A Huawei MatePad 11 ugyanis az egyike azoknak a készülékeknek, amely a kínai gyártó saját operációs rendszerét a HarmonyOS 2.0-át futtatja, szóval elég nagy nyomás helyezkedik most erre a kis 10,9 colos tabletre. De elsőként kezdjük a külsővel.
A tablet megjelenése a márkától megszokottan kimondottan prémium, ahogy az alumínium hátlap körülöleli a lekerekített sarkokkal rendelkező, 120 Hz-es IPS-kijelzőt. A készülék élei sem tördelik fel a kezünket több órás használat után sem. Egyszerűen olyan jó érzéssel simul bele mind ergonómiailag és esztétikailag az ember hétköznapjába, hogy csak reménykedni tudunk, a szoftver is hasonlóképpen teljesít majd.
Ismerős formák, okos megoldások
A MatePad mellé külön kiegészítőként megvásárolható M-Pencil mágnesesen csatlakozik a tablet széléhez, ezzel egyszerre megoldást találva a töltés és a kényelmes tárolás problémakörére is. Persze nem újkeletű dologról beszélünk, jó pár éve jelen van ez a megoldás egyes gyártóknál, viszont az ilyen okos megoldásokat mindig szívesen látjuk.
Csakúgy, mint a mágnesesen felcsatolható billentyűzet-tok esetében is. Kellemes tapintású, mintázattal ellátott külső borítást kapott, amely sokkal strapabíróbbnak tűnik, mint például az Apple megoldása. Amit pedig igazán eltaláltak, az a billentyűk kialakítása. Természetesen ne mechanikus élményre számítsunk, de kellően hosszú a billentyűk útja és kialakításuknak köszönhetően könnyen rá lehet érezni a szavak ízére.
A hardverrel harmonizáló szoftver
A HarmonyOS 2.0 igazából pontosan egy olyan operációs rendszer, aminek már meg kellett volna történnie és egyben már meg is történt. Engedjétek meg, hogy kifejtsem. Miután végig léptetjük a kezdeti beállításokat és megjelenik a kezdőképernyő hirtelen nem tudjuk eldönteni, hogy most iOS vagy HarmonyOS-t is telepítettünk a tabletre. Mind az elrendezés, a gesztusok, de még a Control Panel és az Értesítés lap is pontosan ugyanott helyezkedik el mint a konkurens tabletjén.
Szerencsére nem csak a designt sikerült ellesnie a Huawei fejlesztőinek, mindennapi használat mellett a HarmonyOS többnyire gyors, reszponzív és úgymond adja maga alá a lovat, hogy még-még egy kicsit használjuk. A gyári böngésző például eszméletlen gyors, a fájlkezelő könnyen használható és drag&drop funkcióval könnyen mozgathatók különböző dokumentumok a mappák között. Egyedül akkor érezhető kissé félkésznek a rendszer, mikor a Health vagy a Petal Search nevezetű alkalmazásokat futtatjuk, mivel ezeket valamiért nem sikerült a tabletre horizontális módban átszabni.
Ha szeretnénk más fejlesztők alkalmazásait is használni, akkor hamar elillan ez a prémium érzés. Az AppGallery elindításakor mintha már előre jelezni szeretné nekünk ezt, mivel a bolt sorai között való görgetés folyékonysága hagy némi kívánnivalót maga után. Az alkalmazások között egyébként meglepően sok magyar is előfordul, melyeket közvetlenül az AppGallery-ből tudunk letölteni, viszont számos esetben egy weboldalra irányít át minket. Például a Waze vagy az Evernote esetében, amiket az apkpure.com oldalról tudunk letölteni a MatePadre.
Hogy teljesít az irodában vagy egyetemen?
Ha mindennapi használatra tervezünk a Huawei MatePad 11-el, elsőként egy fontos kérdést kell feltennünk magunknak: jó lesz-e nekünk, ha minden Google alkalmazást kizárólag a böngészőn keresztül érünk el egy tableten?
Persze, ha a vállalati, vagy saját környezetünkben egyébként sem használunk Drive-ot vagy Gmailt, akkor ezen a kérdésen gyorsan tovább lehet lendülni. Viszont ellenkező esetben eléggé meg tudja keseríteni az alkalmazások hiánya a munkaidőt és a hatékonyságot. Mobil operációs rendszeren ugyanis még Pencil segítségével is fájdalmas a fájlok mozgatása a felhőben vagy Google dokumentumok szerkesztése kizárólag a böngészőt használva.
Szerencsére más alkalmazások, mint a Microsoft Office, Dropbox vagy Evernote letölthetők natívan a készülékre. Külön plusz pont jár a gyári Nebo alkalmazásnak, ahol kézzel írt jegyzeteket készíthetünk és ráadásul akár magyar szövegre is képes átkonvertálni cifra kézírással írt jegyzeteinket!
Annak viszont már kevésbé, hogy ha balkezesek vagyunk, írás közben a tablet tetején lévő fényérzékelőt pont eltakarjuk a kezünkkel, így könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy a mondatunk vége már sötétségbe fulladt. És ez a probléma sajnos nem csak írás közben jelentkezik, hanem minden egyes alkalommal, mikor a képernyőt fektetett módban fogjuk a két szélénél.
Multitasking esetében szintén ismerős lehet az iPaden tapasztalt módszer, ugyanis egy az egyben lekoppintották azt is. Vagyis megosztható a képernyő két alkalmazás között 50-50 vagy 70-30 arányban. Viszont a HarmonyOS-en kisebb, átméretezhető ablakokat is nyithatunk, amelyeket a meglévő kettő vagy egy app felett lebegnek valamelyik oldalon. Drag&drop viszont két különböző alkalmazás között (egyelőre) nem működik.
Ha lazításról van szó…
Egy hosszú nap után nincs is jobb kényelmesen hátradőlni a kanapén és elveszni az online tartalmak világában egy jó tableten. Streaming szolgáltatók közül jelenleg egyedül Netflix alkalmazást tudunk natívan telepíteni a Huawei MatePad 11-re. HBO GO vagy YouTube csak böngészőn keresztül érhető el, viszont ha offline szeretnénk filmet nézni, a kiváló fájlkezelő és a VLC segítségével azt könnyen megtehetjük.
Film- és sorozatnézés esetében a Harman Kardon hangszórók kellően hangosan és tisztán szólnak, de természetesen ne innen várjuk el a legnagyobb basszus csinnadrattát. Az IPS-panel szintén kellően fényes, miközben a feketék is igyekeznek valódi feketék maradni különösebb ködösödés nélkül.
Játékok terén széles a választék, a nagyobb címek közül szinte az összeset letölthetjük az AppGallery-n keresztül. A Snapdragon 865 processzornak, illetve 6 GB RAM-nak köszönhetően rezzenéstelenül és tűélesen jelennek meg még az olyan játékok is, mint az Asphalt 9. Kifejezetten üdítő, hogy a billentyűzettámogatást is integrálták, tehát autós játékok esetében a WASD billentyűkkel is kezünkbe tudjuk venni az irányítást.
Verdikt
Összességében a Huawei MatePad 11 egy kellemes csalódás volt számomra és a HarmonyOS-sel kifejezetten jó irányba kezdte el terelni a termékeit a kínai gyártó. Bár találkozhatunk egy-két furcsa megoldással vagy éppen hibával, semmi olyan nincs a nap alatt, amely egy szoftverfrissítéssel ne lenne megoldható.
A Google-integráció hiánya ennek ellenére megérezhető, de nem áthidalhatatlan, ugyanis minden felületet továbbra is elérünk a böngészőből. Hasonlóképpen, ha például Apple ökoszisztémából váltunk át Androidra vagy éppen HarmonyOS-re, elfogadjuk az iMessage vagy iWorks programok hiányát.
Magának a MatePadnek van pár negatív jellemzője, mint a fényérzékelő rossz elhelyezkedése vagy a rendkívül olcsó hatású rezgőmotor, viszont ezektől eltekintve egy kimondottan sokoldalú és szerethető tablet. A kiegészítők segítségével könnyen megállja a helyét egy pörgősebb Statisztika órán vagy éppen egy megbeszélésen, de ugyanígy lehet tökéletes társa kreatív területen dolgozók számára is - csak a Google ökoszisztémáját ne kelljen túl sokat használnod.