Ha első felindulásból akarjuk kommentálni a Google tegnapi bejelentését, azt mondhatjuk, bármennyire is egy G-logós konzolt vártak többen is, egy játék-streaming szolgáltatás érkezett, és a kettő nem ugyanaz. De ha egy kicsit belegondolunk, igazából a Stadiára is tekinthetünk úgy, mint egy olyan konzolra, ahol a "doboz" nem a nappaliban csücsül, hanem egy szerverközpontban, és nem vezetékkel, hanem anélkül kapcsolódik a kontrollerhez és a megjelenítő eszközhöz egyaránt. Szóval ilyen megvilágításból mindenképp van értelme megvizsgálni, milyen lett az általunk láthatatlan "Google-konzol" az Xbox One X-hez és a PlayStation 4 Próhoz képest.
Az nem kétséges, hogy ha a jelenlegi konzolgenerációhoz hasonlítjuk a Stadia játékait futtató gépeket, akkor a Google hardveresen jókora előnyre tett szert az Xbox One X-hez és a PS4 Próhoz képest. De azt se feledjük el, hogy elvileg legkésőbb jövőre érkeznek az új konzolok (bár a fene tudja, felülírja-e a Stadia a Microsoft és a Sony hardveres terveit), és ezek már minden bizonnyal jóval erősebbek lesznek a jelenlegi generációnál. Másrészt pedig a kissé hiányos infók alapján a Stadia gépei egy high-end gaming PC-vel egy szinten vannak, ám nem szabad ezekkel egy az egyben összehasonlítani - erre később visszatérünk.
Előbb nézzük az összehasonlítást, legalábbis az alapján, amit eddig tudunk a Stadiáról.
Erősebb-e az, ami erősebbnek tűnik?
Van persze még kérdés bőven. Azt például nem tudni biztosan, hogy tényleg AMD CPU dolgozik-e a felhőben működő gépekben, ezt a Google nem jelentette ki egyértelműen, annyit lehet csak tudni, hogy a processzor és a GPU nem egybeépített megoldás. Szintén kérdéses, hogy az említett 16 GB RAM vajon a rendszer egészére vagy csak a GPU-ra értendő-e. Utóbbit erősíti az a sejtés, hogy minden egyéb specifikációjában az AMD RX Vegára utal, amiben 16 GB RAM dolgozik, de akkor vajon mennyi a rendszermemória? Egyes források szerint megosztott memóriáról van szó, ami elég érdekes és újszerű megközelítés.
Az mindenesetre látszik, hogy erősebb processzorral, izmosabb grafikus vezérlővel és SSD-ről futtatott játékokkal a jelenlegi konzolgenerációnál mindenképpen erősebbek a Stadia gépei, és ez nem csak a sokszor kihangsúlyozott teraflop-értékekben mérhető le. A szerverekre kihegyezett SSD-k például a játékok és átvezető videók betöltési idejét csökkentik le durván. Egy mérés alapján az Assassin's Creed Odyssey nyitó animációját a Stadia kevesebb mint 7 másodperc alatt töltötte be az Xbox One X 25 és fél másodperce helyett.
Szóval idáig elég egyértelműen vezet a Stadia, de itt jön a képbe az az apró tény, hogy míg a Microsoft és a Sony konzolja ténylegesen ott dolgozik előtted, a Stadiában egy távoli szerverközpontban fut a játék, te pedig egy kontrollerrel (vagy a játékot futtató eszközhöz csatolt vezérlőeszközökkel) ehhez a távoli géphez kapcsolódsz, és onnan érkezik a nem kis sávszélességet felemésztő, nagyfelbontású videó is.
Késés és tömörítés
Bármennyire is állítja a Google, hogy a közvetlen WiFi kapcsolat miatt kiküszöbölte a korábbi streaming próbálkozásokra jellemző magas latency értékeket, ennek ellenére azért biztosan kell számolnunk valamennyivel, és valószínűleg többel annál, mint amennyit a szobában elhelyezett konzol és a vezeték nélkül ehhez kapcsolódó kontroller "begyűjt". Ugyancsak valamennyi idő eltelik azzal is, hogy az általunk kiadott kontroller-parancsok hatására változó képet streamelhető formába öntse a Google rendszere és visszasugározza hozzánk. Erről még nincsenek hivatalos számok, és valószínűleg nem is lesznek, míg élesben el nem indul a Stadia rendszere, de a hardcore gamerek egy része már most azon siránkozik különféle fórumokon, hogy egy FPS esetében igenis sokat számít az a pár ezredmásodperc is, amit esetleg a felhő alapú megoldás miatti késleltetés okoz, a legjobbak ugyanis ennyi tétovázás alatt már simán fejbelövik az épp csak kicsit lassabb karaktert.
Másrészt pedig az első mérések szerint igenis látható némi tömörítés az átküldött videóban ahhoz képest, amit egy konzol vezetékes kapcsolaton jelenít meg. Ugyan a kísérlethez itt is jócskán le kellett lassítani az összehasonlítandó videókat, de állítólag látszik a különbség (megvallom őszintén, nekem nem tűnt fel, de a szemem már nem a régi).
Egy a lényeg: bármennyire is szeretnék sokan a következő generációs hardveres konzolgenerációt is a Stadiában megtalálni, egyértelműen nem hasonlítható össze a két világ. Hardveresen valóban erősebb a Google játékait futtató gép, mint egy jelenlegi generációs konzol, de egyrészt több részlet nehezen összehasonlítható, másrészt ott a streamelés, ami túlmutat azon, mit tud maga a hardver. Végül pedig ne felejtsük el, hogy egy évekkel ezelőtt kiadott hardvergenerációt hasonlítunk össze egy idén elinduló új szolgáltatás hardvereivel. Szóval picit olyan ez, mint az almát és a gyrost összehasonlítani: mindkettő étel, de azért elég nehéz ugyanolyan értékek alapján megítélni, melyik a jobb.
A Stadia sikere pedig eleve nem (csak) a hardveren múlik - ahogy több részletet megtudunk a most még csak belengetett közösségi szolgáltatásokról, a crossplatform lehetőségekről, vagy épp a most még óvatosan kerülgetett árról, könnyebb lesz azt is megítélni, tényleg a Stadia lesz-e a ma ismert konzolos és PC-s játékvilágot leváltó új trend, vagy ez is csak egy lesz a választási lehetőségek közül.
