Furcsa érzés arról írni, hogy milyen volt a világ harminc évvel ezelőtt, amikor a PC World mai szerkesztőinek nagy része még az iskolapadba véste szerelme nevét, mások négykézláb kúszva próbálták meg felfedezni mikrokörnyezetüket, én pedig talán az amazonasi esőerdőkben, császárbajszú tamarinként készültem a halálra, hogy egy évvel később már embergyermekként születhessek újra. A technológiának azonban van egy olyan sajátossága, hogy nem kell neki harminc év, öt alatt is rengeteget fejlődik - mindannyian tanúi lehettünk annak, amikor a bunkofonokat felváltották az apró, kihajtós és szétcsúszós mobilok, a CRT-monitorokat a lapos képernyők, a Snake-et az Angry Birds.
A magyar PC World 1992 januárja óta számol be - egyebek mellett - az IT-világ aktualitásairól, hardveres és szoftveres újításairól. Most a teljesség igénye nélkül, de a lehető legtöbb meghatározó eseményt érintve végigvesszük, milyen fontos állomásokon haladt át azóta az informatika, hogy a mai kor gyermekei egy kerregő modemek, vibráló kijelzők, szekrény méretű gépek nélküli világban nőhessenek fel.
Boldog karácsonyt, Viola!
1992 rögtön egy szomorú eseménnyel indult: január elsején elhunyt Grace Hopper ellentengernagy, matematikus professzor, a programozás egyik úttörője, akinek fontos szerepe volt az 1959-ben kidolgozott, máig használatos COBOL nyelv megalkotásában. Ennek fordítója elsőként volt képes angol nyelvű kifejezéseket gépi kódként értelmezni. Szintén ebben az évben ment el Isaac Asimov sci-fi író, aki ugyancsak nagy hatással volt a technológiára, különösen a robotikára - az általa megfogalmazott törvényeket az MI-k fejlesztése során is alkalmazzák.
Azért vidám dolgok is történtek akkortájt: márciusban például megjelent a ViolaWWW, az első, igazán elterjedt webböngésző, amely már képes volt táblázatok és szövegformázások megjelenítésére, azonban nem tudott sokáig versenyben maradni az 1993-ban bemutatkozó, több rendszert támogató Mosaic mellett. Az IBM novemberben leleplezte a világ első okostelefonjának tartott Simon prototípusát, amely ugyan csak 1994-ben került forgalomba, de azzal, hogy egyszerre kínálta egy mobil és egy PDA funkcióit, azonnal felkeltette a szakma érdeklődését. Végül hat hónapot töltött a piacon, és 50 ezer példányban kelt el.
December 3-án Neil Papworth, egy 22 éves mérnök számítógépéről elküldte Richard Jarvis telefonjára az első SMS-t, amelyben annyi állt: "Merry Christmas!" A funkció (mármint az, hogy az emberek üzenetet küldjenek mobiljaikkal egymásnak) csak 1994-ben vált széles körben elérhetővé, a finn Radiolinja szolgáltatónak köszönhetően.
1993 márciusában az Intel piacra dobta az első Pentium chipeket, Richard Depew egyik programja pedig egy bug miatt véletlenül kétszáz hírcsoportba küldte ki ugyanazt a cikket - ezzel a USENET-en ismert Joel Furrnek köszönhetően megszületett a spamelés fogalma. Júniusban mozikba került a Jurassic Park, ami egyéb érdemei mellett a számítógépes képalkotás, a CGI használata miatt is óriási mérföldkő; ma már nincs is hollywoodi sikerfilm animációk és effektek nélkül. Az Adobe is ekkor mutatta be a PDF-formátumot, valamint az azt kezelni képes Acrobat programot. Novemberben csatlakozott az internetre az első webkamera, de az első internetes élő közvetítés (más eszközzel) már júniusban lezajlott: a Severe Tire Damage zenekar koncertjét lehetett úgy-ahogy élőben követni.
1994 januárjában a Stanford két diákja, Jerry Yang és David Filo létrehoztak egy weboldalt, amely hierarchikusan rendszerezte a World Wide Web különböző izgalmas állomásait. Kitűnő érzékkel a Jerry and David's Guide to the World Wide Web nevet adták neki, aztán belátták, hogy ez nem a legjobb, úgyhogy márciusban inkább megváltoztatták: az új név a Yahoo! lett. Kereső végül csak 1995-ben került bele, de rengeteg felhasználót szerzett már azt megelőzően is.
Egy másik ifjú, bizonyos Jeff Bezos a garázsából lőtte fel az Amazon nevű, könyveket kínáló online piacteret, ami mára a világ egyik leggazdagabb emberévé tette őt. Decemberben Japánban megjelent a PlayStation, és elérhetővé vált a kor ismert böngészője, a Netscape Navigator. Szintén ebben az évben állt elő a japán Denso a QR-kód ötletével, és ekkor vált elérhetővé az MS-DOS-nak utolsó kegyelemdöfést adó Windows 95 is, ami egy nagyon vad, forradalmian új funkcióval, a Start menüvel zavarta össze a felhasználókat. Az Internet Explorer csak később, egy kiegészítő csomag részeként érkezett.
A végtelenbe és tovább!
A következő év a programozás terén hozott nagy újításokat: bemutatkozott a Java nyelv és a PHP is; mindkettő máig használatban maradt, folyamatosan frissül. Ward Cunningham elérhetővé tette az első wikit, a WikiWikiWebet, egy mindenki által szerkeszthető tudásbázist. Novemberben debütált a világ első, teljes mértékben számítógéppel készített animációs filmje, a Toy Story az Egyesült Államokban, a videójáték-ipart pedig az első 3D-s chipek forgatták fel. A Rendition Vérité 1000 és a 3dfx Voodoo új szintre emelte az élményt, rengeteg új lehetőséget hozott a fejlesztők számára. Nem csak Bezosnak jött be az e-kereskedelem: sikerrel startolt el az eBay is.
1996-ban Larry Page és Sergey Brin, a Stanford hallgatói kutatási projektként megalkották a BackRubot, egy, az oldalakat fontosságuk szerint rangsoroló internetes keresőt, amely végül 1997-ben Google néven vált elérhetővé a nagyközönség számára. A világ januárban megismerte az USB-szabványt, a Deep Blue mesterséges intelligencia egy hónappal később legyőzte Garry Kasparov sakknagymestert, Jennifer Ringley pedig áprilisban elindította az ezt követően hét évig futó JenniCamet, amelyen keresztül a nézők az akkor húszéves lány életének minden pillanatát cenzúrázatlanul nézhették. Ma már nem aktív, de az oldalt a szintén ekkor indult Wayback Machine segítségével ma is meg lehet találni.
1997 viszonylag eseménytelenül telt: amellett, hogy Steve Jobs visszatért az Apple-höz, és meghatározták a 802.11 Wi-Fi-szabványt, csak az kavarta fel az IT-világot, hogy forgalomba kerültek az első DVD-lejátszók és lemezek, amivel új sztenderd született az adattárolás terén. 1998-ban vegyes fogadtatás mellett megszületett a Macintosh számítógépek utódja, az iMac, amit azzal reklámoztak, hogy nagyon könnyű üzembe állítani, és azt remélték tőle, hogy visszacsábítja az inteles, Windowst futtató gépek irányába forduló fogyasztókat. Ez valamelyest sikerült is; egyedi dizájnja és modern belseje sokakat meggyőzött, a cég újra sínen volt.
Az ezredforduló előtt még a japánok előálltak az emojikkal, a BlackBerry kiadta első készülékét, megjelent az MSN Messenger, és David Bowie Hours lemeze lett az első olyan zenei album, amely hagyományos formátumú megjelenése előtt letölthetővé vált. Mindenki hevesen pánikolt az Y2K probléma miatt, ami azzal fenyegetett, hogy a 2000-es évbe lépve a gépek nem fogják tudni jól kezelni a váltást, mert nincsenek felkészülve, és emiatt rendszerek omlanak össze (sőt, a világ!), de szerencsére a programozók időben reagáltak, alig néhány esetben fordultak elő gondok.
Megérkezünk a jövőbe
Miután mindenki boldogan konstatálta, hogy az új millennium eljövetele ellenére még mindig él, a közhangulatot a Sony a PlayStation 2-vel kívánta javítani, a SoftBank bemutatta a világ első kamerás mobilját, a rettegésre vágyók pedig Stephen King A Golyó című novelláját olvashatták, ami a világ első, tömegpiacra szánt e-bookja volt, nem is jelent meg nyomtatott formában akkor. A Microsoft üzleti felhasználásra kiadta a Windows 2000-et, otthoni gépekhez pedig a Windows Me-t, amit máig a cég egyik legrosszabb termékeként tartanak számon - oka volt annak, hogy 2001 októberében leváltotta a legendás Windows XP.
Az egyre stabilabbá váló Apple mindeközben berobbantott egy újabb hullámot. 2001 januárjában kiadta az iTunes zenelejátszó programot, majd október 23-án leleplezte az iPodot, ami viszonylag kis mérete ellenére számottevő mértékű tárhelyet kínált, átformálta a hordozható médialejátszók piacát, valamint a zenefogyasztási szokásokat.
2002-ben a Microsoft megpróbálkozott a táblagépek kategóriájának fellendítésével, de kudarcot vallott, az XP-t futtató masináknak nem sikerült nagy népszerűségre szert tenniük. A böngészők felhozatala a máig népszerű Firefoxszal bővült.
2003-ban az AMD bemutatta az első 64 bit-es, x86-os CPU-t, az Athlon 64-et, amire az Intel csak két évvel később tudott reagálni. Utóbbi 2004-re elkészült az Intel Pentium M mikroprocesszorokkal, amelyek a Core termékvonalnak ágyaztak meg. Ekkortájt döntötte el az Apple, hogy búcsút kell intenie a PowerPC-nek, és kiváló időzítéssel lepaktált az Intellel, ez pedig 2006-ban nyugdíjazta a Pentiumokat, és átváltott a Core 2 Duóra, amivel könnyedén elhúzott az AMD mellett (legalábbis mobilban). Az időszak az egész életünket megváltoztató szolgáltatások terén is mozgalmas volt: 2003-ban elstartolt a MySpace, 2004-ben a Facebook és a Gmail, és már javában készült a végül csak 2005 tavaszán élesített YouTube. Ezt nem sokkal, 2006-ban követte a Twitter.
2007 januárjában Steve Jobs kisétált a Macworld konferencián felállított színpadra, és bemutatta azt az iPodot, amivel telefonálni és internetezni is lehet: a készülék az iPhone nevet kapta, és jelentősen felrázta az okostelefonok világát. Még ebben az évben bejelentette az Open Handset Alliance az Android mobil operációs rendszert, így megindulhatott a versengés az érintőkijelzős, évről évre egyre okosabb mobilok piacán. Chris Messina eközben előállt a hashtagek koncepciójával, ami a közösségi oldalak posztjainak rendszerezését hivatott megkönnyíteni.
2008 volt az első év, amikor már több laptop fogyott, mint asztali gép, köszönhetően a Wi-Fi gyors elterjedésének és az árak jelentős csökkenésének. Ugyancsak ekkor jelent meg az első androidos okostelefon, a HTC Dream, elstartoltak az App Store és az Android Market alkalmazásboltok, valamint megjelent a Chrome böngésző első változata. Egy Satoshi Nakamoto álnéven ismert illető kidolgozta a bitcoin koncepcióját, továbbá létrejött a Spotify, az Airbnb és a GitHub.
Szolgáltatások terén 2009-ben új szereplőként jelent meg a közösségi finanszírozású projekteknek teret adó Kickstarter, a becsekkolós Foursquare, a taxizáshoz alternatívát szolgáltató Uber, kilépett bétaállapotából a Gmail, a Facebook lenyomta a MySpace-t, az internet pedig összeomlani látszott Michael Jackson halálhírének hallatán: annyian kerestek rá, hogy a Google-nek 30 percre blokkolnia kellett a kapcsolódó kereséseket, hogy aktív tudjon maradni. A Microsoft fellőtte a (máig nem tökéletes) Bing keresőt, valamint kiadta egyik legjobb rendszerét, a Windows 7-et, gyorsan eltemetve az életünket 2007 óta megkeserítő Vistát.
A 2010-es évek újabb technológiai forradalmát az iPad indította be, ami megmutatta, hogy egy kimondottan táblagépekre szánt operációs rendszerrel lehet ez a terméktípus is sikeres. Hamar el is száguldott az Apple a Microsoft mellett, és a világ legértékesebb technológiai vállalatává vált. Az Intel 2011-ben kidolgozta az ultrabookok alapjait, hogy végre méltó ellenfelet kaphasson a MacBook Air. A piacon új szereplőként bukkantak fel a Chrome OS-t futtató Chromebookok.
Ezt követően főleg korábban bejáratott termékek újabb változatai érkeztek, fejlődtek a különböző szolgáltatások, az Apple Watch miatt népszerűvé váltak az okosórák, megjelentek a felhőtárhelyek, a jack eltűnésével erőre kaptak a vezeték nélküli fülhallgatók, menővé tette az online társkeresést a Tinder, a rövid videókat a Vine, majd a Tiktok, a világ működéséhez elengedhetetlen rendszereket zsarolóvírusok tették használhatatlanná, nagy cégek váltak még nagyobbá, és mindenki elkezdett egy olyan jövőt vizionálni, amiben nemcsak játszani és tanulni fogunk VR-szemüvegek segítségével, de dolgozni és közösségi életet élni is. Napjainkban és a közeljövőben a virtuális valóság, az önvezető autók, az okosotthonok fejlesztései, a kriptovaluták és más, blokkláncalapú megoldások formálják a technológia és az informatika világát, de nem tudhatjuk, mikor áll elő valaki egy újabb forradalmi eszközzel, hogy azzal teljesen átalakítsa mindennapjainkat.
Olvassátok el, hogyan telt a PC World elmúlt 30 éve, és vásároljátok meg a 2022/02-es magazint, ha még többet szeretnétek megtudni múltról, jelenről és jövőről.
