Nagyon nehéz a jelenlegi, jól bejáratott értékrend mellett értelmezni, mit is jelent egészen pontosan az NFT, ám sokan már most úgy tekintenek rá, mint a művészet következő korszakát megnyitó találmányra.
De mi is az az NFT?
A Non-fungible Token rövidítés magyar megfelelője a nem helyettesíthető tárgy, vagyis jelen esetben olyan, digitálisan tárolt információ, amiből valóban csak egy létezik. Ehhez a blokklánc (blockchain)-technológiát (a kriptovaluták alapjául szolgáló technológiát) hívták segítségül, így minden ilyen digitális alkotáshoz tartozik egy egyedi token. Az alkotás bármi lehet - akár egy képfájl, egy audiofájl vagy mondjuk egy Twitter-üzenetről készült képmentés.
A Mona Lisáról készülhet milliónyi fénykép, de csak egyetlen eredeti festmény létezik - ezt hozza el az NFT a digitális alkotások világába.
A kézzelfogható műalkotásokhoz hasonlóan az egyedi digitális produktumhoz érték társítható, és garantálható, hogy ebből csupán egyetlenegy létezik az egész világon. Vagyis például egy 20 másodperces videóklip, ami rendelkezik egyedi tokennel, az egy NFT és csupán egyetlen ember tulajdonában létezhet még akkor is, ha máskülönben ez a videó az eredetivel azonos minőségben bárki által megnézhető a videómegosztó portálokon.
Az így készült NFT-k árának csakis a kereslet szabhat határt. Például a Beeple becenevű művész 14 éve készít mindennap egy-egy képet, amelyeket most egyetlen képfájlként, egyben bocsájtott árverésre. A népszerű művész munkái kinyomtatva eddig 100 dolláros érték környékén keltek el, ám ezért az NFT-ért végül 69 millió dollárt fizettek. Egyetlen képfájlért és a hozzá társított tokenért. Ezt a képet itt az oldalon is láthatod, ingyen.
Megosztó technológia az NFT: egyrészt sokan nem is értik, miért fizetnének azért, amit ingyen is láthatnak, hallgathatnak, letölthetnek, ráadásul már most vannak olyanok, akik mások munkájának másolatát látják el hashértékkel, és ezt árusítják, ami semmiképp sem etikus.
Másfelől az NFT - a hagyományos alkotásokhoz hasonlóan - hosszú távon jövedelmező befektetés lehet, nem mellesleg pedig az alkotók is közvetlen támogatást kaphatnak munkájukhoz. De mit gondol erről meghívott szakértőnk és szerkesztőségünk?
Gyepes Máté, Aruba Cloud - Senior Marketing Manager:
Nos, eljutottam oda, hogy nem a születésnapok számában mérem az öregségem fokát, hanem a digitális technológiák rapid terjedéséhez való hozzáállásomban. Félreértés ne essék, rettentően izgalmas, ahogy napról napra születnek olyan módszerek, amelyek segítik, alakítják mindennapjaimat, átformálják a gondolkodásmódomat. Ám van, hogy olyasmivel szembesülök, aminek piszok nehezen találom meg az értelmét.
A kriptopénzek világában nagy meglepetések ugyan nincsenek, aki pedig felszáll a blockchainvonatra, egy picit talán a jövőt is láthatja a jelenben. Nekem is van jegyem, az NFT-kkel azonban nehezen birkózom meg; az ötlet alapvetően tetszik, de azt hiszem, szokás szerint itt is sikerült átesni a ló túloldalára. Elon Musk-tweetet árulnak több százezer dollárért csak azért, mert az egyedi, nincs belőle több? Ha vicc lenne, csak betennénk a többi "ez is történt az interneten" dolog közé, de elképesztő pénzek mozognak vagy épp NFT-k cserélnek gazdát, mert… nos, csak egy van belőlük. Oké, legyen ez egy jövedelmező technológiai alap egy alig ismert zenésznek, akinek nincs elegendő tér a való életben. De egy tweet? Ne már!
Vörös Lóránd, PC World főszerkesztő-helyettes
Gyerekkoromban én is betáraztam különböző kártyákból, amelyek egy-egy nevesebb sportolót ábrázoltak, és biztos vagyok benne, hogy madarat lehetett volna fogatni velem, ha teszem azt Ruud Gullit lapján szerepelt volna a holland válogatott egykori klasszisának aláírása. Önmagáért, és nem az eszmei értékéért. Nagyjából ehhez, valamint a Magic: The Gatheringhez hasonló kártyajátékok ritka lapjainak gyűjtéséhez tudnám hasonlítani az újonnan támadt NFT-őrületet, aminek hatására egyesek képesek egy családi ház árát kifizetni egy blokklánchoz kapcsolt néhány másodperces videóért, amelyen a néhai Kobe Bryant épp zsákolva szerez pontot. Olyan felvételről beszélünk, ami megtalálható a YouTube-on is, ingyen megtekinthető és letölthető.
Ennek tükrében érthető, hogy miért vélik sokan azt, hogy aki ilyesmire költ, voltaképp a semmire pazarolja el a pénzét, ha egyszer a digitális alkotás természeténél fogva könnyedén sokszorosítható. Magam is hajlamos vagyok velük egyetérteni, ugyanakkor nem tagadhatom, hogy valaminek a pénzben kifejezett értékét az határozza meg, hogy mennyit hajlandóak fizetni érte. Ha történetesen milliókat, akkor milliókat.
Molnár József, PC World szakértő (korábbi főszerkesztő)
Nem túl jó mostanság az NFT sajtója. Egyre több digitális alkotás árverését kíséri általános felháborodás, ám ha ezek az írások nem lennének, sokan azt sem tudnák, hogy az NFT egyáltalán létezik. Pedig a technológia adott, és korántsem a pokémonkártyák csereberéje szintjén van létjogosultsága. Nem lehet bulvárlapokból megismerni a blockchaintechnológiát.
Az NFT mögött bonyolult technológia áll, és persze lehet azon elmélkedni, hogy egy animált GIF mennyi pénzt ér meg, de sokkal érdekesebb a technológia azon tulajdonsága, hogy a segítségével egyértelműen fizikai javakhoz rendelhető egy digitális termék tulajdonjoga, és mennyivel XXI. századibb mondjuk egy telek kapcsán tokeneket őrizgetni, mint papírokat?
A digitális művészet persze más, de vajon ki árazta be a Mona Lisát? Miért adnak egy rajzért egyesek milliókat, amelyekért mások egy petákot sem fizetnének? Nem lehet az ilyesmit egy szimpla logika mentén beárazni. Egy PNG tulajdonjoga is lehet érték, befektetés, ha annak vevője később azt haszonnal tudja értékesíteni. E téren a web eddig mostohán bánt az alkotókkal, talán az NFT-nek köszönhetően a jövőben egyértelműbb lesz, hogy kinek mi az alkotása.
Erdős Márton, PC World főszerkesztő
Szabályos hisztéria az, ami jelenleg az NFT-k körül zajlik: boldog-boldogtalan gyártja az NFT "alkotásokat", amelyek nagy része teljesen értéktelen, de az is igaz, hogy nem lehet tudni, mikor fogják valamelyiket felfedezni - abban a pillanatban több ezerszeresére ugorhat az értéke. Az NFT-k népszerűségének felfutása nem teljesen váratlan, már a 2017-es CryptoKitties Ethereum blokkláncalapú játék is megmutatta, hogy sok ember látszólag értelmetlen digitális javakra is hajlandó rengeteg pénzt áldozni (akkoriban egy virtuális macska 172 ezer dollárért kelt el).
Ugyanakkor egyáltalában nem ítélem haszontalan és rossz kezdeményezésnek az NFT-t, mert amint megismeri az ember a működését, célját, nem olyan nehéz meglátni benne a jót. Úgy gondolom azonban, hogy jelenleg az NFT még egy korai, hisztérikus szakaszában van, és mint ahogy azt már megannyi más, ma népszerű és befutott internetes technológiánál láthattuk, az NFT-nél is számítok rá, hogy hamarosan "kidurran a lufi", és magába roskad az egész. Mindezt azért, hogy ezt követően sokkal érettebben, megfontoltabban vesse meg a lábát a köztudatban és a művészetben.
További érdekes témákat is találhatsz, ha beszerzed a 2021/04-es PC World magazint, amihez ráadásul ajándék szoftverek is járnak és egy PC-s játékkal is gazdagabb lehetsz általa.
