Talán még korai lehet beszélni bármilyen következő generációs grafikus kártyáról, hiszen oly' messzinek túlik a megjelenés, a megjelenő hírek pedig egyelőre kevés konkrétumot tartalmaznak. Az Nvidia esetében a rivaldafény hamarosan a ráncfelvarrott RTX 40-esekre vetül, a Super jelzővel ellátott típusokról már tudhatjuk, hogy pontosan az új generáció megérkeztéig tartó időszakra tervezik, egyfajta új lendület, ami kitart az év végén várható RTX 50-esekig.
Az AMD térfelén nem ennyire tiszta a helyzet, sőt, maga a gyártó nyilatkozta még augusztus végén, hogy az RX 7800 és 7700 párossal teljessé vált az aktuális termékcsalád, és szerintük ez a kínálat elegendő a GeForce-ok ellenében. Ebben egyébként igazuk lett, más kérdés, hogy ehhez azért kell egy nagyon kompetitív árazás, illetve olyan, első körben a kínai piacra dedikált vezérlőpáros, amik aztán szépen átszivárognak a nyugati piacokra, hozva magukkal a piszok jó árcédulákat.
Viszont a naptár szerint hamarosan vége ennek az évnek, és onnantól egy szempillantás alatt ott lehetünk az új Radeonok vagy GeForce-ok bejelentésénél. A vörösök oldaláról érkező új pletyka nagyon izgalmas jövőt vetít előre, bár amikor az AMD nagy változásokat vitt bele az architektúrába vagy a lapkák felépítésébe, a sikertelenség volt inkább jellemző.
A legfrissebb pletyka alapja nem új, és nem is meglepő; ha megnézed a jelenlegi Radeonok grafikus lapkáinak felépítését, tisztán látni az eltérő funkciójú lapkákat. Nem egy nagy chipre épülnek az egyes modellek, hanem a központi, ún GCD-mag mellé sorakozik fel legfeljebb hat darab MCD-egység, amik a memóriavezérlő mellett az Infinity Cache gyorsítótár szeleteit tartalmazzák. Konfigurációtól függően alakul az MCD-k száma, amivel valamelyest könnyebben alakíthatók az egyes GPU-verziók; nincs szükség teljesen önálló lapkaverziók gyártására.
A koncepció működik, ha van is gyengesége az RX 7000-es Radeonoknak, akkor az nem a lapkaszeletes felépítés. Ennek a következő lépcsőfoka lehet az RX 9900-as széria, amely egy nemrég kiszivárgott szabadalmi dokumentáció alapján az egyes grafikai számolóegységeket is külön chipletekbe rendezné. Hasonlóan ahhoz, amit a Ryzen processzoroknál látni, és ez utat nyithatna egy jóval rugalmasabban alakítható GPU-család felé, amivel vélhetően jelentős gyártási költségeket spórolna meg a vállalat.
A szétdarabolt felépítés azonban hatékony parancskiadást, adatáramlást és architektúrális összhangot igényel, a fizikailag szétválasztott egységek között kialakuló késleltetés leküzdése óriási feladat. Ha emlékszel az első generációs Ryzen, még inkább azok Threadripper verzióira, akkor sejtheted, miért kell kiemelten kezelni ezt a problémát. Mivel egyéb, az RDNA4 felépítésére utaló rajz, ábra nem érhető el, ezért csak tippelni lehet, hogy a chipleteket egyébként egy központi, kvázi I/O-feladatokat végző lapka kapcsolja össze, miközben a memóriavezérlés és gyorsítótárkapacitás egy továbbfejlesztett MCD-kialakításban kap helyet.
Az biztos, hogy a chiptervezést illetően az AMD egy igen izgalmas utat jár be, és még az sem elképzelhetetlen, hogy a 3D V-Cache technológia is belép az RDNA4 architektúrába. A hírek szerint emiatt nem 8000-es szériaként érkezik az új generáció, az a projekt lehet, hogy csak az RDNA3 átnevezését, finomítását hordozza majd magán, az év második felében viszont az RX 9900 XTX nagy vihart kavarhat.
