Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a streamingszolgáltatások megjelenése tartósan visszaszoríthatja a kalózkodást, hiszen ezeken a platformokon egy viszonylag kedvező havidíj mellett rengeteg tartalomhoz férhet hozzá kényelmesen a közönség, ami feleslegessé tette a torrentekkel való vacakolást.
Aztán jött az egymással versengő szolgáltatók burjánzása, a reklámokkal támogatott csomagok bevezetése, és az is egyre több ember számára vált nyilvánvalóvá, hogy a futószalagon gyártott streaminges produkciók minősége gyakran még azt a havi 3-4 ezer forintot sem éri meg. Egyes piackutató cégek már korábban figyelmeztettek, hogy mindez a kalózkodás ismételt fellendüléséhez vezethet, amit most az Európai Unió jelentése is alátámaszt.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) nemrég tette közzé a szövetségen belüli szerzői jogsértésekről szóló legfrissebb beszámolóját, ami a 2017-től és 2022-ig terjedő időszakot foglalja össze. A jelentés egyik fontos tanulsága, hogy egyértelműen növekedési pályára állt a kalózkodás.
Az EUIPO által figyelembe vett mérőszám azt mutatja, hogy egy EU-s internetező havonta átlagosan hányszor fér hozzá egy illegálisan letöltött tartalomhoz. Ez az index 2017-ben érte el a csúcsot, amikor 11,5-öt mutatott, majd a streaming számára nagy sikereket hozó 2021 elejére mélypontra jutott, 5-re csökkenve. Ehhez képest azonban 2022-ben már ismét átlagosan havi 7-szer kalózkodtak az EU polgárai.
Ha pedig kétségeink lennének afelől, hogy ehhez a streamingnek is köze lehet, a szellemi tulajdoni hivatal arra jutott, hogy az illegális hozzáférések 50%-áért tévéműsorok letöltése, vagy nem hivatalos oldalakon való megtekintése felelt. Ez pedig arra utal, hogy a 2021-ben még valamelyik streamingszolgáltatásra előfizető nézők egy komoly hányada ismét felhúzta a koponyás lobogót.
Az EUIPO jelentése ide kattintva olvasható teljes hosszában.
