Az amerkai Colorádó államban adatvédelmi elveinek részleges feladására kényszerült a Google egy gyújtogatásos ügy felderítésében. Ritkaságszámba megy, hogy a bíróságok egyáltalán megpróbáljanak valakinek a nyomára bukkanni a Google keresések alapján. Ez egy meglehetősen ingoványos és járatlan út volt mostanáig, de az ügy súlyossága megkívánta egyes szabályok és szokásjogok áthágását.
A történet még 2020-ra nyúlik vissza, amikoris egy denveri ház felgyújtásának következtében 5 szenegáli menekült, köztük egy csecsemő és egy kisgyerek is életüket vesztették. A colorádói legfelsőbb bíróság a korábbi gyakorlattal ellentétben engedélyt adott a fordított kulcsszavas keresésre, vagyis kötelezte a Google-t, hogy adja ki azokat az IP-címeket, ahonnan rákerestek a kérdéses házra interneten.
Sokan bírálták a döntést a magánélet védelmére való hivatkozással, többek között az Electronic Frontier Foundation (EFF), a egyenesen a kulcsszavas "házkutatás" gyakorlatának betiltását követelve. Az eset túlmutat önmagán, mert jóideje húzódó jogértelmezési vitát helyez a középpontba:
Mi a fontosabb a magánélethez való jog, vagy egy bűnügy bármilyen eszközzel történő felderítése?
A Seymour kontra Colorado ügyben a denveri rendőrség olyan házkutatási parancsot hajtott végre, amelynek értelmében a Google-nak meg kellett adnia mindazok IP-címét, akik a gyújtogatás előtti 15 napon belül rákerestek egy ház címére. Az ügyben a Google először nem akart engedni, végül a nevek és címek megjelölése nélkül adták át a 8 IP-címet, melyről a kérdéses időszakban 161 keresést folytattak le az áldozatok lakhelyével kapcsolatosan.
A rendőrségnek végül újabb parancsa nyomán sikerült kideríteni annak a három helyi fiatalnak a címét és nevét, akiket aztán gyanúsítottként hallgattak ki. A hatóság végül egy Gavin Seymour nevű fiatalt gyanúsított meg a bűntény elkövetésével, aki a tűzeset előtt többször is rákeresett a kérdéses ingatlan címére. A fiú ügyvédje a negyedik kiegésztésre való hivatkozással kérelmezte a bizonyíték kizárását az eljárásból, mivel az nem egy konkrét bűncselekménnyel gyanúsított személyt célzott meg.
Bár a bíróság is úgy ítélte meg, hogy a gyanúsított alkotmányos jogai sérültek az eljárásban, végül helyben hagyták a bizonyítékok felhasználását, mert úgy ítélték meg, hogy azokat az eljáró hatóság jóhiszeműen szerezte meg. Az EFF és az EPIC (Electronic Privacy Information Center) beadványt nyújtott be a törvényhozásnak a szabályozás rendezésére, egyértelműsítésére. A dokumentum kiemeli, hogy mennyire könnyen megvádolható valaki ártatlanul ilyen bizonyítékok alapján, sőt akár azokat vehetik célba, akik olyan államokban keresnek információt az abortuszról, ahol az bűncselekménynek minősül.
A Google közleményében azt mondta fontos, hogy a bíróság döntése elismerje a hasonló ügyekkel kapcsolatosan a magánélethez és az első alkotmánymódosításhoz fűződő érdekek érvényesülését.
