Mindannyiunk számára emlékezetes marad, amikor 2021. október 4-én, a kora esti órákban elérhetetlenné vált az internet egy jelentős szelete, az egész világon szüneteltek a Zuckerberg-birodalom szolgáltatásai. A világ userei szinte egy emberként indították újra eszközeiket, a modemet és a routert, majd 20-30 percbe tellett, mire mindenki rájött, a hiba világméretű, és nem az ő készülékeikben van.
Micsoda megkönnyebbülés! Vagy mégsem? Hamar kiderült ugyanis, hogy az emberek nagy része sokkal elszigeteltebbnek érezte magát a civilizációtól eme röpke hat óra alatt, mint a Covid19 miatti lezárások idején. Megdöbbentek a történteken, és ezt ráadásul meg sem tudták osztani egymással. Sokan idegen tárgyként néztek a telefonjukra: tényleg arra kellene használniuk, mint amire eredetileg szánták?
Ekkora méretű leállás még nem volt a közösségi oldal történetében, de szerencsére a globális léptékű probléma mögött az előzetes spekulációkkal ellentétben nem kibertámadás állt. Mint kiderült, egy konfigurációs hiba miatt a Facebook mérnökei kizárták saját magukat a hálózati eszközeikből.
A leállás azonban nem csak azért okozott problémát, mert nem tudtunk posztolni a Facebookon az oldal üzemszünetéről hat órán keresztül. Azoknak is komoly gondot jelentett, akik a közösségi fiókjukat használják egyéb felületeken történő bejelentkezésekhez. Bár nagy előnye, hogy nem kell minden egyes fiókhoz külön megjegyezni a felhasználónevet és jelszót, mint kiderült, nem tanácsos ehhez kötni a logint valóban fontos, akár a munkavégzésünkhöz, adóügyeinkhez, tanulmányainkhoz is nélkülözhetetlen alkalmazások és szolgáltatások esetén.
Sőt, ha egy vállalkozás vagy brand erőteljesen a Facebookra építi marketingjét és az ügyfeleivel való kommunikációt, akkor pillanatok alatt kiszolgáltatottá válhat; amennyiben az alkalmazásába vagy a webáruházába történő belépést a Facebook azonosításával oldotta meg, akkor egy ilyen leállással akár megrendelésektől/vásárlásoktól eshet el.
Tény, hogy mára tömegek váltak függővé a közösségi médiától, de több vélemény szerint is az elmúlt két év elszigeteltsége alatt pont ezek a platformok segítették a mentális túlélést. Mindannyiunknak magunknak kell eldöntenünk, hogy milyen arányban áll az előny és a hátrány. Lássuk, szakemberek mit gondolnak erről.
Horváth Péter, Project029 Magyarország Szolgáltató Kft. online lapigazgató
Amikor az Egyesült Államok szenátusa és a tőzsdefelügyelet is felvont szemöldökkel vizsgálgatja cégünket számos rejtélyes, veszélyes, sőt, talán rosszhiszeműen működő rendszere okán, akkor bizony nem olyan könnyű Zuckerbergnek lenni. Lassan nem telik el hét anélkül, hogy ne dőlne ki valamilyen csontváz a szekrényből, és bár a Facebook feje láthatóan előre igyekszik menekülni a metaverzum erőltetésével, és grandiózus tervekkel reformálná meg ismét a felhasználói szokásokat, bízni már nem nagyon lehet benne. Nem véletlen, hogy a cég saját alkalmazottjai is úgy köszönnek el a cégtől, hogy a folyamatos növekedési igény (mohóság, ha úgy tetszik) minden más értéket lenulláz, ami ellen már nem képesek küzdeni, innentől pedig a felelősség már egyértelműen a miénk, akár tetszik, akár nem. A túl nagyra nőtt techvállalatok által okozott károkat már nem igazán lehet enyhíteni, csak egy következő felhasználói generációban bízhatunk, amely zsigerből tudja, hogy az online világ még több butasággal és hazugsággal van tele, mint az igazi.
Nincs az a felhasználói szabályzat, ami ettől megvéd.
Ikker Zsolt, PC World újságíró
A cigaretta ártalmait a végsőkig tagadó dohánygyártók anno megmutatták, hogy ha profitról van szó, semmi sem szent. E tapasztalat fényében nem meglepő, hogy a szintén függőségben utazó Facebook sem verte nagydobra az Instagram mentális károkozásáról és a gyűlöletbeszéd elleni harcának felületességéről árulkodó belsős jelentéseket. Frances Haugen és a The Wall Street Journal jóvoltából a világ most bekukkanthatott a színfalak mögé, ami a Cambridge Analytica-ügyhöz mérhető botrányt okozott. Szeretném remélni, hogy a Zuckerberg-birodalom legújabb kálváriája katalizátorként hat a vadnyugati szabadságot élvező közösségi média józan szabályozásában, de azért az oktatásnak is lenne feladata a témában. Tudatosabb felhasználók nevelésével véleményem szerint jelentős eredményeket lehetne elérni az egyéni és a társadalmi károk mérséklésében. Vérmes reményeket viszont mégsem fűzök a dologhoz, mert meggyőződésem, hogy a Facebookhoz hasonló platformok csak egyszerű színpadként szolgálnak az olyan jelenségeknek (ha úgy tetszik, problémáknak), amelyek évezredek óta jelen vannak az emberi társadalmakban.
Lung Andrea, pszichológus
A társadalom nagy része a Facebook leálláskor pillanatokon belül szembesült saját információ- és social média-függőségével. Az emberek először értetlenül álltak a jelenség előtt, sokan valóságos sokkhatásként élték meg, sokan szorongani kezdtek, és azonnal alternatív kapcsolódási módszereket kerestek. Kevesen voltak képesek ezt az időt anélkül eltölteni, hogy hiányérzet maradt volna bennük. Kapcsolódni akarunk mindenáron, hiszen a közösséghez való tartozás ősidők óta a jobb túlélési esélyeinket jelentette. A közösségi média hamis világa és a könnyű, súlytalan kapcsolódási lehetőségek átírták az emberek közötti tradicionális interakciókat. Kilépni ebből, korlátozni a bennünket érő hatásokat csak tudatos döntéssel lehet. Úgy, ahogyan az ember arról dönt, hogy leteszi a függőséget okozó szereket.
Világossá vált, hogy egy olyan technológiával, amelyet arra terveztek, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket, igazából pont az ellenkezőjét értük el.
Itt az ideje tudatosan átformálni a közösségi média fontosságáról kialakított képünket és felhasználói aktivitásunkat a mindennapjainkban.
Joó Géza, producer, művészeti menedzser
A közösségi hálózatok mára valóban mindennapi életünk részeivé váltak, sokak számára magát az internetet jelenti a Facebook, így szinte elképzelhetetlennek tartják az életet nélküle. Nemcsak hírfogyasztásra használják, hanem a kapcsolattartásnak egyik fontos eszközeként tekintenek rá. Tapasztalataim szerint a hatórás leállás elsősorban a fiatalabb generációt, a művészeket érintette mélyebben - érthetően -, hiszen a legtöbbjükről többnyire a Facebookon, az Instagramon szerezhetünk friss információkat, s a közönség nagy része e platformokon keresztül értesül a fellépésekről, előadásokról vagy akár az életük apró mozzanatairól egyaránt. Szerencsére az aktív rajongók nem csak a közösségi oldalakon keresztül tájékozódnak, a törzsközönség számos más információforrást is használ, amennyiben kedvelt művésze után érdeklődik. Az idősebb generáció nagy hányada, akik életkorukból adódóan ismerik a közösségi oldalak nélküli kapcsolódási, szórakozási lehetőségeket, szerintem tudomásul vette a helyzetet, kevésbé aggódott, tudta, hogy biztosan megoldódik a probléma. S hál' istennek ez így történt.
Ha tetszett a cikk, akkor érdemes megvenned a 2021/11-es PC World magazint, ugyanis telepakoltuk hasznos és érdekes tartalmakkal, ráadásul szoftverek és PC-s teljes játék járnak hozzá ajándékba.
