Rég volt már, amikor a mobil egyet jelentett a Nokiával, évek óta viszont a HMD Global felelős a márkanév életben tartásáért és az újabb készülékek piacra dobásáért. Most már ugyebár csakis androidos telefonokról van szó, viszont ennek ellenére is némiképp különcnek számít a márka.
Ennek az az oka, hogy más gyártókkal ellentétben nem egy saját szája íze szerint átszabott, aktuális verziót kínál telefonjain, hanem minimalista, általában nyers Google kezelőfelülettel és programokkal ellátott, teljesen alap Androidot. Utóbbi ráadásul egyes modelleken az Android One program részeként a frissítéseket gyorsan, akár egyenesen a Google-től kapja.
Miközben a csúcsligában nem kimondottan észrevehető a cég, a belépő- és középkategóriában annál inkább javasolt megfontolni a Nokia mobilokat - hogy miért, azt mindjárt megláthatod a Nokia G11 példáján is.
Szerénység a köbön
Kikapcsolva, az asztalra letéve nem tudod megmondani, hogy itt bizony egy valóban olcsó, 50 ezer forintos mobilról van szó: nagy kijelző, vékony kávák, cseppformájú előlapi kamerasziget és bal oldalon még egy extra gomb is található. A 6,5 colos IPS-kijelző ugyan HD+ felbontású (1600×720), de 90 Hz-es frissítésre képes, fényereje a kategórián belül átlagos (400 nit), csupán betekintési szögei nem a legjobbak (de azért persze nem TN-szintű rossz élmény). Az előlapot üvegborítás védi, a keret és a hátlap viszont műanyag, hátul pedig bordázott is, ami egyrészt kizárja az ujjlenyomat-vonzást, másrészt nagy segítség a fogásnál - nem csúszkál a mobil a kezedben. Oldalt a ki/bekapcsoló gombba rejtették az ujjlenyomat-olvasót, felette pedig hangerőszabályzó, illetve bal oldalon Google Asszisztens gyorsgomb vethető be. Extra még a 3,5 mm-es jack port, de sajnos sztereó hangzás nincsen - az alsó hangszóró tiszta, nem üvölti le a fejedet. Sajnos a hozzánk eljutott példányból az NFC is hiányzott, vagyis fizetni nem lehet a mobillal.
Odabent igazán szerény vas "dübörög": az SoC egy Unisoc T606 chip, ami 12 nm-es technológiával készült, de 8-magos és ARMv8-as alapokra épül, vagyis olyan nagyon csapnivalónak elvileg nem kéne lennie. Igaz, az órajeleket megnézve már sejthető, hogy itt a hűtéssel nem sokat kellett foglalkozni, mert nem egy sebességkirállyal van dolgunk. Sajnos kevésbé megemészthető a mindössze 3 GB RAM és szintén kellemetlen a 32 GB tárhely - bár utóbbit lehet bővíteni.
A kamerafront első pillantásra laikusoknak egészen erősnek tűnhet: 3 kamera egy szolid kis szigeten. A főegység 13 MP-es, ami még jó is lehet, ám fontos megjegyezni, hogy itt extrákra ne számíts: nincsen optikai képstabilizálás, 4K-videó stb. Ultraszéles látószögű kamera sincsen, a második egység makróra vethető be, viszont csak 2 MP-es és nélkülöz mindennemű extrát.
A harmadik nem is igazán használható, hiszen egy 2 MP-es mélységérzékelő. Az előlapon 8 MP-es szelfi modul fogad. A fényképek jó fényviszonyok mellett is jól láthatóan elmaradnak már a középkategóriás mobilok nyújtotta minőségtől is, sem a képek tisztasága, sem a színek, sem pedig a kontraszt nem tökéletes. Rosszabb fényben már bemozdulnak a fotók, homályos, elmosódott lesz az eredmény, így inkább azt mondanánk, hogy a kamerát információgyűjtésre lehet jól használni, művészi képeket ne várj ettől a mobiltól és hiába van például portré mód, ezt sem ajánljuk, mert pontatlan és lassú.
Persze lehet ennél valamivel jobb képeket is készíteni, méghozzá a szinte tökéletesen ugyanilyen Nokia G21-es nagy testvérrel, amely valamivel drágább, ám a főkamera 50 MP-es és van értékelhető HDR is. Sajnos a feldolgozás nem acélosabb, így például portrénál másodpercekig is eltart, mire a telefon kitalálja, mi legyen a végeredmény.
Amiben viszont nincs miért szégyenkeznie a Nokia G11-nek, az az üzemidő. Ez már akkor világossá vált, amikor az adatlapon megláttuk az 5050 mAh-s akkumulátort, azonban az akkuteszt során megdöbbentő élményben volt részünk - jó értelemben persze. A Nokia G11 egyszerűen nem akart lemerülni - több mint egy napnyi folyamatos PCMark akkuterheléses teszt futtatása után is még 28%-on állt a töltöttség, vagyis átlagos használat mellett a 3 napos üzemidő hihető adat.
Ehhez 18 wattos PD-gyorstöltés is tartozik, ami nem olyan rossz, de azért az gond, hogy a dobozban csak 10 wattos töltőfejet találhatunk.
A nem övön aluli ütés
A Nokia G11-en is elvégeztük a szokásos szintetikus és valós használatot szimuláló méréseket. Az eredmény jól mutatja, hogy mire képes az Unisoc T606:
nem sokra.
A Snapdragon 660 és a 710 közé lőhető be teljesítménye, ám a 3 GB sem segít sokat és a NAND flash tároló sem éppen gyors (eMMC 5.1). Hatalmas szerencse, hogy a lecsupaszított, sallangoktól mentes Google Android kezelőfelület nem terheli feleslegesen a hardvert, így a hétköznapi használat során olyan nagyon nem fog fájni a gyenge teljesítmény.
Persze a kicsit is komolyabb feladatok, fájlcsatolás, küldés, minimális képszerkesztés már megakasztják a mobilt és a játékok közül is csak az egyszerűbbeket merjük ajánlani, 3D-grafikát csak félve eresszetek rá. A képek inkább információrögzítésre alkalmasak, fotózásnál nagyon stabil kézre és többszöri próbálkozásra lehet szükséged, hogy használható végeredményt kapj. Viszont az üzemidő csúcsszuper és némi gyorstöltésnek is örvendhetünk - persze csak megfelelő töltőfej megvásárlását követően.
A Nokia G11 emellett még egy aduásszal rendelkezik, amire kevés, hasonló árazású vetélytársa képes. Mégpedig azzal, hogy a Nokia garantálja, hogy két OS-frissítés megérkezik rá, vagyis Android 12 és 13 is, illetve 3 éven át minden biztonsági frissítést megkapsz. Persze mindez még sokkal szebb lenne, ha eleve Android 12-vel érkezett volna a G11, de azért így is lehet neki örülni, főleg barátságos ára láttán.
