Huszonöt év nagy idő - persze nem a régészek számára, a számítástechnikában azonban mindenképp. Márpedig éppen negyed évszázada, 1995 augusztusának végén jelent meg a Windows 95, a Microsoft első, valóban végfelhasználóknak szánt operációs rendszere, egyben a Windows 9x család első tagja, ezzel a szoftveróriás nagyjából búcsút intett a 80-as évek óta használt MS-DOS-nak.
Bár a Windows 95 messze nem az első a Windowsok történelmében, hiszen a Windows 1.0 éppen tíz évvel korábban jelent meg, mégis talán a legjelentősebb fejlesztésnek nevezhető, hiszen rengeteg újdonságot hozott egyszerre a PC-k világába. Egyrészt ez volt az első "önálló", otthoni felhasználóknak szánt Windows, azaz nem egy, az MS-DOS fölé utólag telepíthető felületként jelent meg, hanem komplett operációs rendszerként. Ez volt a Microsoft első (és ismét jegyezzük meg a napi, otthoni felhasználóknak szánt) 32-bites operációs rendszere, és itt mutatkozott be az úgynevezett Plug'n'Play technológia is, amely rendkívüli módon leegyszerűsítette az új hardverek telepítését - legalábbis a Microsoft ígérete szerint.
Az őskor
Mint már a bevezetőből is kitűnik, a Windows története nem a Windows 95-tel kezdődött, hanem a 80-as évek közepén megjelent Windows 1.0-val, az MS-DOS operációs rendszerre elérhető egyik első grafikus felülettel. Nevét természetesen a ma is velünk élő ablakokról kapta, amelyekben a megnyitott szoftverekkel dolgozhattunk - fontos, hogy a többfeladatos működés akkoriban még rendkívül korlátozott volt, hiszen az MS-DOS maga nem volt képes erre, így a Windows 1.0 (és igazából utódainak nagy része) csak különböző trükkökkel tudta ezt a funkciót emulálni.
A szó szoros értelmében a Windows ekkor még nem is volt operációs rendszernek nevezhető, ugyanis több, ehhez szükséges funkciót a DOS biztosított számára, de már különböző elemekkel kiegészítette annak tudását. Különösen így volt ez a 80-as évek végén megjelenő Windows 2.1-nél, amely a 386-os processzorok képességeit kihasználva már virtuális 8086-os módban több DOS programot tudott egyszerre futtatni.
A Windows 1.0 és 2.x nem lett igazán sikeres. Egyrészt lassúak voltak, másrészt az egér mint mutatóeszköz még ritkaságnak számított a PC-s világban, enélkül viszont kezelésük is nehézkes volt. Mégis van pár ma is használt örökségük: a Vezérlőpult, a Vágólap, a Jegyzettömb, és igen, a Paint is velük együtt jelent meg a színen. Amennyiben a sikert vesszük alapul, az első, komolyan vehető Windows verzió az 1990-ben megjelent 3.0 volt.
Az említett siker a körülmények szerencsés együttállásának is köszönhető, ekkorra ugyanis már a PC-kben is rendelkezésre állt minden ehhez: kellően erős volt a CPU, a GPU, elég jól működött a memóriakezelés, és terjedőben volt az egér is ahhoz, hogy a kinézetében és tudásában is alaposan felturbózott felületet kényelmesen lehessen használni. A Microsoft amúgy elég nagy feneket is kerített a Windows 3.0-nak, ebből a szempontból a Windows 95 előfutárának is tekinthetjük, ugyanis a május 22-én lezajlott hivatalos bejelentés nem egy szimpla újsághír formájában materializálódott, hanem a 2257 férőhelyes New York City Center színházban tartott esemény keretében, a műsort a világon 19 városban közvetítették.
Minderre 3 millió dollárt költött a Microsoft, miáltal a cég addigi legdrágább ilyen eseményévé vált a Windows 3.0 érkezése.
A rendszer másik érdekessége, hogy itt találkozhattak a vásárlók először az Aknakeresővel, amelyet amúgy az IBM számára készült OS/2 operációs rendszerhez fejlesztettek ki, de a Microsoft Entertainment Pack 1 kiegészítőcsomag részeként a Windows 3.0-ra is portoltak, elsősorban azért, mert ugyan a gyártó ezt a verziót már szerette volna az otthoni felhasználók körében is elterjeszteni, de a játékfejlesztőket nem sikerült kellőképpen lázba hoznia vele.
A Windows 3.0 több frissítést is megélt, ezek közül az 1991 októberében megjelent Windows 3.0 MME (Multimedia Extensions) változatot emelnénk ki, ebben találkozhattunk először a ma már kötelező multimédiás képességekkel, azaz a zene- és videólejátszással, még ha meglehetősen kezdetleges formában is.
Nem sokkal később, 1992 áprilisában megjelent viszont a Windows 3.1, amely már nem működött valós 8086-os módban, ergo legalább 286-os processzor kellett a futtatásához, a 386 Enhanced üzemmód pedig a megfelelően előkészített DOS-os programokkal is jobb együttműködést kínált, ráadásul ily módon jóval több, elméletileg akár 4 GB RAM is elérhetővé vált.
A multimédiás képességek bekerültek az alapkiadásba, és bemutatkozott a máig közkedvelt regisztrációs adatbázis vagyis a különböző rendszer- és szoftverbeállítások központi tárolására szolgáló registry.
A Windows 3.1 frissítéseként 1993 novemberében jelent meg a 3.11, amit a 3.1-et használók ingyenesen kaphattak meg - ebben az értelemben ez már a mai frissítési metódus előfutárának is tekinthető. A Windows 3.1 és 3.11 vállalati használatra optimalizált változatokban is piacra került, ezek voltak a Windows for Workgroups 3.1 és 3.11, amelyek hálózati támogatást hoztak - a 3.11-hez például készült TCP/IP-támogatás is.
Feltárul a világ
Ha Bill Gates extravagánsnak nevezte a Windows 3.0 bemutatását, vajon mit szólhatott a Windows 95-éhez? Ezt sajnos nem tudjuk, de az biztos, hogy a cég ez alkalommal még jobban megnyitotta a pénzcsapokat: egyes információk szerint a Start menüvel és Windows-gombbal együtt bemutatkozott Start-gombra is utaló dalként a The Rolling Stones Start Me Up számának használatáért több millió dollárt fizettek az együttesnek, de készítettek egy 30 perces reklámfilmet is Jennifer Anistonnal és Matthew Perryvel a főszerepben, New Yorkban pedig az Empire State Building oldalát a Windows-logó színeivel világították be.
A Windows 95 radikális változást mutatott fel az előző verziókhoz képest, például abban is, hogy már önálló operációs rendszerként telepíthette a felhasználó, azaz a számítógép indulása után rögtön a grafikus felületen találta magát. Bár a DOS különböző komponensek képében még ott dolgozott a felszín alatt, igazából már csak virtuális 8086-os gépként jelent meg.
Fontos újdonság volt, hogy a futó programok mind-mind saját, különálló memóriaszegmenst kaptak, más területhez viszont nem fértek hozzá, így egy lefagyott alkalmazás általában nem rántotta magával az egész rendszert.
A felhasználó szempontjából hasonló fontosságú volt a Plug'n'Play megjelenése, ez tette lehetővé, hogy a csatlakoztatott hardvert az operációs rendszer felismerje, beállítsa és a szükséges illesztőprogramokat is telepítse, amennyiben azok rendelkezésre álltak.
Korábban mindezt kézzel kellett elvégezni, a jumperek állítgatása, az Autoexec.bat és a Config.sys állományok szerkesztése a számítógépes szakemberek "kedvelt" elfoglaltsága volt.
Eladások szempontjából a Windows 95 nagyon sikeres volt, négy nap alatt már egymillió példányt értékesítettek belőle, de sokan kritizálták - ennek oka egyrészt a viszonylag sok bug volt, de inkább az, hogy a korábbi DOS+Windows 3.1 kombinációhoz képest komolyabb hardvert igényelt, telepítése pedig igazából csak CD-ROM-ról volt kényelmes.
A Windows 95 sok, máig velünk élő elemet mutatott be: a már említett Start-gomb és Start menü mellett a tálca, annak értesítési területe, a Lomtár és a Dokumentumok/Képek/Zene/Videók nevekkel megjelölt speciális mappák is itt jelentek meg először. Bár más OS-ekben már elérhető volt, a Windows 95 a PC-s nagyközönség számára is elhozta a hosszú fájlneveket a korábbi 8+3-as beosztás helyett. Velünk élő öröksége a Windows 95-nek a frissítési csomagok érkezése is: az 1996-ban kiadott OEM Service Release, röviden OSR2 sokak szemében egy teljesen új, fejlettebb operációs rendszert hozott magával.
A Windows 95-öt váltó Windows 98-at inkább csak a Windows 95 felfrissített változatának lehetett nevezni, és a Microsoft is így tekintett rá, az 1999-ben érkezett Windows 98 Second Edition pedig ehhez társított még rengeteg új funkciót és hibajavítást. Utóda, a Windows ME (mint Millenium Edition, utalva a megjelenés évére, 2000-re) a Windows 9x sorozat utolsó tagja, és finoman szólva sem lett sikeres, a rengeteg hiba és a lassú működés miatt a felhasználók utálták.
Vállalati irányvonal
A Windows Me-vel párhuzamosan, sőt annál kicsit előbb került viszont piacra egy sokkal fontosabb verzió, a Windows 2000, méghozzá az 1993 óta létező, vállalati célokat szolgáló Windows NT vonal utolsó mohikánjaként. A Windows NT, bár kinézete "windowsos", teljesen más alapokra építkezett, mint az eddig ismertetett szoftverek, és teljesen önálló operációs rendszer volt.
A Microsoft a 2000-es évekre jutott el oda, hogy a két, különállóan fejlesztett megoldást egyesítse - ennek első valódi gyümölcse pedig minden idők talán legsikeresebb Windows verziója, a Windows XP lett.
Az XP új felületet és rengeteg új funkciót hozott magával, ezek közül talán egyet emelnénk most ki, mégpedig az azóta is velünk lévő, és hibái miatt rengeteget kritizált aktiválást. A teljesség kedvéért azért megemlítenénk, hogy a Microsoft nem az XP-ben kezdte ezt az eljárást először használni, hanem az Office 2000-ben, de a Windows operációs rendszerek közül valóban az XP volt az első, amelynek vásárlója találkozhatott vele.
Az XP utódaként érkező Vista már nem aratott osztatlan sikert: a Microsoft egyszerre akart túl sok mindent, így egy lassú, nagy gépigényű rendszert készített, a felhasználók pedig utálták a védelmi rendszer részeként megjelent Felhasználói fiók felügyeletének (UAC - User Account Control) állandóan felugró ablakát. Ezzel szemben a 2009-ben megjelent Windows 7 már ismét nagy sikert aratott, valószínűleg azért, mert a fejlesztők túlnyomórészt a Vistával kapcsolatos kritikák alapján dolgoztak rajta. A Windows 7 még most, kiadása után 11 évvel is rengeteg számítógépen fut.
Utódaként a felhasználói felület forradalmát hozó Windows 8 érkezett, amellyel a Microsoft az érintőképernyős irányítást szerette volna a középpontba helyezni, arra számítva, hogy a táblagépek és az okostelefonok sikere ezt valamilyen módon a PC-re is elhozza. Számításuk nem jött be, a felhasználók pedig kritizálták a billentyűzettel és egérrel nehezen irányítható, csapnivaló hatékonyságú rendszert, úgyhogy a 2013-as Windows 8.1 kiadással igyekeztek többé-kevésbé visszatérni a korábbi Start menü/Asztal megoldáshoz. Ez valamennyit segített, de igazán csak a 2015-ben megjelent Windows 10-zel sikerült kiköszörülni a csorbát.
Örök élet és egy nap
A Microsoft tervei szerint a Windows 10 az "utolsó" Windows, legalábbis abban az értelemben, hogy innentől kezdve a több éves szünetekkel kiadott, teljesen új verziók helyett inkább menetrendszerűen érkező frissítésekkel tartják majd naprakészen az operációs rendszert.
Mi magunk is sokat tehetünk annak érdekében, hogy a Windows a kezünk alá dolgozzon, számtalan trükkös megoldással lehet pluszfunkciókat adni hozzá, gyorsabb működésre sarkalni és így tovább.
Íme pár tipp búcsúzóul, hátha nem ismerted valamelyiket:
- Nyisd meg például a Gépházban az Alkalmazások ablakot, azon belül pedig a Választható funkciók linket. Itt egy szép listát találsz az operációs rendszer alapvető eszközkészletébe tartozó kiegészítő szoftverekről, amelyeket elképzelhető soha nem használsz. Ilyen lehet például a megfelelő webkamera hiányában voltaképp nem sokat érő Hello arcfelismerés. Kattints rá, majd jöhet az eltávolításgomb - máris körülbelül 40 MB-nyi helyet spóroltál.
- Ha te is azok közé tartozol, akiket idegesít a Fájlkezelő Gyors elérés gyűjteménye, akkor könnyedén el tudod tüntetni. Ehhez menj fent a Nézet menübe, majd nyomd meg jobbra a Beállítások-gombot. Itt lent az Adatvédelem alatt találod a lehetőségeket a Gyors elérés testre szabásához. Egy másik opció, ha rögtön fent a Gyors elérés helyett a Saját gépet választod alapértelmezettnek.
- Az új Windowsok kinézetének régóta része az átlátszóság, és egy trükkel a parancssori (CMD) ablakot is átlátszóvá teheted: ha valamiért szükség van egy ilyen ablakra, de mondjuk a begépelendő parancsot nehézkes a megnyitott böngészőből átmásolni, kattints az ablak fejlécére, majd a Ctrl+Shift gombok lenyomása közben görgess az egérgörgővel, így fokozva és mérsékelve a parancssori ablak átlátszóságát.
Ha szeretnétek remek teljes verziós programokat, biztonsági szoftvereket és értékes PC-játékokat kapni ajándékba, akkor fizessetek elő a havonta megjelenő PC World magazinra, a Prémium és a Gold csomagok mellé számtalan értékes ajándék jár.
