Kifejezetten komoly számítási kapacitást igényel a kriptovaluták bányászatához szükséges blokklánc-technológia, amelynek mind hardver-, mind energiaigénye kiugróan magas. Részben az előbbinek hála küzd több mint egy éve a teljes techipar chiphiánnyal, és ezért a lehetetlenséggel határos egy normális videokártya beszerzése a videójátékosoknak. Arról azonban általában kevesebb szó esik, hogy milyen elképesztő környezeti terhelést jelent az új fizetőeszköz megjelenése.
Erőművek a bányászathoz
A kriptovaluta-bányászat drága "sport": nem elég, hogy az embernek meglehetősen költséges hardvert szükséges beszereznie, ha saját maga szeretné megtermelni a napi betevő bitcoint, de a villanyszámlára is érdemes némi pénzmagot elkülönítenie. Egyetlen bitcoin bányászatához a Cambridge-i Egyetem által megalkotott bitcoin-fogyasztásmérő szerint jelenleg majdnem 12 gigawatt áramra van szükség, ami 103 terrawattórának felel meg. Ha az átlagos kilowattóránkénti 9-15 forintos árat vesszük alapul, akkor könnyen kiszámolhatjuk, hogy 1 bitcoin létrehozása több mint ötmillió forintos villanyszámlát eredményezhet.
Az újfajta fizetőeszköz megtermelése tehát drága mulatság, és a hatalmas energiaigényből adódóan környezeti terhelése is kifejezetten komoly. Csak a tavalyi évben hét atomreaktor (vagy 21,8 millió napelem) teljes áramtermelését emésztette fel a bitcoinbányászat, aminek egy része nyilvánvalóan fosszilis energiahordozókból származik. A termeléshez szükséges energiamennyiség pedig folyamatosan nő: ahogy az a Cambridge-i Egyetem által készített statisztikából is látszik, 2017 januárja óta megtízszereződött a bányászat energiaigénye.
A bitcoin által feltüzelt energiaéhség egészen odáig fajult, hogy Kínában teljesen semmissé teheti a klímavédelmi törekvéseket.
Kelet-Ázsia legnagyobb országa már most is élen jár a kriptovaluta kitermelésében, hiszen a világ összes bányászatának 80 százaléka itt történik. Ennek oka, hogy Kínában olcsó az áram, és a bányászathoz szükséges eszközök is viszonylag könnyen beszerezhetők. Ráadásul tízből négy bányász szénből előállított áramot használ. Egyes kutatók szerint politikai beavatkozás nélkül 2024-re a kínai bitcoinbányászat által felhasznált áram mennyisége elérheti a 297 terawattórát, ami így simán lehagyhatja egész Olaszország áramfelhasználását.
Így darálj le két iPhone 12 minit
Azonban nem csak a hatalmas energiaszükséglet miatt gigászi 1 bitcoin előállításának ökológiai lábnyoma. A huszonegyedik század egyik nagy problémája a technológiai hulladék felhalmozása, hiszen a folyamatosan elavuló hardverek legnagyobb részét nem hasznosítják újra. Aki bitcoinbányászattal foglalkozik, az nyilvánvalóan odafigyel arra, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban történjen a blokkláncok felgöngyölítése. Így a bitcoinfarmok nagyon komoly e-hulladékot is termelnek.
A Resources, Conservation and Recycling nevű lap állt most elő egy kutatással, amelyből kiderült, hogy jelenleg egy év alatt 30,7 kilotonna e-szemét származik pusztán bitcoinbányászatból. Ez a mennyiség nagyjából megfelel Hollandia éves e-hulladék-termelésének.
A kutatók továbbmentek, és azt is kiszámolták, hogy 1 bitcoin létrejöttével további kétszázhetvenkét gramm e-szemét keletkezik, ami nagyjából két iPhone 12 mininek felel meg.
A bányászathoz szükséges ASIC chipeket elméletben újra lehetne hasznosítani, de a gyakorlatban ezt kevesen teszik meg. A kutatók elmondása szerint a bányászok számára extra költséget jelent a tárolásuk, ráadásul ez alatt az idő alatt folyamatosan elavulnak, ami miatt a jelenlegi újrahasznosítási módszerek nem profitábilisak a bányászoknak. A világ e-hulladék-termelése azonban évről évre nő, és a kriptovaluta-bányászat sincs lassulófélben, így nagyon gyorsan kell megoldást találni az elavuló hardverek felhasználására, mielőtt visszafordíthatatlan károkat okoznának a környezetnek.
Ha tetszett a cikk, akkor szerezd be a 2021/11-es PC World magazint, mivel telepakoltuk tartalommal, valamint adunk mellé értékes szoftvereket és ajándék teljes PC-s játékot is.
