Emlékszünk, amikor a DDR5 megérkezett az Intel 12. generációs Core processzoraival egy időben, és a kezdeti izgalmat aggodalom váltotta fel a kompatibilitási kérdések miatt? A szabványváltás mindig hozott kisebb-nagyobb működési, átállási problémákat, illetve sok esetben nehezen mutatható ki már a váltás pillanatában az ígért teljesítménynövekmény, miközben az árak magasabbak az "újdonság ereje" faktor miatt.
Az Intel biztosra ment, és vegyes támogatást nyújtott a DDR4 és DDR5 számára, az AMD pedig egy évnyi piaci DDR5-jelenlét után az AM5-tel véglegesítette az új irányt; lett is belőle baj az első pár hónapban. A lényeg, hogy mostanra stabilnak és egyre elterjedtebbnek mondhatjuk az aktuális szabványt, igaz, az igazán gyors modulok ára továbbra sem barátságos. Már most felkészülhetsz arra, hogy tesztünk alanyát sem a pénztárcabarát polcon kell keresned (ahogy minden gyártó prémium árkategóriában indítja CUDIMM készleteit), de van itt egy kis érdekesség, ami miatt érdemes megismerned a képességeit. De miért hívják CUDIMM-nek? Lássuk a részleteket!
Órajelvezérelt RAM-jövő
A Clocked UDIMM-ek (CUDIMM-ek) a memória-technológia fejlődésének új mérföldkövét jelentik, ami a DDR5 memória nagy adatátviteli sebessége és kapacitás-teljesítmény igényei által támasztott jelintegritási kihívások kezelésére született meg. Ezek a problémák abból fakadnak, hogy a nagy sebességű, tipikusan asztali konfigurációkba helyezhető DIMM-ek támogatása fizikai korlátokba ütközik. Az akadályok leküzdése és a DDR5, valamint a jövőbeli DDR6 memóriák skálázhatóságának biztosítása érdekében a JEDEC bejelentette a CUDIMM szabványt, amiket a JESD323 szabvány keretében tettek hivatalossá ez év elején.
Az új modulok a hagyományos, puffer nélküli DIMM-ek (Unbuffered DIMM-ek) egy olyan változataként érkeznek, amelyekbe egy órajelmeghajtót (CKD - clock driver) építenek. A CKD egy apró integrált áramkör, amely az órajel helyi regenerálásáért felelős a DIMM modulon (a NYÁK-lapon), ezzel növelve a jel stabilitását és megbízhatóságát. A hagyományos DIMM-ekkel ellentétben, amelyek az üzemfrekvenciát közvetlenül a CPU-tól kapják, a CKD puffereli és felerősíti a bejövő jelet, mielőtt azt továbbítaná a memóriachipek felé. Ez a helyi jelkondicionálás segít leküzdeni az elektromos problémákat, például a jittert és az órajelciklusok pontatlanságait, amik magasabb memóriasebességnél ronthatják az adatáramlás megbízhatóságát.
Az új szabvány bevezetése különösen fontos a DDR5-6400 sebességek és az azon túli teljesítmény elérése érdekében, ami akár a 10 000 MT/s határértéket is átlépheti. Az új modulok egyébként kompatibilisek a meglévő DDR5 platformokkal, mivel ugyanazt a 288 tűs csatlakozót használják, mint a hagyományos UDIMM-ek. Ez biztosítja a gördülékeny átállást a nagyobb sebességű memóriákra anélkül, hogy jelentős változtatásokra lenne szükség a meglévő rendszerekben.
A CUDIMM-ek működését egyébként az teszi különlegessé, hogy kétféle üzemmódot támogatnak: az órajel futtatható a CKD pufferén keresztül, vagy azt teljesen megkerülve PLL Bypass módban. Hivatalosan a PLL Bypass mód csak DDR5-6000 (3000 MHz) sebességig támogatott, míg DDR5-6400 sebességtől felfelé a JEDEC szabvány szerint CKD módot (Single PLL vagy Dual PLL) kell használni, de a valóságban a bypass mód minden sebességnél működik, ennek aktiválása és használata a CPU-tól és az alaplaptól függ. Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy egy CUDIMM lassabb vagy régebbi DDR5 memóriavezérlővel is kompatibilis legyen bypass módban. Az olyan DIMM-ek, amelyek nem rendelkeznek CKD-vel, órajelkorlátba ütközhetnek a JEDEC-szabvány szerinti feszültség- és időzítési paraméterek mellett, így a CKD-vel ellátott DIMM-ek kulcsfontosságúak a nagyobb sebességű DDR5 memóriák jövőbeli használatához.
A JEDEC azt is kikötötte, hogy csakis akkor számít hitelesítettnek egy 6400 MT/s-es vagy ennél gyorsabb memóriamodul, ha CUDIMM-típusú, és nem zárja ki azt sem, hogy 6000 MT/s vagy lassabb modul is kapjon CKD-t, vagyis CUDIMM legyen. Tiszta sor, ugye? Bár kuszának tűnhet, a lényeg jól látszik: ma még újdonságnak számít a CUDIMM, de a JEDEC feltett szándéka, hogy záros határidőn belül ez legyen az uralkodó technológia a DDR5 modulok világában.
Óvatos ismerkedés
A Kingston által elsők között piacra dobott új FURY Renegade memória-modulpár alaptulajdonságait és paramétereit tekintve valóban alig különbözik az alacsonyabb sebességű társaitól. A hűtőborda csak az avatott szemek számára mutat különbséget, és az RGB-fényhatásokat is picit másképp alakították ki, de alapvetően a fentebb említettek szerint történt fejlődés: egy újabb DDR5 modul, ami Intel és AMD platformon is bevethető.
A borda alá pillantva feltűnik, hogy a középre helyezett mikrokontroller alatt a CKD áramkör is kapott hűtőpadot, avagy a mérnökök a sebességnövelés mellett a hőfokok kezelésére is odafigyeltek. Az első bekapcsolás sem okozott különösebb meglepetést, az Intel Core Ultra 9 285K processzorral szerelt platform DDR5-6400 MT/s értéken indította a modulokat. Érdekes volt viszont azt látni, hogy az XMP-profilba égetett maximális órajelszint engedélyezése, a vele együtt aktiválódó szoros időzítések és növelt feszültségértékek megállították az újraindulás utáni boot-folyamatot. Kis kutakodást követően azonban sikerült fellelni a megoldást: a probléma az ASUS ROG Strix Z890 alaplap oldalán keresendő, az aktuális BIOS-verzió még nem kezelte megfelelően a Renegade memóriamodulokat.
Aggodalomra azonban ekkor sincs ok, hiszen a Single PPL módot, ami a CKD-val vezérli a frekvenciaértékeket, át kellett állítani PLL Bypass módba, és rögtön életre kelt a rendszer. Ez így kissé keserédes, hiszen pont a CUDIMM lényegét kellett megkerülni, cserébe a modulok az ígért órajelen és időzítéseken így is tökéletesen működtek. Érdemes figyelni az alaplapgyártók BIOS-frissítési oldalait, a RAM-támogatási listákon szereplő OK felirat ellenére adódhatnak problémák, amit egy-egy új firmware gyorsan kijavíthat.
Gyors? Még gyorsabb is lesz!
Az már az első CUDIMM-találkozásunkkor bebizonyosodott, hogy ez még csak a kezdet, a Kingston is csak bemutatót tartott arról, mi várható a közeljövőben. Speciális tuningeszközökkel és hűtéssel már most átléphető a 10 000 MT/s-es álomhatár, az alapkonfigurációk pedig a 9000-es szint felé közelítenek, vagyis az előrelépés jelentős a DDR5 korábbi éveihez képest.
Olyannyira, hogy a kissé felemás Intel Core Ultra asztali platform végre erőre kap az egyre sebesebb DDR5-modulok mellett, ráadásul BIOS-os finomhangolásokkal a 100 GB/s fölé emelkedő memóriamásolási- és írási értékek mellett 80 ns alá szorítható a késleltetés. Az Arrow Lake pedig minden plusz sebességlöketért hálás, ezért ha CUDIMM-ben gondolkodsz, tekinteted érdemes az Intel platformok irányába fordítanod. Nincs kizárva a Ryzen-vonal sem, de ez a platform nem támogatja a Single és a Dual PLL módot sem. PLL Bypass módban ugyanakkor minden CUDIMM működni fog, de ott várhatóan nem kapsz majd annyit a plusz tudásból, és egy szorosra vett EXPO-profilos modulpárral többet facsarhatsz ki a rendszerből. Persze a következő Zen AM5-ös CPU-kal ez megváltozhat.
A Kingston FURY Renegade memória ismét bizonyította, miért is olyan népszerű a felhasználók körében, mi pedig már alig várjuk, hogy megérkezzenek a DDR5-9000 MT/s+ kiadások. Ezekkel lesz csak igazán tűzijáték és kimaxolt memóriateljesítmény. Bár a cikk elején panaszkodtunk a magas ár miatt, de azt azért hozzá kell tennünk, hogy ez nem a Kingston egyedi vonása - minden CUDIMM-gyártó hasonló árszinten dobta piacra (vagy tervezi piacra dobni) ilyen moduljait.
