Egyre inkább aggódnak a fogyasztók a nagyvállalatok megkérdőjelezhető adatvédelmi gyakorlatai miatt, amin az sem segít különösebben, hogy a marketingesek már nyíltan kampányolnak a közvetlen lehallgatást népszerűsítő technológiák mellett. Ezek segítségével a cégek még célozottabban tudnák hirdetéssekkel bombázni és vásárlásra ösztönözni a felhasználókat.
Mindeközben a vállalatok büszkén hangoztatják, hogy náluk biztonságban vannak a fogyasztók adatai, és ezen a fronton nincs ok az aggodalomra. Egy nemrégiben közzétett felhasználói adatokra vonatkozó kormányzati kérésekről szóló jelentés azonban nem éppen ezt igazolta.
A Surfshark által publikált anyag négy nagy technológiai vállalat - az Apple, a Google, a Meta és a Microsoft - által közzétett átláthatósági jelentésekből származó adatokat vizsgálta. Fontos megjegyezni, hogy a tanulmány nem vette számításba az egymillió főnél kevesebb lakosú országokat, hiszen ezek kisebb népességszámuk miatt torzították volna a globális megoszlást.
A tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy 2013 és 2022 között 190 ország kormányzati szervei igényeltek felhasználói adatokat az említett cégektől. Ehhez kapcsolódóan megállapítható, hogy az Apple-höz érkező adatkérések száma közel 500 százalékkal nőtt 2013 óta, ami pedig talán ennél is égetőbb probléma, hogy a cupertinói vállalat eleget is tett ezeknek a kéréseknek.
Ezek alapján talán kevésbé meglepő, hogy 2016 óta az almás cég tartja fenn a legmagasabb közzétételi arányt - ez a 2016-os 76 százalékról 2021-re 86 százalékra emelkedett. Igaz viszont, hogy 2022-ben ez 83 százalékra csökkent, míg a többi vállalat rendre növekedést mutatott fel.
A legtöbb kérés a cégekhez természetesen az Egyesült Államokban érkezett, ahol az elmúlt évtizedben minden 100. emberről kértek ki adatokat a kormányzati szervek. Németország a második, Szingapúr pedig a harmadik helyen végzett, míg Magyarország a 31. helyen zárt a vizsgált országok között. A felhasználói adatokra vonatkozó kérések száma egyébként hazánkban is folyamatosan növekszik.
