Noha a hidegháborús versengésből kimaradt, szédítő tempóban dolgozza le Kína a hátrányát az űrkutatás területén is Egyesült Államokkal és a Szovjetunió jogutódjával, Oroszországgal szemben. Az utóbbi években egyre látványosabb eredményeket produkáló űrprogramja részeként a kelet-ázsiai nagyhatalom sikeres landolást hajtott végre a Holdon, és szándékában áll embert is küldeni a Föld égi kísérőjére 2030-ig, rá öt évre pedig megnyitni első állomását az égitesten.
Ugyancsak fontos mérföldkőnek számít az ország első űrállomása, a saját erőből, külső segítség nélkül megépített Tienkung (magyarul Mennyei palota), amelynek első modulját 2021-ben állították pályára, és kevesebb mint két év alatt további két modult kapcsoltak hozzá, így téve alkalmassá három űrhajósból befogadására.
Április óta a Sencsou-18 küldetés legénysége tartózkodik a fedélzeten, akik az elmúlt hónapokban számos tudományos kísérletet végeztek el, többek között azt tanulmányozták, hogyan viselkednek mikrogravitációs környezetben a zebrahalak. A róluk gyűjtött adatok révén a tudósok azt remélik, többet tudnak meg a gerincesek űrbéli növekedéséről és környezetükhöz való alkalmazkodásukról, nem beszélve a zárt ökoszisztémák anyagkörforgásáról az űrben.
A három asztronauta várhatóan novemberben tér vissza a Földre, ám előtte még egy hosszú és alapos videóban bemutatták ideiglenes otthonukat. A Kínai Központi Televízión leadott közel 7 perces anyagban láthatjuk a konyhát, a hálófülkét és a laboratóriumokat is.
