően nagy váltási hullám, de azóta szépen csendben szállingóznak át a felhasználók más és más rendszerekre. Van, aki belevág a Windows 8.1-be, van aki félve a csempéktől beéri a Windows 7-tel, más anyagi okokból vagy bátorságból inkább kipróbálná a Linuxot. Ez mindig is kiváló alternatíva volt, de vajon melyik disztribúciót válasszuk?
Maga a Linux nem egy teljes operációs rendszer, hanem egy kernel, amelyre építve az egyes disztribúciók szoftverekkel és egyéb elemekkel kiegészülve használhatóak. Mára rengeteg verzió létezik, így a választás kicsit sem egyszerű. Mutatunk néhányat a legnépszerűbbekből.
Ubuntu
Az Ubuntu nevét szinte biztos, hogy hallottuk már korábban, elvégre ez a legnépszerűbb disztribúció, sokak számára pedig egyet jelent a Linux névvel. A Debianra épült rendszer rengeteg szoftverrel kiegészítve érkezik, egyedi technológiákkal, GNOME 2 helyett pedig Unity asztali környezettel. A rendszert a Canonical félévente frissíti, a stabil, hosszútávú támogatással rendelkező verziók (LTS) pedig kétévente jelennek meg. Egy ideje az Ubuntu már okostelefonon és tableten is használható.
Linux Mint
A Linux Mint érdekessége, hogy valójában az Ubuntura építkezik, és ugyanazt a szoftveres hátteret alkalmazza. Eredetileg azért lett belőle siker, mert olyan médiakodekeket és szoftvereket is biztosított, amelyek az Ubuntuból gyárilag kimaradtak. Mára a Linux Mint önálló lett, a Unity felület helyett pedig a hagyományosabb Cinnamon vagy MATE asztal áll a rendelkezésünkre. A frissítések kevésbé sűrűek, a kritikus frissítések pedig nem települnek automatikusan.
openSUSE
A Linux nevet hallva szintén ismerős lehet az openSUSE. A rendszer a Novellnek hála született, amely 2003-ban megvásárolta a SuSE Linuxot, azóta pedig továbbra is biztosítja a SUSE Linux Enterprise kiadást az üzleti felhasználók számára. Régen a SUSE volt talán a legbarátságosabb és legjobban ajánlott Linux-disztribúció, de az idő múlásával az Ubuntu ezeket a jelzőket és címeket elhódította tőle, hiszen jobban alkalmazkodott a felhasználók igényeihez.
Fedora
A Fedora az ingyenes szoftverekre koncentrál, méghozzá az eddigiektől eltérő formában. Itt nincsen saját asztali környezet, mint az Ubuntuban, nincsenek extra szoftverek, csak upstream szoftverek. Mindez azt jelenti, hogy a programokat a saját egyedi eszközeik vagy javításaik nélkül integrálják a rendszerbe, alapesetben GNOME 3 asztali környezettel szállítva. A Fedora kiadásai nem rendelkeznek hosszabb távú támogatással, így aki érdekesnek találja ezt a disztribúciót, annak érdemes megfontolnia a Red Hat Enterprise Linuxot is.
Debian
Aki régebben kezdte a PC-s pályafutását, az már 1993-ból is emlékezhet a Debian nevére. A projekt több mint 20 éve létezik, és a mai napig érkeznek belőle új verziók, még ha sokkalta lassabban is, mint az olyan, mára népszerűbb variánsokhoz, mint az Ubuntu vagy a Linux Mint. Persze azért van előnye is a Debiannak, amely éppen emiatt jobban megfelel a nagyon konzervatív ízlésnek, és meglehetősen stabil környezet is egyben. Anno ebből kezdett el építkezni az Ubuntu is.
Természetesen a fentiek csak ajánlások voltak a legnépszerűbb Linux-disztribúciók közül. Ha valaki jobban bele szeretné ásni magát az egyes kiadásokba és az alternatívákba, akkor a Distrowatch listái nagy segítséget nyújthatnak mindebben.
