Kevés a meglepetés, és ez így jó. Röviden talán így jellemezhető a Gigabyte egyik legújabb Aorus lapja, hiszen a WiFi7-tel integrált Elite modell még nem az abszolút csúcskategória képviselője, ezért inkább az elődök pontosságát és stabilitását viszi tovább, mintsem teljesen behódoljon az AI-világnak. Merthogy járt már tesztlaborunkban olyan felsőkategóriás készlet is, ami három fő funkciót támogat mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokkal, ám ezek vonzereje hamar elillan, a felárat inkább stabilitásban és építési könnyítésben kérnénk.
A Gigabyte picit más utat jár, és a legutóbbi USB4-es és WiFi7-es B650-es lapnál is láthattuk, hogy bár a presztízs fontos, de ennek erősítése nem hókuszpókuszok és "egynek jó" látványelemek mentén történik. Inkább változzon a nyomtatott áramköri revízió, a csatlakozók elhelyezése, fajtája, és pl. a BIOS kinézete és elrendezése, vagy a Windows alatt futtatható alkalmazások használhatósága. Az X870E Aorus Elite WiFi7 mindenben fejlődött kicsit, kifejezetten nehéz drágább típusra átcsábító érvet felhozni ellene.
Alapok, amik nem változnak
Nincs már előtérben, de az "Ultra durable" korszak erősen érződik a lap felépítésén. A marketinges csapat itt-ott még megemlíti az egykor elsőszámú üzenetet, de az új generációs példányoknál már az almárka (Aorus) a lényeg, azon belül a különféle csoportokba szedett funkciókra került a nagyobb hangsúly. A hatrétegű nyomtatott áramkör és a lapot kb. 80%-osan befedő hűtőbordák és lapok masszív érzetet nyújtanak, ezt várjuk egy felsőkategóriás példánytól, sehol nem érződik a spórolás. Rögtön feltűnik, hogy az SSD-tárhelyek cseréje könnyű és csavarhúzótól mentes, pici reteszelés oldja vagy épp zárja a fekete alapon dizájnolt hűtőfelületeket.
Örömteli az EZ Debug számkijelző, a kategóriában fájó lenne a hiánya, a Gigabyte azonban most még arra is gondolt, hogy az ún. szenzorkijelzőknek is készítsen dedikált csatlakozást. Avagy, ha a PC-építés része a gépházra aggatott mini kijelző, akkor az X870 Aorus Elite közvetlenül képes vezérelni azt. Hasznos a videokártya kivételét segítő extra gomb, a különböző kimenetek, perifériák és ventilátor-vezérlő portok elhelyezése pedig tankkönyvi útmutatásokat követ. Nincs sehol szokatlan elhelyezésű komponens, a márka alaplapjait ismerők fél szemmel is eligazodnak szerelés közben.
Nem csoda, ha a beüzemelés gyorsan és fejfájásmentesen történik. Még csak kézikönyvre sincs szükség, hiszen minden egyértelmű, ráadásul a lapkakészletnek és a PCIe-slotok kialakításának köszönhetően az SSD-bővítés sem kíván extra odafigyelést. Egyrészt az operációs rendszer futtatásához használt M.2 tárhelyet a CPU-foglalat közvetlen közelében található helyre ajánlott beszerelni, az összes többi NVMe-meghajtó pedig sorrendben mehet a nagy fémlap alá. Az X870E-nek köszönhetően egyszerre három, PCIe 5.0-s SSD üzemelhet maximális sebességen, miközben a videokártya számára is megmarad az x16-os 5.0-s sávszélesség. Nincs korlát, a negyedik meghajtó 4.0-s sebességhatárai bőven elegendők, az alsó PCIe foglalatokba pedig egyébként is kiegészítő kártyákat (hang, egyéb vezérlő) érdemes helyezni.
Az audiorészleg egyeseknek kevés lehet, külön hálózati vezérlőre azonban nincs szükség, az alaplapi Realtek 2,5 GbE-s vezetékes és a MediaTek Wi-Fi 7 vezeték nélküli egységek kiszolgálják a legtöbb PC-s igényeit. Érdekesség, hogy utóbbinál a revízióváltás során a Realtek megoldását választották, lehetséges, hogy a korai példányokhoz még nem állt rendelkezésre az eszköz, és a MediaTek MT7925 bizonyult az egyetlen életképes választásnak.
Otthonos BIOS-felület kissé avítt segédprogrammal
Épp párhuzamosan futnak nálunk Intel Arrow Lake és AMD Ryzen 9000 tesztek, és utóbbi javára mindenképp felírhatjuk a jóval zökkenőmentesebb Windows telepítést. Minden elsőre indul, települ és az utólagos meghajtófrissítésekkel és azokhoz kötődő hibakeresésekkel sem telnek el idegörlő órák. A Gigabyte-nál a többi gyártóhoz hasonlóan alapból bekapcsolták a windowsos segédprogram telepítési értesítésének automatikus felbukkanását, és bár sokan ódzkodnak ezektől az alkalmazásoktól, egy próbát megérnek. A GCC telepítése és működése messze nem annyira terhes, mint amit pl. az ASUS Armoury Crate művel, de tény, hogy a két alkalmazás komplexitása merőben eltér.
A Gigabyte programja mintha a 2000-es évek végéről származna, a kinézete és struktúrája furcsa, és pl. nem rendelkezik valós idejű órajelkövetéssel. A Performance fül csak akkor válik teljessé, ha kikapcsolod a Windowsban a memóriaintegritási védelmet, de igazából ezt követően sem kapsz túl sok opciót. Ha túlhajtásról van szó, akkor irány a BIOS, aminek kezelőfelülete pont tavaly újult meg. Hozzáértő szemek számára átláthatók az egyes menüpontok, de plusz teljesítményt először a memóriák terén érdemes keresni. Erre egyébként kapunk is egy új alkalmazást, az AI Snatch kifejezetten az AMD Expo profilokkal ellátott RAM-okból képes kifacsarni a maximumot. Pár kattintás, egy újraindítás, és akár 8000 MT/s felett járnak a modulok. Ennyi az AI, ami nem is baj, meg amúgy nem is olyan nagyon valószínű, hogy ezt mesterséges intelligencia irányítja.
Mennyire jövőbiztos?
Az AM5 kapcsán jogos a kérdés, hiszen az új Ryzen 9000 processzorok hónapról-hónapra kapják az friss teljesítmény-injekciókat, és nem árt, ha ezt az alaplapgyártó is leköveti. A Gigabyte ezzel a tempóval elég jól áll, sőt, az X3D processzorokhoz érkező X3D Turbo mód most már tényleg a gamer processzorok trónjára ülteti az AMD-t. Nem kell félned a béta BIOS-októl, sem az Aorus Elite WiFi7-nél, sem korábbi alaplapjaiknál nem okoztak váratlan instabilitást, cserébe az új mikrokódok, AGESA-frissítések elsők között érkeznek és segítik az adott platform sebességének növelését.
Az X870E miatt a bővítőhelyek sávszélessége sem csorbul, négy darab SSD-vel bőven el lehet lenni a következő évtizedben, a memóriabővítés pedig egészen 256 GB-ig lehetséges. Nem beszéltünk még az USB4-ről, mint a platform kötelező eleméről, amit az ASMedia szállít és tesz univerzális csatolófelületté a Type-C kialakításnak és DisplayPort-támogatásnak köszönhetően.
Mindezért cserébe a 150 ezer forintos árcédula indokoltnak nevezhető, hiszen ez itt a teteje annak, amit az AMD lapkakészletként képes nyújtani, a Gigabyte pedig tényleg csak olyan adalékokkal dolgozott, amiknek értelme és haszna vitathatatlan. Intelről váltva nagyon erős alternatíva, korábbi AM5-alapról viszont csak akkor, ha az új adatátviteli szabványokat és a gyártóra jellemző okos fejlesztéseket ki tudod használni.
