Rengeteg múlik az első benyomáson, minek alapján persze akár később revideálható téves következtetéseket is levonhatunk, de amikor olyan nagy horderejű dologról van szó, mint technológiai cégek háborújában nyitott legújabb frontvonal, a legapróbb bakit sem engedheti meg magának, aki piacvezetői szerepre tör, vagy a már megszerzett pozícióját kívánja megőrizni. A böngészők és keresőmotorok világában domináns Google komoly kockázatot lát a Microsoft és az OpenAI összeborulásában, minek következtében a rendmondiak minden terméke és szolgáltatása profitálhat a ChatGPT generatív algoritmus képességeiből.
Azt, hogy milyen előnyökkel jár a chatbot továbbfejlesztett változatának integrálása az Edge böngészőbe és a Bing keresőbe, február 7-én demonstrálta a Microsoft. A látottak meggyőzték a befektetőket, 3 százalékkal emelkedett a részvények árfolyama.
Mindez egy nappal előzte meg a Google saját bemutatóját, amelyet csakis az iménti kihívásra adandó válaszként lehet értelmezni. A LaMDA nyelvi modellre támaszkodó Bard chatbot azonban a prezentáció részét képező promóciós videóban hibát vétett. És hibázott az is, aki nem ellenőrizte kellő alapossággal a választ, mégis rábólintott az anyagra.
Arra kérték ugyanis a chatbotot, melyhez a közönség még nem férhet hozzá, hogy magyarázza el a James Webb űrteleszkóp felfedezéseit, de úgy, hogy annak megértése egy kilencéves gyermeknek se okozzon gondot. A Bard az eredmények felsorolása között viszont tévesen állította, hogy a NASA űrteleszkópjával sikerült először képet készíteni egy Naprendszeren kívüli bolygóról, ezt a skalpot ugyanis már jóval korábban, 2004-ben begyűjtötte az Európai Déli Obszervatórium németországi teleszkópja.
Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3 pic.twitter.com/JecHXVmt8l
— Google (@Google) February 6, 2023
A Reutersnek Gil Luria, a D.A Davidson vezető szoftverelemzője azzal magyarázta a történteket, hogy az MI-kutatás területén évekig éllovas Google későn ébredt rá, hogy ezt a technológiát beépíthetné a keresőjébe, ezért rohamtempóban igyekszik behozni a lépéselőnyben lévő Microsoftot. És ez a sietség vezetett az imént taglalt kínos hibához.
Noha a Google szóvivője igyekezett úgy csomagolni a történteket, mint egy újabb bizonyítékát annak, hogy gondos és alapos tesztelésre van szükség, ami még a héten kezdetét is veszi, a befektetőket ez nem nyugtatta meg, a cég anyavállalata, az Alphabet értéke mostanra 100 milliárd dollárral lett kevesebb.
