Az Egyesült Államokban és néhány európai országban már korábban betiltásra került a TikTok használata a közszférában dolgozók mobiljain, mivel a kormányok attól tartanak, hogy a kínai ByteDance által üzemeltetett szolgáltatáson keresztül a kommunista rezsim is hozzáférhet a nyugati felhasználók adataihoz.
Emiatt az elmúlt évek során a tengerentúlon többször is felvetődött a TikTok teljes betiltása, vagy az amerikai üzletág eladásának kikényszerítése, amihez Donald Trump 2020-ban jegyzett kudarcos kísérlete után most minden eddiginél közelebb került a platform.
Az Egyesült Államok Képviselőháza ugyanis ritkának mondható kétpárti összefogással, 352-65 arányban megszavazott egy törvényjavaslatot, ami előírja a ByteDance-nek, hogy adja el az USA-ban lévő leányvállalatát egy olyan cégnek, amelyet a kormányzat is jóváhagy. Amennyiben ez nem történik meg, a 170 millió amerikai által használt szolgáltatás teljes betiltásra kerül.
A törvényjavaslat azzal indokolja a döntést, hogy a ByteDance a kínai kormány befolyása alatt áll, amely az érvényben lévő jogszabályok alapján bármikor arra kötelezheti a céget, hogy átadja neki a felhasználókról szóló információkat. Közel sem garantált azonban, hogy az új törvény életbe is lép, azt ugyanis még a Szenátusnak is meg kell szavaznia, mielőtt a javaslatot támogató Joe Biden aláírná a rendelkezést.
A Kongresszus felsőházaként működő Szenátusban pedig a két oldalról is elbukhat az új törvény. A Demokrata Párt képviselőinek egy része például azon aggódik, hogy a betiltás megszavazásával fiatal szavazókat veszíthet, míg a republikánusokat az riaszthatja el, hogy az őszi elnökválasztáson induló jelöltjük, Donald Trump nem támogatja a javaslatot. Az exelnök most annak ellenére támadja a kezdeményezést, hogy a saját elnöksége idején ő lényegében ugyanezzel próbálkozott, csak rendeleti úton, amit a ByteDance végül sikerrel támadott meg a bíróságon.
A mérkőzés tehát még messze nincs lejátszva, az ügyben pedig a kínai kormány is bevetette magát, a BBC-nek nyilatkozva "zsarnoki magatartásként" jellemezve a javaslat megszavazását, ami a kommunista rezsim szerint megzavarja a vállalatok "normális üzleti tevékenységét" és károsítja a befektetői bizalmat. Kínában egyébként kivétel nélkül elérhetetlenek az olyan nagy amerikai közösségi oldalak, mint a Facebook, az Instagram vagy a Snapchat.
