Pénteken jött a hír miszerint az USA végre visszajutott a Holdra. Az évtizedes tervezés és többszöri nekifutás eredményeként a tengerentúli nagyhatalom űreszköze múlt pénteken, hajnalban landolt a közeli égitest felszínén. Ezzel egy hosszú - több, mint 50 éves - időszak zárult le az űrkutatások és az Egyesült Államok történetében.
Az esemény abból a szempontból is egyedülálló, hogy az első nem állami ügynökség által végrehajtott küldetés volt a Holdra szállások közül. Az Intuitive Machine Odysseus nevű leszállóegységet e hónap 15-én indították útnak, és 9 nappal később, múlt pénteken hajtotta végre a történelmi jelentőségű landolást.
Mint az a leszállás után nem sokkal kiderült, nem minden alakult a tervezetteknek megfelelően. Eleve nem pontosan a rendeltetési helyre szállt le az eszköz, és ezt is az optimálisnál jóval nagyobb sebességgel tette. Az Odysseus hat lábának egyike még bele is akadt egy sziklába, amitől a szerkezet orra bukott.
A szonda energiaellátását a felületén elhelyezett inverterek biztosítják, amik csak akkor képesek megfelelő kapacitással működni, ha az Odysseus a fényforrás felé áll irányban. Ez az eszköz elborulása miatt nem tette lehetővé, hogy a küldetés végig elegendő energiát termeljen.
A nem tervezett fekvő pozíció más szempontból sem volt a legszerencsésebb: a kommunikációt biztosító antennák a szonda tetején kaptak helyet, így a rossz pozíció miatt az adatok továbbítására sem volt zavartalan lehetőség. Ahogy a napelemek lemerülnek, az amerikaiak kérészéletű sikere is véget ér.
A cég nyilatkozata szerint a részleges kudarc oka összetett. Egyrészről időt és pénzt akartak megtakarítani azzal, hogy rövidebbre fogták a teszteket. Másrészről indulás előtt a küldetésen dolgozó mérnökök elmulasztották kioldani az eszköz navigációjában fontos szerepet játszó lézeres távolságmérő manuális biztonsági zárját. Ez lehetetlenné tette a landolás precíz kivitelezését.
Valószínűleg sokan csalódottak az eset miatt, ám az elért érdemek és az ötven év után kivitelezett szimbolikus értékű siker új lendületet hozhat a nagy múltú amerikai űrkutatásnak. Már csak azt kell az érintetteknek eldönteni, hogy a pohár félig teli, vagy félig üres.
