Aki követte az utóbbi időben záporozó pletykákat, sok meglepetést nem hallhatott a vállalat CES 2025-ös prezentációja alatt. Egy-egy generációváltás mindig óriási érdeklődést generál, hiszen a PC-s játékos közösség szíve elsősorban akkor dobog hevesen, ha a kedvenc cím maximális látvánnyal és sebességgel fut, és ehhez rendelkezésre is áll a szükséges hardver.
Az RTX-mánia sok csúcsot és mélységet élt meg, de tény, hogy az Nvidia által dédelgetett ökoszisztéma egyébként működik, üzletileg sikeres, és a különféle adatbázisok és nyilvántartások alapján a GeForce márka népszerűsége töretlen. Ezt a vonalat viszi és erősíti tovább a Blackwell architektúrára épülő RTX 50-es generáció, aminek zászlóshajója elképesztő paraméterekkel és teljesítménnyel rendelkezik.
92 milliárd tranzisztorba sűrített AI-gaming
Természetes, hogy mindenki arra figyel, mire képes a gamingre szánt maximális konfiguráció, az Nvidia pedig ennek megfelelően rúgta be az új generációt beharangozó prezentációs részt. Óriási számadatok, jelentős gyorsulás az előző generációhoz képest, brutális lapkafelépítés és az új GDDR7 memóriaszabvány támogatása. A GeForce RTX 5090 az elődmodellhez hasonlóan különálló termékként fogható fel, a GB202-300 kódjelű lapkába 21760 darab stream processzort integráltak, ami több mint kétszeres adat az RTX 5080-hoz képest, és 33%-kal vaskosabb a 4090-nel összevetve.
A részletes architektúra-elemzésre tesztünkben térünk ki, az RTX 40-es lapkához viszonyított kétszeres RT-teljesítmény és 1,5-szeres shader számítási növekmény mutatja, hogy a mérnökök elvégezték a generációs váltáskor elvárt házi feladatot. Az AI-számításokban mért háromszoros többlet sem piskóta, de a többséget minden bizonnyal inkább a 32 GB-nyi GDDR7 memória hozza lázba, ami az 512 bites memóriabusznak köszönhetően közel 1,8 TB/mp-es maximális adatátvitelen üzemel.
A referenciakártya két slotos kialakítása parádés, a párakamrás hűtőblokkból induló öt hőcsőre illesztett bordázatot két, feltételezhetően nagy légszállításra képes ventilátor szellőzteti. A partnergyártók bejelentései alapján inkább a monstrumok dominálnak majd, kíváncsian várjuk, hogy az 575 W-os teljesítményfelvételre hangolt zászlóshajó milyen hőtermelési mutatókkal rendelkezik. Apropó fogyasztás, a kártya működtetése továbbra is a 16-tűs 12V-os tápcsatlakozón keresztül történhet, a PCIe-kezelése azonban 5.0-s szabványra ugrott, kell is a sávszélesség egy ilyen GPU alá.
A cél ugyanis már nagyon nem a 4K 60 fps játékélmény, hanem jócskán feljebb lépünk, egészen 240 fps-ig, vagy mehet a 8K felbontásra kivetített ray-tracing, a hátlapra integrált DisplayPort 2.1b UHBR20 csatlakozók egészen 8K 165 Hz-ig támogatják a megjelenítést. Ezt az élményt azonban nem adják olcsón, félretéve a megfelelő kijelzők árcéduláját, a GeForce RTX 5090 induló ára 1999 USD, ami a partnergyártói kínálatban könnyedén 2199-2399 USD-re emelkedhet. Hazánkban ez millió feletti összeget jelent, a folyadékhűtéses speciális kiadásokért a 1,5 milliós árcédula sem kizárt.
Felső tagozat józan ész alapján
A csúcsmodell után jön egy nagy szakadék, és felsorakoznak az RTX 5080 és 5070 modellek. Ide már egy új lapkát, a GB203-at szánja az Nvidia, a legerősebb típus ennek teljes kiépítését használja. A 10752 darab stream processzor már nem annyira letaglózó, 10 % körüli a fejlődés az elődhöz képest, ha viszont a SUPER kiadást nézzük, akkor minimális a különbség. Mint ahogy a 16 GB-nyi fedélzeti memória és a 256 bites memóriabusz sem változott, a GDDR7 modulok órajelének köszönhetően azonban jelentősen nőtt az adatátviteli sebesség.
Hogy ez mire lesz elég pontosan, a tesztekből kiderül, az új generációs RT-magok és a növelt shader teljesítmény miatt egészen közel lehet az RTX 4090-hez nyers erőt tekintve, az új DLSS-sel viszont már utcahossznyi az újdonság előnye. Szoros közelségben követi a 80-as modellt az RTX 5070 Ti, ami szintén a GB203-as lapkát használja, csak épp 14 darab SM-tömbbel kevesebb konfigurációban. A 8960 stream processzor sem lassú, és a 16 GB GDDR7 VRAM-készlet is megmaradt, miközben az árcédulán szereplő összeg egyre csökken, a Ti-nál ez épp 749 USD.
Gépfejlesztés során a tápkérdésre csak picit érdemes odafigyelni, a 360 W és 300 W fogyasztási keretekkel a legtöbb konfig megbirkózik, viszont a 16 tűs tápcsatlakozót itt sem úszod meg. A sima RTX 5070 ebben a tekintetben egészen baráti paraméterekkel bír, és talán a 12 GB-nyi VRAM sem teremt korlátot a jövő játékaiban. A GB205 lapkát használó normál modell picivel többre képes, mint az RTX 4070 SUPER, bár az Nvidia ennél a modellnél is a DLSS 4-gyel mért eredményeket tekinti mérvadónak, és rögtön RTX 4090-re pozicionálja a kártya teljesítményét. A cserébe elkért 549 USD-s ár csábító, de várjuk meg a teszteket és a tényleges végfelhasználói árakat.
DLSS 4-gyel szárnyal az új generáció
A GeForce RTX 50-sorozatú "Blackwell" GPU-k legfontosabb jellemzői közé tartozik a DLSS 4 technológia, amely a gyártó állítása szerint forradalmi újítást hoz a képkocka-generálás terén. A fejlesztésről ismert, hogy generatív mesterséges intelligenciát használ arra, hogy akár három jövőbeli képkockát is előre megjósoljon egy hagyományosan renderelt képkocka alapján, amely már önmagában is magasabb felbontást eredményez.
A DLSS képes egyetlen pixelt négyre felskálázni, például 1080p-s renderelést 4K-s kimenetté alakítani, amihez a DLSS 4 három további képkockát generál, így az effektív pixelgenerálási arány 1:15 lesz, vagyis minden 16 pixelből 15 a hagyományos renderelési folyamaton kívül keletkezik. A technológia jóvoltából gyorsítható a képkockák megjelenítése, ám ez a képesség kizárólag a hónap végén megjelenő RTX 50-sorozatú GPU-kkal kompatibilis. Emellett a korábbi generációk sem maradnak teljesítményjavulás nélkül, az RTX 30 és 20 sorozatok esetében szebb képminőségre számíthatsz a felskálázás során, RTX 40 kártyáknál pedig a normál képkockagenerálás hatékonysága és az így keletkező késleltetés kezelése javul.
A generációváltás tehát elindult, az RTX 5090 és 5080 bolti elérhetősége január végére várható, az RTX 5070-ek pedig az év második hónapjában jelennek meg a kínálatban.
