"Bond, James Bond." "Rázva, nem keverve." Olyan idézetek ezek, amelyeket kívülről fújunk köszönhetően annak, hogy Ian Fleming 1953-ban megalkotta a brit kém figuráját, és számos regényt írt róla, amit halála után más szerzők folytattak. Bár Bond a könyvek miatt lett ismert, a filmváltozatok tették világhírűvé, melyek közül a legelső 1962. október 5-én jelent meg Dr. No címmel, Terence Young rendezésében, Sir Sean Connery főszereplésével.
Conneryn kívül napjainkig öten bújtak még a jellegzetes karakter bőrébe a vásznon: George Lazenby, Sir Roger Moore, Timothy Dalton, Pierce Brosnan és Daniel Craig (noha őket megelőzte egy '54-es tévéfilmmel a ritkán emlegetett Barry Nelson). A baltával faragott ábrázatúnak titulált Craig először 2006-ban, a Martin Campbell által rendezett Casino Royale-ban kortyolt whiskey-t, pattant Aston Martinba, és kapta elő elegánsan fegyverét az öltönye alól, amit 2008-ban A Quantum csendje, 2012-ben a Skyfall, 2015-ben a Spectre, 2021-ben pedig utolsó kalandja, a Nincs idő meghalni követett. A karizmatikus színész ezzel rekordot döntött, ugyanis ő játszotta a leghosszabb ideig James Bondot (ezzel Moore-t éppen lehagyva), és méltó módon el is tudott búcsúzni a karakterétől.
Közel hat évtizede tehát annak, hogy Connery a kamera felé fordulva tüzelt, és megismerhettük John Barry és Monty Norman legendás zenei témáját, azóta pedig nem csupán varázslatos helyszínekre utazhattunk el Bondnak köszönhetően, de halálos extrákkal felszerelt járgányokra csodálkozhattunk rá, multifunkcionális kütyüket fedezhettünk fel, és parádés fegyvereket láthattunk akcióban a "licence to kill", azaz az ölésre feljogosító engedély jegyében.
Hősünket rendszerint a titkosszolgálat egyik ügynöke, az ezermester Q (a Craig-éra filmjeiben Ben Whishaw) látja el olyan hétköznapinak tűnő tárgyakkal, amik valójában valamilyen különleges technológiát rejtenek el a kíváncsi szemek elől. Fleming első regényei és a korai adaptációk még kevésbé alkalmaztak ilyen felszereléseket, a Dr. No esetében például egy Geiger-számláló volt a legegzotikusabb eszköz, de ez később megváltozott.
Andy Davey dizájner állítása szerint az első, képernyőn megjelenő 007-es kémeszközt az 1963-as, Oroszországból szeretettel című filmben láthattuk egy multifunkcionális diplomatatáska képében, viszont az 1964-es Goldfingertől kezdve már nagyobb szerepet kaptak ezek a kiegészítések Bond bevetéseinél.
Habár kedvenc ügynökünknek - kiképzésének hála - bármilyen helyzetben boldogulnia kell speciális eszközök nélkül is, ezek a kütyük nagyban elősegítik a küldetései sikerét. Csakhogy James Bondon kívül ellenfelei is előszeretettel alkalmaznak különböző ketyeréket az előnyszerzés vagy a hatalmi tervek szolgálata érdekében. A filmek által felvonultatott szerkentyűk között akadnak olyanok, amelyek elférnek zsebben, amiket hordozni kell, és olyanok is, melyek utazásra szolgálnak, viszont a legtöbbjük valamilyen módon kapcsolódik a valósághoz. Ezekből mazsolázgatunk most.
Jetpack (Tűzgolyó, 1965)
A Sean Connery által használt "hátirakéta" nem volt teljesen szürreális élmény, amikor '65-ben bemutatták a filmet, ugyanis egy Aleksandr Andreev nevű orosz feltaláló már 1919-ben kifejlesztett egy oxigén-metán meghajtású prototípust. Az évtizedek során persze több lelkes lángelme is akadt, akik megalkotni vélték a tökéletes jetpacket: a filmet megelőzően, 1960-ban például Bell Textron kezdetleges rakétaövét leplezték le a nyilvánosság előtt, majd 1994-re a Powerhouse Productions rukkolt elő egy félpercnyi lebegést biztosító eszközzel, de a közlekedési reform rendre elmaradt. 2015-re viszont eljutottunk két komolyabb innovációig is: a Jetman Dubai pilótái 200 km/h-val repkedtek Dubai felett, a JetPack Aviationt vezető David Mayman pedig a Szabadság-szobrot repülte körbe hátirakétájával.
Mini kamera (Holdkelte, 1979)
Bond számos módon kapott már miniatűr, képanyag rögzítésére alkalmas eszközt Q-tól, legyen az egy vízálló modell (Tűzgolyó), egy gyűrűbe szerelt lencse (Halálvágta) vagy egy parányi eszköz a 007-es kódnév egyik nullájába helyezett objektívvel (Holdkelte). Ám őfelsége titkos ügynökét meglepő módon közel egy évszázaddal megelőzték a rejtett felvételekkel. Az Oslói Egyetem egyik hallgatója, a svéd Carl Størmer az 1890-es években beleszeretett egy hölgybe, de túl szemérmes volt megismerkedni vele, ezért titokban lefotózta. Vásárolt egy pöttöm fényképezőgépet, amelynek lencséjét a mellénye gomblyukába rakta, a masina zsinórja pedig a zsebébe vezetett, ahol lopva kattinthatott. Bár az afférból nem lett semmi, Størmer folytatta tevékenységét, 1893 és 1897 között majdnem 500 képet lőtt titokban.
Repülő autó (Az aranypisztolyos férfi, 1974)
Akárcsak a jetpack, a repülő autó sem hatott már túlságosan futurisztikusnak a '70-es évek elejére. 1917-ben Glenn Curtis repülőgép-tervező megépítette az eltávolítható szárnyakkal rendelkező Autoplane-t, noha a jármű csak "szökellni" tudott, repülni nem. 1937-ig kellett várni az első ténylegesen a levegőbe emelkedő változatra: Waldo Waterman Arrowbile-jának szárnyfesztávolsága 12, hossza pedig 6,25 méter volt, Studebaker motorjával állítólag akár 180 km/h-val tudott repülni, és 90 km/h-val hajtott a földön. Az évek alatt számos projekt bukkant fel és tűnt el, napjainkra viszont több valóban működő koncepció is létezik: a szlovák Klein Vision cég AirCar 2-je kevesebb, mint 2,5 perc alatt alakul át autóból repülővé, és 2500 méter magasan körülbelül 1000 kilométert tud megtenni; a kínai Xpeng Motors autóként hirdetett drónszerkezetében, az Xpeng X2-ben van katapultülés, nonstop működő szenzorok és önjáró mód is; 2021. április 15-én a kaliforniai Los Altosban nyílt meg a világ első repülőautó-szalonja.
Okosóra (Polipka, 1983)
Roger Moore 007-es ügynöke a '80-as évek elején lazán videóhívást indított az órájáról, amit a mai technológiai fejlettséggel sem gyakran alkalmazunk, helyette inkább telefonálunk, fizetünk, zenét indítunk vagy éppen az életfunkcióinkat (például a pulzusunkat) mérjük vele. Az első digitális óra évekkel a Polipka bemutatója előtt, 1972-ben debütált, ez a Hamilton Watch Company által gyártott Pulsar volt, amelynek későbbi típusa, az NL C01 már 24 számjegyet tárolt. A Pulsarból brand lett, amit 1978-ban felvásárolt a Seiko, majd a '80-as évek elején már utóbbi adta ki a Data-2000 karórát dokkolóállomással. A személyi számítógépek terjedésével a vállalat elkezdte órák formájába álmodni ezeket a vívmányokat, amely leginkább a külső billentyűzet általi adatbevitelben nyilvánult meg, és már 2000 karaktert tudott eltárolni (innen ered a neve is). Az RC-1000 Wrist Terminal volt az első modell, ami csatlakozni tudott a számítógépekhez, beleértve az Apple II-t, a Commodore 64-et és az IBM PC-t.
Távirányítású autó (A holnap markában, 1997)
Létezik annál stílusosabb, mint amikor Brosnan Bondja egy Sony Ericsson készülékkel irányít egy módosított BMW 750iL-t a korai érintőpad és LCD-képernyő használatával? A valóságban a külső eszközzel vezérelt járműveket elsősorban a játékgyárak és a tűzszerészek hasznosítják, de korlátok közé szorítva vagy digitális asszisztensek formájában a modern kocsiknál is találkozhatunk az ötlettel. Ilyen a parkolást segítő/átvevő automatika, a hangirányítású funkciók vagy a rendszerdiagnosztika. Persze ez nem olyan fejlett, mint K.I.T.T. a Knight Riderből, viszont a legutóbbi technológiai ugrás hozzá kapcsolódik: az önvezető autók piacát ostromolja többek között a Tesla, a Honda és a Ford is, a világvárosok egy része - például Orlando és Miami - pedig aktívan készülnek a közlekedés átalakítására.
Okosvér (Spectre, 2015)
James Bondot a vérébe fecskendezett nanorobotok segítségével képes követni az ügynökség, amit először a Spectre-ben láthattunk, de fontos szerepet játszott a Nincs idő meghalni történetében is. A konteóhívők megnyugtatásául jelezzük, hogy ez csupán fiktív megoldás, a közösségi oldalakon való aktivitásunk alapján nyomkövetés nélkül is tudják mások, hogy hol és mit csinálunk, viszont a nanotechnológia valóban létezik, és használják többek között az orvostudományban - például a DNS-kutatásban - is, valamint bizonyos értelemben "okosvér" is van. Ilyen az SBAS, a Smart Blood Analytics Swiss szoftver, amely fejlett gépi tanulási algoritmusokat használva jelzi előre a legvalószínűbb diagnózist az egyéni vérvizsgálati eredmények alapján. Van hozzá app is mySmartBlood néven, amely egyaránt elérhető iOS-re és Androidra.
Ezek is érdekelhetnek
Rejtett pengéjű cipő (Oroszországból szeretettel, 1963)
Rosa Klebb halálos topánkája egy mérgezett tüskét tartalmazott, amelyhez hasonlót láthattunk többek között a Kingsmanben is. A brit luxuscipőcég, az Oliver Sweeney valóban készített cseles lábbelit 2017-ben szarvasbőrből, amelyben hat eszközt rejtettek el, viszont közel egymillió forintot kóstált.
Csuklófegyver (Holdkelte, 1979)
Sherlock Holmes is használta, hiszen kicsi, könnyen elrejthető és veszélyes. A csuklóra szerelt lövedékvető bármilyen tölténnyel megtölthető. A brit Station X már a II. világháború idejében is fejlesztett hasonlót, manapság inkább hobbifeltalálók játékszere (mint amilyen a német Patrick Priebe).
Láthatatlan autó (Halj meg máskor!, 2002)
A Pierce Brosnan által vezetett Aston Martin V12 Vanquish párját ritkítja, de nem rejtőzködésben: a Mercedes-Benz pár éve úgy hívta fel a figyelmet innovatív hibrid kocsijára, az F-Cellre, hogy kamerákkal és az autó bal oldalára szerelt ledekkel tökéletesen letükrözték az autó mögötti területet.
Ha tetszett a cikk, akkor érdemes megvenned a 2022/01-es PC World magazint, ugyanis telepakoltuk hasznos és érdekes tartalmakkal, ráadásul szoftverek és PC-s teljes játék járnak hozzá ajándékba.
