A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, avagy röviden az NMHH legújabb tanulmánya kérdőíves felmérések és interjúk alapján vizsgálta a 13 és 25 év közötti fiatalok Tik-Tok-tartalmak általi befolyásolhatóságát, valamint igyekezett felmérni azt, hogy mennyire képesek a kritikus gondolkodásra és az álhírek felismerésére a közösségi médiában.
Az NMHH által közzétett eredmények több érdekességre is rámutattak. Egyrészt a megkérdezett fiatalok többsége a YouTube használatát tartja a leginkább elengedhetetlennek, kétszer annyian választották ezt a platformot, mint a Facebookot. A TikTokot az előző kettő szolgáltatásnál kevésbé tartották nélkülözhetetlennek, mégis ez veszi el a legtöbb időt a válaszadók mindennapjaiból: a többség naponta két óránál többet is eltölt vele. Egyébként kétszer annyi nő használja a TikTokot, mint férfi, és másfélszer annyi nő időzik vele napi két óránál többet, mint amennyi férfi.
Ennél is érdekesebb az, amire a fiatalok álhírfelismerési készségével kapcsolatban jutott a vizsgálat. A legtöbb résztvevő azt vallotta, hogy úgy ellenőriz egy-egy TikTok-videóban látott állítást, hogy elolvassa a teljes történetet és más forrásban is utánanéz az információknak, ezt bizonyítandó a kutatás során konkrét, a platformon terjedő valós vagy hamis információkat tartalmazó videókról kellett eldönteniük, hogy azok valódiak vagy manipuláltak, azonban nem vált egyértelművé, hogy a politikai vagy a tudományos tematikájú hamis videókat ismerik-e fel könnyebben.
Ez azt sugallja, hogy egy videó valóságtartalmának megítélésében közrejátszhat a posztoló profiljának ismertsége és hitelessége is, az előzetes ismeretek és tapasztalatok a téma kapcsán, de a fiatalok szüleinek iskolai végzettsége is. Általánosságban minél magasabb volt azok iskolázottsága, annál jobban ismerték fel gyermekeik az álhíreket és ellenőrizték az információkat. Az online elolvasható tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy minél gyakrabban tiktokozott valaki, annál nehezebben ismerte fel a hamis híreket és tudta kiszűrni a kamu infókat.
