Valószínűleg senkinek sem mondunk újat azzal, hogy a téli hónapok folyamán jellemzően megugrik az áramfogyasztás (példának okáért hosszabb ideig világítunk, és van, aki elektromos fűtéssel tartja melegen otthonát), és ezzel párhuzamosan felfut az áramtermelés. Ha az adott ország saját kapacitásai elégtelenek, akkor a behozatal is, ami annál drágább mulatság, minél magasabb a piaci ár.
És most bizony elég magas.
De nemcsak az emelkedő költségek jelentenek problémát, hanem az is, ha az infrastruktúra nem bírja el az extra terhelést, a meghibásodások pedig hosszabb-rövidebb áramkimaradásokhoz vezetnek.
Koszovó épp ilyen helyzetben találta magát ezen a télen, és miután a vitatott jogállású állam Európa egyik legszegényebbje, a kormány az import növelése helyett a fogyasztás visszafogásával szeretné menedzselni a jelenlegi krízist. Éppen ezért január 4-i hatállyal betiltották a kriptovaluta-bányászatot. Ezt a még tavaly decemberben kihirdetett 60 napos vészhelyzet tette lehetővé, amely időszakra a parlament felruházta a kormányt a megfelelő jogosítványokkal ahhoz, hogy belátása szerint csoportosítsa át az ország pénzügyi forrásait az energiaválság megoldása érdekében, illetve szabályozza a fogyasztást.
A hatóságok más szervezetekkel együttműködve fogják betartatni a törvényt - közölte Artane Rizvanolli gazdasági és energiaügyi miniszter, aki azt is hozzátette, hogy nem a kriptobányászat felszámolása a cél, hanem az energiatartalékok megőrzése.
Koszovó áramtermelésének 90 százalékát az országban működő széntüzelésű erőművek adják, amelyek jobbára erősen szennyező, cserébe alacsony hatásfokú lignitet égetnek el (mellesleg az ország a teljes földkerekség egyik legnagyobb lignitkészletén csücsül), de ezek az elavult konstrukciók gyakran meghibásodnak, a kieső kapacitásokkal növelt különbözetet (ami jelenleg az energiaigény 40%-a) pedig értelemszerűen külföldről lehet csak pótolni, méghozzá jóval magasabb áron.
És hogy némi politikai színezetet is kapjon az ügy, a Reuters beszámolója megjegyzi, hogy a kriptovaluta-bányászatra a korábban olcsónak számító energiaárak miatt nagy számban rákapott fiatalok zöme az ország északi részén tömörülő a szerb kisebbséghez tartozik, akik miután nem ismerik el Koszovó létezését, áramot is anélkül fogyasztanak, hogy fizetnének érte.
Mellesleg, ha rendeznék a számlájukat, akkor is bőven megérné kriptofarmokat fenntartaniuk. Egy, a Reutersnek név nélkül nyilatkozó bányász állítása szerint az ő 40 videokártyából álló farmjának üzemeltetése havonta körülbelül 170 eurójába (kb. 61 000 forint) kerül, miközben ugyanennyi idő alatt 2400 eurónyi (kb. 867 000 forint) kriptovalutához jut.
