Fontos nyilatkozatot fogadott el szerdán az Európai Parlament, a képviselők többsége által támogatott állásfoglalás ugyanis szigorúan korlátozná a mesterséges intelligenciára épülő tömeges megfigyelést és adatgyűjtést az Európai Unió területén.
A testület szerint az ilyen rendszerek elterjedésével sérülhetnek az alapvető emberi jogok, valamint komolyan fennáll a diszkrimináció veszélye is, mivel az arcfelismerő algoritmusok nagyobb eséllyel azonosítják tévesen a kisebbségekhez (p. etnikai, LMBT) tartozó személyeket.
Az EP ezért egyebek mellett azt sürgeti, hogy a közterületeken teljesen tiltsák be az arcazonosítást, s hogy a hatóságok csak bűncselekmény gyanújának felmerülésével végezhessenek ilyen megfigyelést. A parlament állásfoglalása továbbá arra is kiterjed, hogy az MI-alapú megfigyelési technológiákhoz használt algoritmusoknak átláthatónak kell lenniük, ezért a képviselők a nyílt forráskódú szoftverek előnyben részesítését szorgalmazzák.
A javaslat lényeges pontja még, hogy az Európai Parlament teljesen betiltaná a kínaihoz hasonló társadalmi kreditrendszereket, melyek mesterséges intelligencia segítségével értékelik az állampolgárokat, a viselkedésük és a személyiségük alapján kategorizálva őket. A strasbourgi testület a magáncégekre is lesújtana, megtiltva, hogy azok arckép-alapú adatbázisokat építsenek. Az egyik ilyen a sokat kritizált Clearview AI, amely több milliárd fotóból álló gyűjteményt halmozott fel az arcfelismerő szolgáltatásához.
Fontos megjegyezni, hogy az Európai Parlament állásfoglalása nem törvényi erejű, az uniós jogalkotás ugyanis a tagállami biztosokból álló Európai Bizottság hatáskörébe tartozik. A közvetlenül választott EP iránymutatása mindazonáltal mérvadó a Bizottság számára, az állásfoglalás így lényeges lépés lehet egy későbbi, átfogó törvénycsomag elfogadása felé.