A megújuló energiaforrások közül a legtöbb esetében csak a nagyipari kiaknázás lehetséges: senki sem tud a kertjébe szélturbinát vagy a közeli patakra vízerőművet telepíteni. A napenergia azonban sokkal "demokratikusabb", hiszen a magánkézben levő épületek zömére fel lehet szerelni napelemeket, amelyek még a honi klímában is kiválóan működnek. A következő két oldalon bemutatjuk, hogy mivel érdemes számolnia annak, aki napenergiával akarja - részben vagy akár egészben - fedezni otthoni áramszükségletét, majd további két oldalon kisebb léptékre váltunk: különféle napelemes készülékeket mutatunk be, amelyek megkönnyíthetik életünket.
A 2018-as számok sajnos még nem állnak rendelkezésre, így a legfrissebb adat egy 2017 végi pillanatfelvétel a magyar piacról, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tollából. Eszerint akkor 29 685 kis erőmű csatlakozott a villamosenergia-hálózatra, ami 46 százalékos éves növekedést jelentett. A hivatal elmondása szerint a bővülés 2018 első negyedévében is folytatódott, mi több, az előző évinél gyorsabb ütemet jósol. Úgy tűnik tehát, hogy nálunk is mainstreammé kezd válni a napenergia otthoni felhasználása.
Alapozó
A fotovoltaikus áramtermelés nagy vonalakban a következőképpen működik: a háztetőn (esetleg a kertben, állványokon) elhelyezett napelemek a Napból érkező fotonokat használják energiatermelésre. Az így előállított egyenáramot egy inverter alakítja át váltóárammá, és ezt mi fel tudjuk használni eszközeink működtetésére. Mivel - persze időjárástól függő aktivitással - a rendszer folyamatosan dolgozik, az áramtermelés is állandóan zajlik, így a fel nem használt felesleg eltárolását meg kell oldani. Ennek egyik lehetősége otthoni akkumulátorok használata, a másik pedig az áram visszatáplálása az áramszolgáltató hálózatába.
Sajnos az akkumulátortechnológia még nem tart ott, hogy ésszerű legyen ezeket használni, így a legtöbb felhasználó a napelemeivel megtermelt, de épp el nem használt áramot egyszerűen visszatölti az áramszolgáltatónak. Ez nem jótékonykodás: az úgynevezett szaldós elszámolás értelmében évente egyszer történik összesítés, és ez alapján kell aztán vagy nekünk fizetni, vagy a mi termelésünk többlete esetén akár kaphatunk is vissza pénzt.
Ez utóbbi nem feltétlenül működik a gyakorlatban: mivel a legtöbben a saját háztartásuk energiaigénye ismeretében építik ki napenergia-rendszerüket, igen ritka, hogy tetemes mennyiségű árammal termelünk többet a szükségesnél. A visszajáró pénzt pedig nem egyszerűen átutalja az energiaszolgáltató, hanem arról nekünk kell számlát adni (vagyis adószám kiváltása is szükséges a hajcihőhöz), majd az így kapott összeg után adózni is kell. Egy kWh áramért egyszeri felhasználóként nekünk 37-38 forintot kell fizetnünk - az általunk termelt áram kWh-jáért viszont csak 9-15 forintot kapunk. Ennek köszönhetően igen sokan nem vállalják az elhanyagolható összeg visszaigénylésével járó extra ügyintézést.
Az építés
A napelemre épülő otthoni áramtermelő rendszer megtervezésekor és összerakásakor érdemes profi segítséget kérni - és mivel egy olyan megoldásról van szó, amely normál esetben alsó hangon is húsz-harminc évig kell hogy működjön, megbízható céget kell választani, olyat, amely jó eséllyel évtizedek múlva is elérhető lesz. Fontos azt is tudni, hogy a hivatali bürokrácia a gyakorlatban igen sokszor ellehetetleníti a gyors építkezést - fogalmazzunk úgy, hogy az állami szervek az elvileg harmincnapos határidőt nem minden alkalommal tartják be.
A napelemek esetén a beépített felület és a kilowattpeakben (kWp) kifejezett teljesítmény számít. Mivel a napelem maga tulajdonképpen nem egy gép, hanem egy fizikán alapuló rendszer, hacsak be nem törik a felülete, vagy meg nem rongálódik a kábelezése, meghibásodásokkal nem sűrűn kell számolni. Ellenben e panelek teljesítménye elkerülhetetlenül csökkenni fog: a legtöbb gyártó 20 vagy 25 évre vállal 80 százalékos névleges teljesítménygaranciát. Itt két dolgot érdemes megjegyezni: sok gyártó paneljei eleve erősebbek a névleges teljesítménynél, így ezt a szintet mindenki könnyedén meg tudja ugrani. A másik dolog az, hogy németországi példák alapján a harmincéves, tehát a mai technológiánál jóval primitívebb panelek is hozzák a 90 százalékos teljesítményt.
Ennél jóval kényesebb eszköznek számít a napelem és az elektromos rendszer közé ékelt inverter, amely egy igen komplex masina, így meghibásodására is nagyobb esély van. Természetesen hatalmas különbségek lehetnek az olcsóbb és a drágább inverterek között, és azt sem árt tudni, hogy ezeket a gépeket célszerű az időjárástól védett módon tárolni - erre is gondolni kell a tervezéskor. Mivel nem volt lehetőségünk sok eltérő márkát tesztelni, konkrét nevek említése nélkül azt tudjuk tanácsolni, hogy azokat az invertereket részesítsd előnyben, amelyek fontosabb komponensei külön-külön is cserélhetők, és amelyeket nem kell bármilyen hiba esetén azonnal leváltani. Az inverterekre általában öt-hat év garanciát vállalnak a gyártók, ám ezt sok márka esetében plusz szolgáltatásként meg is duplázhatjuk.
Megéri?
Az első kérdés a napelemes rendszerrel kapcsolatban általában az, hogy megéri-e. Megéri-e előre, egyben kifizetni hát-nyolc vagy még több év áramszámláit (hiszen lényegében erről van szó) azért, hogy utána élvezhessük az ingyen áramhasználatot? Először is, a megtérülési idő rengeteg dologtól függ - nemcsak attól, hogy mekkora energiafogyasztású háztartásról, milyen minőségű eszközökről és milyen méretű napelemkupacról van szó, de attól is, hogy a ma evidenciaként kezelt körülmények ugyanilyenek maradnak-e mondjuk tíz év múlva is. Egy radikális áramdíjváltozás teljesen átalakíthatja az egyenleteket, mint ahogy egy esetleges állami támogatási rendszer beindulása vagy akár az elektromos autók gyors elterjedése is kihathat a piacra. Több országban - például Szlovákiában és Spanyolországban - már eltörölték azt a törvényt, amely kötelezővé tette az áramszolgáltatók számára az áram átvételét; nyilván nálunk is komolyan átalakítaná a szektort egy ilyen lépés.
A napenergia azonban nem véletlenül terjed: egy átlagos háztartás energiaigényét kiváltó rendszer körülbelül 1-2 millió forint között van (ezt természetesen számtalan körülmény befolyásolhatja, akár olyan alapvető dolgok is, mint a tető dőlésszöge és irányultsága). Ha ezt az összeget mondjuk nyolc év alatt visszatermeli a rendszer, azt követően lényegében eltűnik az áramszámlánk - ráadásul egy ilyen rendszer igen könnyen bővíthető vagy akár költöztethető is. És ne feledjük: ez jelentős lépés a környezettudatos életmód felé.
Állami támogatás?
Az Ausztriába, Németországba látogatókat meglepheti, hogy szinte minden fészeren dolgozik néhány napelem. Ez - a környezettudatosabb szemlélet mellett - annak köszönhető, hogy rengeteg támogatás vehető igénybe egy-egy napelem-telepítéskor. Ezekben az országokban lehet igényelni vissza nem térítendő támogatást az államtól, az EU-tól és sok helyütt a régiótól is - így akár a magyar árak egyharmadáért ugyanolyan rendszer telepíthető. Magyarországon ezzel szemben ilyen, alanyi jogon járó kedvezmények nincsenek, ráadásul a napelemekre kiszabott termékdíj messze meghaladja az uniós átlagot is. Kamatmentes hiteleket azonban több magyarországi bank is ajánl napelemes rendszer kiépítésére.
