Ma már a Samsung is az OLED-ben látja a prémium kategória jövőjét, de ez nem jelenti azt, hogy az LCD-tévék fejlesztése leállt volna. Ez egyelőre nem is lenne helyes döntés, hiszen hiába nagy a siker OLED fronton globálisan, a Samsung számára egyelőre nem sok babér terem ebben a szegmensben - belső viták mellett gyártási nehézségek is hátráltatják a QD-OLED-et, oly annyira, hogy a Samsung jövőre 2 millió, a rá következő évben 3 millió, három év múlva pedig 5 millió OLED-panelt fog vásárolni legnagyobb riválisától az LG-től.
Az LCD-tévék piaca még jó sokáig nem fog túlzottan zsugorodni, de még azt sem mondhatjuk egyelőre, hogy a technológia lefelé tolódna: az LCD-k között is vannak rettenetesen nagy, rettenetesen drága és rettenetesen jó modellek. Mostani tesztünk alanya, a QN95C is egy olyan típus, amelyre mind a három állítás igaz.
QE65QN95CATXXH néven kerül forgalomba Magyarországon, amiből rögtön kiderül, hogy 65 colos modellről van szó. A sorozatba 55, 75 és 85 colos változatok tartoznak még, ha valakinek ez a méret nem felelne meg. Az biztos, hogy mivel az LCD-tévék között a QN95C sorozat jelenleg a csúcsot jelenti (Samsungon belül legalábbis mindenképpen), egyik verzió sem olcsó, ez a modell 900 ezer forint körüli áron vásárolható meg.
Hogy néz ki, amit nézünk?
A prémium jelleg a tévé kialakításán is látszik. No nem elölről, hiszen a lassan kortalannak mondható keret nélküli kialakítás gyakorlatilag zéró játékteret enged a mérnököknek, egyedül a talp az, ahol valamelyest elengedhetik a fantáziájukat. Viszont oldalról nézve a tévét egy rendkívül vékony modellt láthatunk, ráadásul csalás nélkül, hiszen az elektronika sem egy otromba, kilógó dobozba került. A tévé karcsú, de nem rekordkarcsú - aminek prózai oka van. Mégpedig az, hogy a háttérfényt biztosító LED-ek nem oldalra, hanem az LCD-panel mögé kerültek. De erről később.
A hátsó részen kiemelendő a VESA előkészítés; vagyis a tévé nemcsak saját lábán áll meg, hanem akár falra is szerelhető. Hely viszont kell neki: 144,4 cm széles tévéről van szó, esélytelen, hogy egy sztenderd, 120 centis állványra elférjen. A csatlakozókínálat hozza a modern készülékektől elvárható szintet, HDMI-ből például négy darabot is kapunk (valamennyi 2.1-es, a hármas számmal jelölt dugasz pedig az eARC funkciót is támogatja). USB csatlakozóból kettő van, ezeken kívül Ethernet, optikai hangkimenet, WiFi és Bluetooth is bevethető, valamint természetesen a tévé antenna számára is van két darab bemenet.
Ami igazán fontos: a tudás
A 65 colos méretet a tévé 4K felbontással párosítja. A panel a Neo QLED sorozatba tartozik, és Mini LED-es háttérvilágítást kapott. A Mini LED a local dimming divatosabb neve; igazából arról van szó, hogy a zónák száma több, egészen pontosan 1344 (48×28-as elrendezésben). De ez messze nem elég ahhoz, hogy az LCD-tévéket fekete és kontraszt tekintetében érdemben közelebb hozza az OLED-ekhez - még úgy sem, hogy a QN95B sorozathoz képest a zónák száma közel megduplázódott. A panel legnagyobb képfrissítési frekvenciája 144 Hz (VRR és FreeSync támogatással), a tévé az árnyalatok megjelenítéséhez 10 bitet használ.
Szokták mondani, hogy az LCD-tévék legnagyobb előnye egy OLED-tévével szemben a nagy fényerő, ezt tesztünk alanya is alátámasztja. Amíg egy OLED-tévé 1000 nit körüli maximummal is küszködik, addig a Samsung tévéje HDR-ben akár 2000 nit feletti értékre is képes lehet. A feltételes mód azért adja magát, mert a fogyasztás kordában tartását a Samsung úgy oldja meg, hogy ha a kép egésze túl fényes, akkor limitálja a fényerőt. A 2000 nit feletti érték 10%-os fedettség mellett elérhető, teljesen fehér kép esetén 830 nit körüli értéket mértünk. Ehhez viszont - egy LCD-tévéhez képest - jó, 0,072 nites tartozik, így a gyakorlatban elérhető kontrasztarány bőven 10000:1 feletti. A HDR-támogatás ezzel együtt sem tökéletes, mert a Samsung jó szokásához hű módon csak a HDR10 és HDR10+ formátumokat támogatja (meg a HLG-t persze), a Dolby Vision hiányzik a repertoárból. (SDR üzemmódban a legnagyobb fényerő 700 illetve 100%-os fehér kép esetén 440 nit körül alakul. 4760:1-es kontrasztarány mellett.)
A kiváló fényerő és a jó kontraszt csak a kezdet; a tévé a színkezelés terén is remekül teljesít. Ez részben a mesterséges intelligenciával is meghintett, saját fejlesztésű képfeldolgozó egység, részben a 10 bites színkezelés, részben pedig a kvantumpont technológia következménye. Utóbbi a klasszikus kék LED + sárga foszfor kombó helyett kék LED-eket használ, a színszűrő helyett pedig a kvantumpontokra bízza a piros és zöld színek kikeverését. Hiába viszont a Mini LED-es kialakítás, a zónák számra kevés ahhoz, hogy az OLED-hez közeli eredmény érjen el a tévé. Noha a háttérvilágítás eloszlása egyenletes, halo effekt relatív sokszor megfigyelhető. A VA-panel ellenére a betekintési szögek viszont kiválóak, szinték a kvantumpontoknak megfelelően.
A tévé mozgások megjelenítésében éppúgy jól teljesít, mint az alacsonyabb felbontású tartalom felskálázásakor - feltéve, hogy az alapanyag minősége is rendben volt azért. Egy netről letöltött, SD felbontású AVI-ból sosem lesz 4K-s anyag, de 720p-s és 1080p-s forrásokkal a 4K-s panel szép részletes képet ad.
Játékosok számára fontos, hogy a 4-es számú HDMI csatlakozó támogatja az ALLM funkciót, azaz ha ide kötjük a játékkonzolt, akkor a tévé automatikusan felismeri, hogy a képjavítókat ki kell kapcsolni, ezzel pedig az input lag éppen be tud férni 10 ms alá.
Hang, vezérlés és okostévé funkciók
A vékony kialakítás ellenére a tévé 70 wattos, 4.2.2-es hangrendszert kapott, amivel korrekt térhatású hangot tud megszólaltatni, de azért az élmény attól messze van, mint ami akár csak egy középkategóriás hangprojektorral elérhető. Főleg a mély hangok hiányoznak, amin persze a tévé vastagsága és a hangszórók mérete alapján nem szabad csodálkozni.
A vezérléshez a távirányítót vagy telefonos alkalmazást lehet használni. Igazából a távirányító kényelmesebb, de csak azért, mert mindig kéznél van, és a rajta lévő napelemnek hála sosem kell tölteni. A menü tipikus Samsung, az okostévé funkciókat pedig a Tizen rendszer látja el - összességében egy jól kezelhető rendszerről van szó, de a lényeg az, hogy a hozzá kapcsolódó alkalmazásboltból a népszerű steraming szolgáltatók alkalmazásai mind elérhetők. Hasznos továbbá, hogy a Samsung tévéje összeköthető a Microsoft-féle Xbox felhővel, és több száz játék a tévék korrekt grafikával is játszható.
A teszt során a Samsung QE65QN95CATXXH végig következetes és jó teljesítményt nyújtott, nem vitás, hogy Samsung fronton és LCD-ben a legtöbbet nyújtja. Nagy fényerő, gyönyörű HDR, kiváló mozgásmegjelenítés és széles színtér-lefedettség - mi kell még igaz? Hát egy jobb árcímke biztosan. A tévé a hazai premiernél 1,3 millió forintba került, de még ma is 900 ezer forintot kérnek érte. Ez pedig rettenetesen sok hiszen ennyiért ma már bőven lehet 65 colos OLED-tévét venni, sőt bőven marad pénz értékelhető hangrendszerre is.
