Azzal alighanem a számos Windows 10 felhasználó tisztában van, hogy a rendszer terméktámogatása 2025-ben lejár. Ezt követően legfeljebb előfizetéses rendszerben lesznek elérhetők a biztonsági frissítések, új funkciók pedig biztosan nem érkeznek már. Bár kézenfekvő megoldásnak tűnik a frissítés Windows 11-re, ezt azonban sokan szándékosan nem szeretnék meglépni. Mások frissítenének, ha tudnának, de a gond az, hogy a Windows 11 rendszerkövetelményeinek a régebbi PC-k nem felelnek meg. Nem a számítási teljesítménnyel van gond, hanem azzal, hogy a Microsoft által "elavultnak" minősített gép néhány biztonsági funkciót nem támogat.
A helyzetet némiképp enyhítheti (vagy inkább elodázhatja), hogy úgy néz ki, a terméktámogatási periódus lejárta után a kiterjesztett terméktámogatásra a Windows 10 esetében nemcsak cégek, hanem magánszemélyek is jogosultak lehetnek. De előbb vagy utóbb eljön az idő, amikor váltani kell. Nyilván szóba jöhet a hardver fejlesztése és a Windows 11-re váltás is, aki viszont nem szeretne pénzt költeni, sem elavult szoftvert használni, annak egyelőre úgy tűnik, hogy marad a Linux. Több jó alternatíva is van, ezekről januárban már részletesen is írtunk.
Aki viszont veszi a fáradságot, és kicsit jobban utánanéz a dolgoknak, valószínűleg találkozni fog a ReactOS nevével is. Ez papíron nagyon ígéretes rendszernek tűnik, amely a Windows helyét nemcsak úgy nagyjából, hanem tökéletesen be tudja tölteni. Kipróbáltuk, hogy ez a valóságban is így van-e.
ReactOS - nagy reményekkel
Eddig még nem hallottál a ReactOS-ről? Ne aggódj, nem vagy ezzel egyedül. Ha nem is teljes titokban fejlesztik ezt az operációs rendszert, az biztos, hogy nem fut bele lépten-nyomon az ember, legfeljebb csak akkor, ha célzottan Windows alternatívát keres. Egy kis méretű, mindössze néhány száz megabájtnyi helyet foglaló, nyílt forráskódú operációs rendszerről van szó, amelynek célja az, hogy tökéletes kompatibilitást nyújtson a Windowsra írt szoftverekkel és illesztőprogramokkal.
A rendszer kódja saját, de az alapot a Windows NT működése, helyesebben annak visszafejtése képezi. Tekintve, hogy a Microsoft a kódot nem adta át, ez jogi problémákat azonnal felvethet, de a fejlesztők kínosan ügyelnek arra, hogy szerzői jog által védett kódrészleteket ne használjanak. Illetve különféle trükköket is bevetettek a programozás során, de ez igencsak mélyvíz, és felhasználói szemszögből kevésbé lényeges.
Ami fontos, hogy úgy tűnik, hogy a ReactOS-sel a Microsoftnak nincsen problémája. Persze ha kicsit a projekt színfala mögé nézünk, akkor könnyen megértjük, hogy miért: a ReactOS a kezdetek óta alfa státuszban van, azaz inkább nem működik, mint igen, és ha mégis, akkor sem lehet azt állítani, hogy stabil. A funkciók tárháza messze van a tökéletestől, és olyan szolgáltatások hiányoznak belőle, amelyek nélkül nemcsak, hogy nehéz, hanem egyenesen lehetetlen is az OS-t komoly, napi szintű feladatokra használni. De ne rohanjunk ennyire előre.
15 éve elavult, pedig még kész sincs
A legutolsó publikus, letölthető változat a 0.4.14, amely több mint két éve készült. Persze vannak frissebb verziók, ún. nightly buildek, ám ezek stabilitása, megbízhatósága már tényleg erősen kérdéses. A 0.4.14-es változat ISO formátumban és kétféle kiadásban tölthető le; az egyik ISO a telepítőt tartalmazza, a másik pedig egy live, azaz közvetlenül CD-ről vagy USB-stickről futtatható verzió. Próbálgatáshoz vagy akár ahhoz, hogy a rendszert virtuális környezetben megnézzük, utóbbi a jobb választás.
Mi fogad, ha telepíteni szeretnéd a rendszert? A ReactOS fejlesztői olyannyira ugyanazt a felhasználói élményt szeretnék nyújtani, mint amit a Windowsok, hogy még a telepítő felülete is pontosan úgy néz ki, mint a Windows telepítője. A gond csak az, hogy legalább 40 évesnek kell lenned ahhoz, hogy ezt felismerd, tekintettel arra, hogy a telepítő nem a Windows 11 vagy a Windows 10, de még csak nem is a Windows 7 telepítőjére hajaz, hanem a Windows NT/2000/2003-nál megismert látványra. Még csak nem is grafikus felületet használ. Apró, de vicces részlet, hogy a telepítés egyik utolsó lépéseként a ReactOS megkérdezi, hogy a bootloadert hova másolja, az egyik opció pedig a floppy…
Aki eddig eljut, az a számítógép újraindítását követően választhat témát, ha pedig ez is megvan, akkor a jól ismert Windows 2000/2003 felülete jelenik meg - vagyis majdnem az. Van Start menü, több Windows alkalmazást is sikerült klónozni - például az Aknakeresőt, de akad WordPad és Számológép is, és a rendszereszközök egy része is elérhető és tökéletesen működőképes. A "klónozás" olyan jól sikerült, hogy a Start menüben lecserélt feliraton kívül túl sok dolog nem árulja el, hogy nem a Microsoft operációs rendszerében vagyunk. Az OS maga gyors, 15-20 másodperc alatt elindul, ha közvetlen a PC-n fut, de akkor is fürge, ha virtuális gép biztosítja számára a szükséges erőforrásokat.
A gond az, hogy bármilyen nemes is az alkotók célja, 20 év alatt gyakorlatilag semmire nem jutottak. Az egy dolog, hogy a ReactOS - elméletben - a Windowshoz készített illesztőprogramok és alkalmazások számára kínál alternatívát, azonban a fejlesztés jelenlegi fázisában ott tartunk, hogy a kompatibilitás a Windows (Server) 2003-hoz írt programoknak való megfelelőséget jelenti - 2024-ben. Tervbe van véve a kompatibilitás biztosítása egészen a Windows 7-ig, azonban ha az eddigi fejlesztési tempót vesszük alapul, akkor erre még sok-sok évet kell várnunk.
Egy lépést előre, kettőt hátra
A ReactOS első, publikus változata 2004 januárjában, tehát szinte pontosan 20 éve jelent meg, de ha teljesen korrektek szeretnénk lenni, akkor a projekt ennél is régebbi, gyökerei egészen 1996-ig nyúlnak vissza. Akkor még FreeWin95 volt a neve, és a Windows 95-nek állított volna ingyenes alternatívát. A tervezési fázisban máris homokszem került a gépezetbe, így a projekt elhalt. 1998-ban aztán jött egy új cél, mégpedig az, hogy inkább a Windows NT-t kellene "lemásolni". Ha kicsit gonoszak akarunk lenni, azt is mondhatnánk, hogy ezen a ponton kellett volna inkább abbahagyni, valószínűleg mindenki jobban járt volna.
A Windows NT egyébként nem a nagyközönség számára készült, hanem a munkaállomásokra tervezték, a választás azonban telitalálat, hiszen az XP-vel a Microsoft a végfelhasználói vonalat is NT-alapokra ültette át. A projektet ekkor nevezték át ReactOS-re, ami nevében már utalt arra, hogy ez az operációs rendszer válasz arra, hogy a Microsoft az asztali számítógépekhez írt operációs rendszerek piacán kvázi monopol helyzetben volt. Ha ennek fényében nézzük a fejlesztés ütemét, akkor az fájdalmasan lassú - és még így is finoman fogalmaztunk.
Ha 1998-tól nézzük, akkor 26, ha 2004-től, akkor 20 év alatt sikerült oda eljutni, hogy van egy olyan alfa változat, amely hellyel-közzel működik. Rendszerkövetelménye Pentium 1 processzor, 32 MB RAM és 350 MB tárhely - a ReactOS saját honlapján a legjobb felhasználói élmény elérése érdekében a Dell Latitude D531 az ajánlott gép. Ebben kétmagos AMD processzor, 2 GB RAM és 80 GB-os HDD van, ami nyilván nem számít kifejezetten modernnek. A próbához ilyen épp nem volt kéznél, a rendelkezésre álló PC-ken pedig sem a telepítő, sem a Live változat nem indult el. Az AMD Ryzen 5-ös processzorral, valamint az Intel Core i5-5200U processzorral szerelt gépeknél erre egyébként számítottunk is, de volt talonban egy Pipo X9 PC is Intel Atom Z3736F CPU-val - sajnos ez sem mentette meg a napot. Ezt azért tartjuk érdemesnek megjegyezni, mert jól mutatja, hogy a ReactOS hardvertámogatása is elég szűk - így ha valaki próbálgatni szeretné a rendszert, akkor nemcsak az okozhat gondot, hogy a szoftver alfa állapotú és instabil, hanem ott van nagy kérdésnek az is, hogy honnan lehet olyan hardvert vadászni, amin egyáltalán elindul.
Alkalmazások
A ReactOS-hez tartozik egy néhány százas címlistával rendelkező saját alkalmazásbolt (ReactOS Application Manager). Találunk benne ZIP-et vagy GIMP-et, LibreOffice-t is, ha viszont internetezni szeretnénk, akkor akadályokba ütközhetünk már a hálózati kártya beállításainál. Ha át is rágjuk magunkat a nehézségeken, a böngésző választásakor elesünk a csatában: Firefox van a "boltban", de a legújabb letölthető változat a 48-as, amely 2016-ban jelent meg - csak a miheztartás végett, azóta 120 felett jár a verziószám. Telepítést követően egyébként lehet pár verziónyit frissíteni, azonban a rendszer stabilitását kiválóan jelzi, hogy egy ponttól kezdve a Firefox el sem indul, vagy ha igen, akkor másodpercek alatt a teljes rendszert megfektetni. A 48-as verzió 8 éves, sok esetben már nem elegendő: rengeteg olyan online szolgáltatás van, amely egyszerűen közli, hogy a böngésző túl régi, és először frissítenünk kell azt. A Netflix és más, videós szolgáltatások például tipikusan ilyenek, de amikor betölt egy weboldal, akkor is lehet izgulni, hogy többé-kevésbé rendben jelenik-e meg. A szoftverek telepítése összességében egyébként rendben megy, de ha szorgalmasan kattintunk (azaz használjuk a rendszert), akkor beköszön a kék halál - inkább előbb, mint utóbb.
Garázsban marad
Noha a DOS annak idején klasszikus garázsprojektként indult, a fejlesztők száma rendkívül gyorsan emelkedett a Microsoftnál. A ReactOS csapata mindössze néhány tucat emberből áll, akik ráadásul nem is főállásban foglalkoznak a rendszerrel, hanem munka és család mellett, szabadidejükben teszik mindezt. Ehhez képest a Microsoftnál a Windows 2000 fejlesztésekor csak a tesztelő csapat létszáma meghaladta a 100 főt, a rendszeren dedikáltan dolgozó programozók száma pedig 2000 körül alakult. Ha innen nézzük, akkor a ReactOS fejlődése és jelenlegi állapota is nagy teljesítménynek számít. Relatíve tehát jó (nem olyan rossz) a rendszer, csak hát be kell látni, hogy nem használható semmire.
Adott egy olyan, alfa állapotú, tehát még csak nem is béta szintű szoftver, amely nemhogy napjainkban, hanem 2003-ban sem lett volna versenyképes a Windows 2000-rel - azt pedig még csak megnézni sem érdemes, hogy vajon a Windows 10-hez vagy 11-hez képest mit nyújt. Ehhez vegyük hozzá, hogy a friss szoftvereket nem támogatja, a friss hardvereket nem kezeli, folyamatosan összeomlik, és mindössze néhány száz szoftver az, amit fel lehet telepíteni rá. És azok sem mindig, vagy nem úgy működnek, ahogy kellene nekik. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a fiatal generáció már inkább telefont, esetleg tabletet használ - a PC elé szinte csak akkor ül le, ha játszani szeretne. Vagy még akkor sem, hiszen remek konzolok vannak a piacon. Így hát a ReactOS legfeljebb érdekesség szintjén értelmezhető, de komolyan foglalkozni vele biztosan nem érdemes.
Az viszont nem kétséges, hogy szükség lenne egy jó Windows 10-alternatívára, és biztosak vagyunk benne, hogy idén több Linux-alapú próbálkozással is fogunk találkozni, amelyeket természetesen kipróbálunk és be is mutatunk majd nektek.
