Előkészületek
Az AMD Ryzen processzorokhoz az AM4-es platform tartozik, amelyben többféle chipkészlet közül válogathatunk. Ezek közül egyedül a belépőszintet, az A320-at nem ajánljuk, ennek ugyanis limitált a szolgáltatáskészlete, és a tuning nem csupán hardveresen, de a BIOS-ban is korlátozott. A B350-es alaplapoktól kezdve azonban kifejezetten támogatott az overclockolás, a legjobb chipkészlettel, az X370-nel pedig maximális teljesítményt és extrém tuningra felkészített alaplapi komponensek járnak együtt. Ez utóbbi túlméretezett feszültségszabályzó áramkört, nagy, hőcsövekkel megtűzdelt hűtőbordákat, mérési pontokat és egészen aprólékos BIOS-beállítási lehetőségeket takar.
A B350-es vagy annál jobb alaplap mellé javasolt memóriából is tuningolható modulokat választani. A hűtőborda elengedhetetlen, és az XMP-profil is hasznos. Szinte kivétel nélkül minden AMD AM4-es rendszer hibátlanul kezeli a DDR4-3200-as RAM-profilokat, ráadásul egyetlen kattintással aktiválhatjuk ezt a beállítást, így máris 3-5 százalékot gyorsítunk rendszerünkön.
A sikeres tuning kulcsa a megfelelő hűtés. Sok Ryzen processzorhoz kiváló, csendes gyári hűtőt társítanak, órajelemeléshez viszont tanácsos nagyobb és hatékonyabb megoldást választani. A felszerelések között kritikusan fontos a hőpaszta, mert rengeteget javít a hűtési teljesítményen, illetve az ideális hűtő a processzor körüli alaplapi komponenseket is hidegen tartja. Amennyiben vízhűtést építünk be, a gépház szellőzéséhez a megfelelő légáramlatot biztosítani kell előlapi beszívó és hátlapi kifújó ventilátorokkal. A túlpörgetést megéri tesztrendszerrel végezni, vagy ha már telepített és belakott Windowszal esünk gépünknek, előtte készítsünk biztonsági mentést minden adatunkról.
Ryzen 5 1600 tuning
Tesztünkhöz egy felsőkategóriás, de még bőven megfizethető árú MSI alaplapot, az X370 Gaming Pro Carbont választottuk. Ennek gyártója a gamerkülső és a minőségi alaplapi vezérlők mellett arra is odafigyelt, hogy amikor tuningra kerül a sor, ne ütközzünk kellemetlen korlátokba, hiányosságokba. Az OEM (tálcás) Ryzen 5 1600-as, hatmagos processzorhoz nem jár gyári hűtés, erre az MSI Core Frozr L toronyhűtőt vetettük be. Ez nagyméretű, egyventilátoros hűtés, amely alapjáraton csendes, szinte hangtalan, és tuninghoz is elegendő tartaléka van. Hatékonyságát tekintve léteznek jobb léghűtések a piacon, a felszerelés is körülményes, de a ventilátor nagyon csendes, és jó hatásfokú hűtési teljesítménnyel rendelkezik, így a túlmelegedés nem szabhat gátat a sikeres túlpörgetésnek.
A Ryzen 5 1600-as CPU alapjáraton 3,2 GHz-en jár, amelyet a vezérlés 3,6 GHz-ig képes feltornázni turbómódban. Nem kapott túl nagy reflektorfényt, de mindenképpen fontos megemlíteni az XFR-technológiát (eXtended Frequency Range), amely az X370-es alaplap maximális boostórajelét 100 MHz-cel megemeli kétmagos terheltségen. A tesztben használt CPU-n ez is aktív, ami mindenképpen javítja a teljesítményt, de azért túl nagy gyorsulást ne várjunk tőle.
A túlpörgetést a BIOS-ban végeztük, az órajelet rögtön a szerencsés, netes fórumozók által elért egyik legnagyobb értékre, 4 GHz-re állítottuk. (Fontos kiemelni, hogy ez a sebesség minden magnál egyszerre érvényes, vagyis nem dinamikus, így a tuningolt CPU ezen a frekvencián dolgozik minden esetben.) Sajnos ekkor teljes hardveres lefagyás következett be, a feszültség pedig kritikus szintre, 1,45 voltra emelésével sem sikerült stabilizálnunk a 4 GHz-et. 3,9 GHz-en már sikeresen elindult a Windows, ám a tartós terhelésteszten ekkor is elhasalt a tuningolt PC, ezért az alapfeszültséget 1,4125 voltra növeltük. Ekkor már sikeresen lefutott az összes mérés, sőt az AIDA64 stressztesztje is órákon át, leállításig terhelte a rendszert. Ezt az órajelet fixáltuk, majd a RAM-modulok frekvenciáját növeltük. A tuningot ezután megismételtük a windowsos Ryzen Master programmal is (lásd keretes írásunkat), amelyben akár 25 MHz-es lépésekben is emelhetjük az órajelet. Ezzel szintén sikerült stabil 3,9 GHz-es tempót fixálnunk, vagyis bebizonyosodott, hogy Windows alatt is ugyanolyan hatékony lehet az overclockolás, mint a BIOS-ban.
A végeredmény érezhető gyorsulás, akár szintetikus, akár valós használatot szimuláló programokat futtattunk. A 3-15 százalékos teljesítménytöbblet bármilyen felhasználás közben kapóra jöhet, azonban meg kell említenünk azt is, hogy ezzel együtt a működési hőmérséklet és a fogyasztás is emelkedett. A továbbra is aktív dinamikus energiagazdálkodásnak és a túlméretezett hűtésnek hála ez a változás elhanyagolható mértékű.
