Tévét vásárolni talán még sosem volt ennyire egyszerű: gyakorlatilag túlzás nélkül kijelenthető, hogy ha valaki az ismert márkák termékei közül választ, akkor túl rossz lóra nem tehet. A képminőség egy ideje már a belépőszinten is nagyon jó, az alapszolgáltatásokba pedig a 4K felbontás és az okostévé-funkciók is beletartoznak.
Ha viszont nemcsak filmnézésre kell a tévé, van pár szempont, amelyre érdemes odafigyelni. Egy belépőszintű, 55 colos LCD-tévét 120 ezer forint környékén, egy felső kategóriás modellt 200 ezer forint alatt lehet megvásárolni, a csúcsot jelentő OLED és QLED pedig nemcsak szolgáltatások, hanem ár alapján is prémium terméknek számít, 400 ezer forintnál (gyakran jóval) nagyobb összeget mutató árcímkével.
Felbontás tekintetében egyértelmű, hogy egy UHD (4K-s) tévé a megfelelő választás. Ennél alacsonyabb részletességű modellt szinte nem is lehet kapni, míg a 8K felesleges és drága luxus 2020-ban. Ami a méretet illeti, egy átlagos hazai, 20 nm-es nappaliban az 55 col lehet a nyerő (ezért is emeltük ki fent épp ezt), de ha a pénztárca bírja (és hely is van), akkor lehet nagyobb tévét is venni. Hálószobába, konyhába értelemszerűen kisebbet érdemes beállítani, ha a helyzet úgy kívánja.
OLED vagy LCD?
Ez egy örök vita, és igazságot tenni valószínűleg sohasem lehet majd. Mindkét technológiának megvannak az előnyei és a hátrányai: nagyon leegyszerűsítve a dolgot azt mondhatjuk, hogy az OLED a tökéletes fekete és ebből adódóan a sokkal jobb kontraszt miatt szinte minden esetben jobb választás, de jóval drágább is. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a technológia nyújtotta előnyöket csak teljesen elsötétített szobában lehet kihasználni. Amivel természetesen nem azt állítjuk, hogy nappal szentségtörés OLED-tévét nézni, de olyankor egy OLED-tévé és a LED-es tévé gyakorlatilag ugyanazt hozza.
A másik oldalon pedig azért ott van az is, hogy ugyan a LED-technológiával nagyobb maximális fényerőt lehet elérni, de rettentő kevés az olyan film vagy sorozat, amely képes ezt kihasználni. A Samsung szereti a QLED-et külön technológiaként beállítani, de nem árt tudni, hogy lényegét tekintve LCD-tévéről van szó, nagyobb fényerővel és teltebb színekkel. Az LG, a Panasonic, a Philips és a Sony abszolút csúcstermékei egytől-egyik OLED-kijelzőre épülnek, míg a Samsung, a QLED-et használja.
Betűk és számok bűvöletében
A képminőség (ami alatt a színeket, a válaszidőt, a betekintési szögeket, a feketét és a kontrasztot értjük) tekintetében elenyésző a különbség a gyártók készülékei között, de ez nem azt jelenti azért, hogy minden tévé ugyanarra képes. Csak éppen a fókusz a felső és prémium kategóriában eltolódott az extra szolgáltatások felé, úgymint 120 Hz-es képfrissítés, HDR vagy színhelyes, filmstúdiókkal közösen megalkotott beállítások alkalmazása.
A 100/120 Hz-es képfrissítés sportközvetítések és videojátékok miatt lehet érdekes, a HDR-nek viszont van előnye a gyakorlatban is. Érdemes tehát olyan készüléket választani, amely HDR-képes.
Sajnos többféle szabvány létezik, a tévék között pedig alig akad olyan, amelyik mindet kezeli. Jelenleg az UHD Alliance jobb minőséget adó Dolby Vision HDR10 szabványa áll szemben a Samsung saját HDR10+ megoldásával.
Az a bizonyos extra
Érdemes megnézni a tavalyi kínálatot is, mert az egy évvel korábbi csúcsmodellek ára akár 30-40 százalékkal is kedvezőbb lehet, mint a friss típusoké - és egy olyan készülék, amely 2019-ben a csúcsot képviselte, nyilvánvalóan ma sem számít rossz vételnek. A csatlakozókra csak röviden térünk ki: feladatunk csupán annyi, hogy át kell gondolnunk, milyen csatlakozókra és azokból hány darabra van szükségünk (főleg HDMI, HDMI/MHL, HDMI/ARC, digitális hang), és olyan tévét választanunk, amely passzol az elvárásokhoz. Itt érdemes megemlíteni gamerek számára a HDMI 2.1 fontosságát a konzolgenerációváltás kapcsán, érdemes a linkre kattintva elolvasni az erről szóló fejtágítót.
Az okostévérendszer is az alapfelszereltség részévé vált. Amire érdemes figyelni, az az, hogy a számunkra szükséges streaming szolgáltatások elérhetők-e a kiszemelt példányon vagy sem. Ez sajnos a prospektusból nem derül ki, éppen ezért, ha van rá lehetőség, akkor a legjobb az, ha egy nagyáruházban kipróbáljuk leendő tévénket. Azt viszont tartsuk szem előtt, hogy a képminőséget sehol sem lehet összehasonlítani korrekt módon, mert a kiállított készülékek demómódban futnak, minden szempontból "túlhúzott" képpel.
Az átverős sportüzemmód
Ha már van, kézenfekvőnek tűnik a sportközvetítésekhez a sportüzemmódot használni - aki viszont életében egyszer is próbált már megnézni egy focimeccset így, az valószínűleg most hangosan felnevet. Meg is értjük: a sportközvetítésekhez előre beállított profil jellemzően túl hideg színeket, túl nagy fényerőt, túl folyamatos mozgást és túlzott képélesítést aktivál. Ez nemcsak hogy ronda képet eredményez, hanem egyenesen kimerítő is, ha így nézzük a tévét.
Teljesen biztos, hogy jobb beállításokat is lehet találni akár a normál profilból kiindulva, de a legjobb az, ha a mozizásra ajánlott profilt tekintjük kiindulási pontnak. Elvégre a követelmények nagyjából azonosak: valósághű színek, nagy kontraszt stb. Az egyetlen különbség az, hogy tévét a gyors mozgásokra is optimalizálni kell.
Az LG tévéken például a De-judder és a De-blur beállításokat 1-10 között terjedő skálán lehet mozgatni; előbbi a képinterpoláció, utóbbi pedig a fekete képkockák beillesztésének finomhangolására szolgál. Habár a készülékek megjegyzik, hogy az egyes bemenetekhez milyen beállítást használunk, sajnos az nem működik, hogy a set-top boxból érkező csatornák között is különbséget tegyen az elektronika, így nem szabad megfeledkezni arról, hogy a sportcsatornákhoz és a filmcsatornákhoz mindig kézzel kell váltani a profilok között.
A legjobb tévék filmnézéshez
Panasonic TX-55HZ2000E
Noha a Panasonic is az LG Display OLED-paneljét alkalmazza, az elektronika révén a japán gyártó tökéletesen kihasználja a benne rejlő lehetőségeket. Az árcímke csak erős idegzetűeknek ajánlott.
LG OLED55CX3
Az LG tévéje remek feketével, kontraszttal és nagy fényerővel rendelkezik, e mellé pedig kiváló tervezés és jól használható okosotthonrendszer társul. Ez a tévé sem olcsó, de azért nem is megfizethetetlen.
Sony KD-55XG70
A Sony XG70-es sorozata 2019-es, középkategóriás LCD, de mai szemmel is remek képminőséget nyújt. Ráadásul mivel egyéves termékről van szó, a 4K-s felbontás és a HDR ellenére is kedvező az ára.
A legjobb tévék sportközvetítésekhez
Sony KD-55AG8
Kétség sem fér hozzá, hogy a Sony tévéje tökéletes sportra; az 55AG8 szintén tavalyi termék, de fénye azóta sem kopott. Ára viszont annál inkább, így az OLED-ek között az egyik legjobb ár-érték arányt képviseli.
LG OLED55CX3
Sportközvetítésekben az LG tévéje minden szempontból veri a mezőnyt: az OLED eleve gyors válaszidővel rendelkezik, emellett az elmosódás csökkentése az LG tévéin szabható testre a legjobban.
LG 55UN7300
Ha a jó ár-érték arány a fontos, akkor az alacsony válaszidejű IPS-panelre épülő LG 55UN7300 lehet jó választás 150 ezer forint környékén. A közepesen erős HDR mellé remekül konfigurálható TruMotion-technológia társul.
A legjobb tévék játékhoz
LG OLED55CX3
Az LG tévéje játékokkal is remekel, hiszen alacsony input laggal, kiváló kontraszttal rendelkezik, és a FreeSync-, valamint a G-Sync-technológiát is támogatja. A beégés viszont kockázatot jelent; nézzünk gyakran filmet is!
Samsung QE55Q80T
Az LCD-tévék között egyértelműen a Samsung QT80-as sorozata a király, ha játékról van szó: a 4K felbontás és a 120 Hz-es képfrissítés mellé HDR és FreeSync is társul, továbbá garantált, hogy a beégés miatt sem kell aggódni.
Samsung QE50Q60T
Ha engedünk picit a képméretből, akkor a Samsung Q60-as soroztata 200 ezer forint alatt kiváló választás; a 120 Hz-es képfrissítés és a HDR adott, de a FreeSyncről sajnos le kell mondanunk.
Ha szeretnétek további részletes teszteket, érdekes cikkeket és alapos elemzéseket olvasni, valamint remek teljes verziós programokat, biztonsági szoftvereket és értékes PC-játékot kapni ajándékba, akkor szerezzétek be a havonta megjelenő PC World magazint.
