Az elmúlt két évtizedben számtalan eszközzel, hardverelemmel vagy akár szoftverrel ismerkedhettünk meg, amelyek már a megjelenésük pillanatában igazi különcnek számítottak. Az viszont meglehetősen ritka, hogy utólag visszatekintve egy teljes készülékkategóriára azt gondoljuk, a modern számítástechnika történetének egy igen furcsa mellékvágányát jelentették. Talán még ma is találni olyan felhasználót, akinek fogalma sincs arról, hogy ezek a gépek kiknek készültek, és miért robbantak be a hagyományos laptopok közé vagy árban épp alá. A netbookvonatra felszálló gyártóknak bőven volt is tennivalójuk azzal, hogy megmagyarázzák az eszköz értelmét és létjogosultságát, egy-két márka pedig addig csavarta a gyártási potmétert, amíg a bevételek java már ebből a portfólióból származott.
Az Asus a netbookok egyik élharcosának számított, az EeePC-k neve gyakorlatilag egybeforrt a kategória nevével. Megszámlálhatatlan típus, majd alverzió és azoknak különböző kialakítású és tudású kiadásai lepték el a boltok polcait, a felhasználók pedig csak azt látták, hogy ezek a kis mütyür gépek viszik most a stafétabotot, már ha csak az alacsony ár számított a vásárlás során. Aztán annyira telítetté vált a 100 ezer forint körüli ársáv, hogy szép csendben megérkeztek a feljebb pozicionált, prémium hatást sugalló verziók. A tajvani gyártó és a Lamborghini dizájnszintű együttműködése a 2000-es évek közepétől kezdve a VX6-ig csupán sok százezres notebookokról és kiegészítőkről szólt, a netbookkategória azonban lehetőséget teremtett egy kis "vadulásra".
Netbooknak látszó valami
A 12,1 inches kijelzővel szerelt gép ránézésre meglehetősen megosztóra sikeredett. Az akkori sportautós dizájnnyelv igen sarkos idomokat engedett meg a tervezőknek, az összkép ennek ellenére kellően egységes lett, bár rettentően szokatlanul mutat ebben a kis, hordozható méretben. A visszajelzések alapján megosztó lett a kinézet, de az igazi értékeket a "motorháztető" alatt találhatták a tulajdonosok.
A VX6 egy igazi hardveres korlenyomat, a belsejében ugyanis a fő komponensekből mára alig maradt valami utódtermék; a kategóriával együtt süllyedt el az Intel kétmagos Atom központi egységének népszerűsége és az egyedi tervezésű Nvidia Ion grafikus vezérlő második iterációja. A fő cél egyébként mindig is az volt a netbookok kapcsán, hogy a platform nagyon alacsony energiafelhasználás mellett működjön, ezzel igazodva a mobilitást egyre inkább előtérbe helyező felhasználók igényeihez. A 16 shadermagot tartalmazó GT218-as integrált grafikus egység önmagában sem volt egy erőgép, a PineTrail architektúrájú Atom D525-ös processzorhoz használható Intel NM10-es lapkakészlet ráadásul mindössze PCIe x1 sávnyi összeköttetést engedett.
Aki emlékszik az akkori Atom CPU-s nevezéktanra, észreveheti a bökkenőt, miszerint a D525-ös Atom verziót pont nem netbookokba szánta az Intel, ami meg is látszott a gép üzemidején. Cserébe a Hyper-Threading technológiával támogatott két mag folyamatosan 1,8 GHz-en üzemelt, ez pedig adott némi sebességbeli többletet a többi kategóriatárshoz képest.
Megtalálta célközönségét
Nemcsak a netbookok körül alakult ki messziről is jól látható vásárlói közösség, a VX6 a tehetősebb felhasználói bázisból is képes volt kiragadni egyéneket, akik a prémium ultrabook kategóriával szemezgettek. Hogyan érte el ezt ez a mini-Lamborghini? Például azzal, hogy a bekapcsolás pillanatában felvillant a sportautógyártó logója és az akkori csúcsmodelltől kölcsönvett motorhang. Nem viccelünk, szemtanúi voltunk annak, hogy valaki ennek hatására fordult a pénztár felé. A kinézet, az összeszerelés minősége szintén idegen volt a netbooktól, valamint masszív, itt-ott fém anyaghasználat és egy egészen jó minőségű kijelző vonzotta a tekintetet.
A recept olyannyira működött, hogy az Asus később piacra dobta az "S" verziót, amivel még jobban összemosták a netbook-notebook határt. Az utódba az akkori, Cedar Trail kódnevű D2700-as Atom központi egység került, amely mellé egy Ati Radeon HD6470M dedikált videovezérlőt drótoztak. Utóbbi részegységgel a gép bizonyos játékok futtatására is alkalmassá vált, az integrált Intel IGP-vel érkező, belépőszintű laptopokat pedig könnyedén lehagyta 3D-s számítási feladatok során.
Elszabadult árazás
Az első hivatalos bejelentéstől sejteni lehetett, hogy a Lamborghini-árazás egy külön szintet fog képviselni, de a VX6s-sel talán egy picit túlzásba esett a gyártó. Az akkori 170 ezer forintos árcédula sokkoló volt még úgyis, hogy az elődmodell már magára húzta a "drágaság" jelzőt. Ezt az összeget a már egészen vállalható példányokra válthattuk be a laptopos mezőnyben, az asztali PC-t preferáló felhasználók pedig nevetve legyintettek a kétmagos Atom és integrált/alapszintű dedikált videokártya párosának teljesítményét látva.
Mégis, egy kedves emlék abból az időszakból, amikor a gyártók tervezőasztalainál bátrabb és szabadabb dizájnerek, mérnökök álltak. Hasonló márka-együttműködésekből ma sincs hiány, de akkor ezek még merészebbek, meghökkentőbbek voltak. Az Asus-Lamborghini kooperáció nem sokkal később lezárult, a netbookgyártásból sorra kiszálltak a nagyok, a kis gépek pedig szép csendben elvándoroltak az örök tranzisztormezőkre.
Még több hasonló cikket olvasnál? Vedd meg a 2022/12-es PC World magazint, ráadásul ajándék szoftvereket és PC-s teljes játékot is kapsz, ha így teszel!
