A közösségi médiák hajnala óta kérdés, hogy a különböző állami, szövetségi és uniós szervezetek hogyan szabályozzák azokat. A folyamatokat megnehezíti, hogy különböző piacokon más és más szabályozások érvényesek. Az Egyesült Államokban a szólásszabadságra hivatkozva például sok olyan kijelentés átmegy, ami az EU-ban már gyűlöletbeszédnek számít.
A különböző, Európai Unión kívülről érkező manipulációs kísérletek és összehangolt közösségi médiás dezinformációs kampányok - melyeknek legutóbbi eredménye az érvénytelenített romániai választás volt - arra késztetik a döntéshozókat, hogy szigorítsanak a szabályozásokon.
Legutóbb Mark Zuckerberg kelt ki a jelenség ellen, de a jelek szerint a Meta vezére sem szeretne túl sok tyúkszemre rálépni az EU-ban, hiszen a Facebook és az Instagram is aláírta a "digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály" módosítását, mely a gyűlöletbeszéd ellen irányul.
Egészen pontosan a jogszabály által meghatározott önkéntes vállalásokhoz csatlakoztak, melyek a hangzatos "Az Illegális Gyűlöletbeszéd Kivédésére Szolgáló Viselkedési Szabályzat Online Plus" névre hallgat. Ehhez a Meta platformjain kívül csatlakozott még a TikTok, a Twitch, az X, a YouTube, a Snapchat, a LinkedIn, a Dailymotion, a Jeuxvideo.com, a Rakuten Viber, és Microsoft felhasználói szolgáltatásai.
Az új jogszabály megfogalmazza, hogy a csatlakozóknak átláthatóan kell működnie a gyűlöletbeszéd felismerésében és eltávolításában, megengedik külsős ellenőrzőszerveknek, hogy bepillantást nyerhessenek ezen folyamatokba, és vállalják, hogy legalább a beérkező, erre vonatkozó értesítések kétharmadát 24 órán belül feldolgozzák.
Sajnos, ahogy említettük, az EU erre vonatkozó viselkedési szabályzata önkéntes, ami azt jelenti, hogy azon a cégeknek, melyek nem teljesítik a vállalásokat, semmilyen következménnyel nem kell szembenézniük. Ez olyannyira igaz, hogy amikor Elon Musk megvette az akkor még Twitter névre hallgató platformot, ki is farolt a cég álhírekre vonatkozó vállalásaiból, melyeket a szabályzat meghatározott.
