A első hat hónap eseményei alapján több, mint valószínű, hogy nem 2022-re fognak a legeredményesebb évükként emlékezni azok, akik kriptovalutába fektették megtakarításaikat, de a kriptobányászok sem jártak sokkal jobban, a kriptopiac beomlása és az elszállt energiaárak hatására tömegesen szabadulnak meg a bányászatra használt videokártyáktól. Azt pedig egyelőre képtelenség megjósolni, hogy mikor találhatnak magukra a blokklánc alapú alternatív fizetőeszközök, amelyek fennmaradása távolról sem oly biztos, mint ahogy azt prófétáik oly előszeretettel hirdetik.
Néhány kalandor szemléletű banánköztársaságot leszámítva a legtöbb országban élénk vita zajlik arról, hogy szükséges-e a jelenleginél szigorúbban szabályozni a kriptovalutákat, vagy a teljes betiltásuk lenne a legjobb mindenkinek.
Hasonló szembenállást figyelhetünk meg Oroszországban is, ahol a központi bank éveken át egyértelműen a felszámolásuk mellett foglalt állást, míg az ország pénzügyminisztériuma ellenkező véleményen volt, nem szigorítaná tovább a szabályokat sem, hogy maradjon tere és lehetősége a technológiának a fejlődésre. Már épp enyhülni kezdett a központi bank ellenkezése (a kriptók használata is segíthet az Ukrajna lerohanása miatt bevezetett szankciók kijátszásában), ám Vlagyimir Putyin pénteken aláírta azt a törvényt, amelynek július 25-i életbe lépését követően nem lehet többé digitális javakkal (se kriptovalutával, se NFT-vel) fizetni termékekért vagy szolgáltatásokért.
Szintén tiltottak a pénzváltásként értelmezhető tranzakciók.Ugyanakkor nem beszélhetünk teljes tiltásról, mert egyrészt kivételes esetekben felmentést adhatnak a hatóságok, másfelől pedig a digitális javak vásárlása továbbra is megengedett.