Kitárul előttünk a világ az internet előtt ülve egy értelemben, de ez a kitárulkozás koránt sem csak egyoldalú. A legtöbben biztonságban érzik magukat a böngészés, olvasgatás, közösségi oldalak használata és levelezés során, de nagyon nagyot tévednek. Tucatnyi szoftveres mechanizmus pörög akörül, hogy miről olvasunk, merre járunk épp, jó esetben azért, hogy kitalálja vágyainkat, gondolatainkat és jól ellásson reklámokkal. Nagyon sokat elárulunk magunkról akaratlanul is és ugyan kinek tetszik az ötlet, hogy digitális életének részleteit gyűjtik, elemzik és egyes országokban kontrollálják is.
Mit tudhatnak rólam?
Pusztán azzal, hogy meglátogatunk egy weboldalt, az oldal megtudja (és rendszerint tárolja) IP címünket, mely az adott kapcsolat során egyértelműen azonosít bennünket és melyből az is megtudható, hogy földrajzilag hol is tartózkodunk épp. Ezzel együtt minden oldallekéréssel eláruljuk böngészőnk típusát, operációs rendszerünket. Az oldalak rendszerint sütiket (cookies) is használnak, ezek rövid információkat tároló bejegyzések a böngésző süti-adatbázisában és nem csak abban segítenek, hogy egy oldal megjegyezhesse, hogy is hívnak minket, de több oldal is használhatja ugyanazt a sütit így követhetik digitális mozgásunkat, szokásainkat. Szerencsére van mód arra, hogy ezek árnyoldalaitól megvédjük magunkat úgy, hogy gyakorlatilag névtelenek, azonosíthatatlanok maradunk.
Hogy működik ez az egész?
Érdemes megérteni, miként is működnek az anonimitást biztosító szolgáltatások. Ezek a közvetítő elve alapján (man in the middle) dolgoznak, a szolgáltatónak adjuk meg a böngészni kívánt címet, aki azt továbbítja (a mi IP címünk, adataink nélkül) az illetékes oldalnak, szolgáltatásnak és az eredményt ugyanúgy átveszi helyettünk és számunkra továbbítja. Ha jól csináljuk a dolgot, akkor a céloldalnak fogalma sem lesz róla, hogy mi hozzájutottunk az oldalakhoz.
A köztes kiszolgálókat nevezik proxy-nak, ezek más funkciókat (pl tömörítés, képek könnyítése) is kínálhatnak a természetszerű anonimitás mellett. Beállítható a böngészőkben is, hogy minden kérést egy megadott proxy-hoz intézzenek, de még csak erre sincs feltétlenül szükség, sok anonim böngészést biztosító oldal webes felületet kínál közvetett címsorral.
Hozzá kell tenni, hogy a legtöbb ilyen szolgáltató azért tárolja a hozzá fordulók adatait, logót vezet. Másrészt számos weboldal nem csak a böngésző (HTTP) kérések fejlécéből próbál tájékozódni, hanem próbálkozik a böngésző gépére telepített bővítményekkel is. Tipikusan a Flash az, ami minden PC-n megtalálható és notóriusan a szükségesnél több adatot ad át rólunk az oldalnak. Ez ellen a bővítmények (bedolgozók, Plug-In-ek) letiltásával lehet védekezni.
Ne csapjuk be magunkat, ha szokásos felhasználónevünkkel és jelszavunkkal lépünk be egy szolgáltatásba, akkor az természetesen tudni fogja kik vagyunk, hiszen mi árultuk el neki, használjunk is akármilyen trükkös szoftvert vagy anonim szolgáltatót. De még ezt a gyengeséget is meg lehet kerülni sok esetben, ha a BugMeNot.com szolgáltatását kihasználva ideiglenes azonosítókkal használjuk a regisztrációt követelő szolgáltatásokat.
Akkor most hogy is kell? Proxy használata.
Legegyszerűbb, ha egy névtelen böngészést közvetítő weboldalhoz fordulunk. Ilyenek a proxify.com, a anonymouse.org vagy a hidemyass.com címeket beírva feljön a szolgáltatás weboldala, csak be kell írnunk a titkosan böngészni kívánt oldal címét és kész.
Kicsit bonyolultabb, ha a proxy nem kínál webes kezelőfelületet, ilyenkor címét, paramétereit be kell állítani a böngészőkben. Legelőször ehhez meg kell tudni, hogy éppen milyen kiszolgálók elérhetők, ilyen listákkal, adatbázisokkal a http://www.hidemyass.com/proxy-list/ vagy a http://www.proxynova.com/proxy-server-list/ címen találkozhatunk. Nyilván csak az Anonymous minősítésű oldalak érdekesek számunkra, a Transparent bejegyzés esetünkben védtelenséget jelent.
Ezután a listából kiválasztott szerver adatait (cím és port) kell beírnunk a rendszer (vagy a böngésző) Proxy beállításaiba és ennyi. Windows 7 alatt könnyű ezt az ablakot megtalálni, a Vezérlőpultba elég beírni, hogy internet, a legelső találat az Internetbeállítások lesznek. Innen váltsunk a Kapcsolatok fülre. A kapcsolatot kiválasztva a Beállítások gombjával juthatunk el a keresett helyre. Ha az internetünk a helyi hálózatról (router, Wi-Fi) jön, akkor a Helyi hálózati beállítások mögött pipáljuk ki a proxy használatát és adjuk meg a paramétereket.
Nagyon hatékony lehet az is, ha VPN-t (virtuális magánhálózatot használunk), főleg ha nem sajnálunk rá egy kis pénzt. A VPN alapvetően csak bejárást kínál egy másik helyi hálózatra rendszerint egy (ez fontos!) titkosított virtuális összeköttetésen keresztül, ami elrejti adatforgalmunkat az avatatlan szemek elől. A VPN beállításáról már írtunk. E sorok írója úgy tudott Facebook-ot használni Sanghajból, hogy szimplán bejelentkezett a vállalati hálózatra VPN-en keresztül, ezzel az indirekcióval hatástalanítva a tartalomszűrést.
Néhány konkrét jótanács a hatékonyabb védelemhez
- Használjunk anonim proxy kiszolgálót!
- Ne ugyanazt a böngészőt használjuk a mindennapi és a rejtett böngészéshez, hogy az oldalak a sütik révén ne követhessenek minket! Van elég böngésző, ami párhuzamosan telepíthető ugyanarra a gépre.
- Ha igazán fontos, hogy rejtve maradjunk, akkor a böngészőben tiltsunk le minden bővítményt!
- A bebiztosított böngészőben állítsuk be, hogy törlődjenek a sütik minden egyes bezáráskor!
- Ha más felhasználók fürkésző tekintetétől is tartunk, akkor használjuk mindig a privát böngészés lehetőséget, ez IE, Firefox és Chrome esetén is rendelkezésre áll.
- Soha ne bankoljunk és ne adjunk meg semmilyen bizalmas fiókadatunkat anonim kapcsolaton sem.
