A kínai űrkutatás komoly sikert könyvelhetett el az elmúlt egy hónap során, hiszen a Hold kevésbé ismert, bolygónkról soha nem látható oldalán gyűjtött össze további vizsgálat céljából 2 kilogrammnyi port és darabos kőzetet. Az eszköz még a hónap elején landolt az égitest rejtélyesebbik felén, hogy rövid és célzott küldetését végrehajtva június 25-én sikeresen landoljon Belső-Mongólia területén.
Az azonnal Pekingbe szállított eszközt szerdán ünnepélyes keretek közt nyitották fel a sajtó fokozott érdeklődése mellett. A Kínai Nemzeti Űrügynökség szakemberei először a mintákat tartalmazó tárolót távolították el az űrszondából, utána következett a kapszula felnyitása.
A kutatási eredményeket az egész tudományos világ nagy érdeklődéssel várja, hiszen a begyűjtött kőzetek egy rég feledésbe merült korról mesélhetnek. A kráter, ahol a begyűjtés történt, a Naprendszer és bolygónk korai időszakában keletkezett, így várhatóan erről az időszakról tudhatunk meg többet a leleteknek köszönhetően.
Pernet Fisher holdgeológiai szakértő szerint olyan kavics is lehet a hazaszállítottak között, amilyet még senki nem látott a világtörténelemben. A kőzeteket értelemszerűen elsőként kínai űrkutatók egy csoportja fogja megvizsgálni, de biztosították arról a többi nemzetet, hogy amint ők végeztek, nekik is rendelkezésükre bocsátják a mintákat.
A Kínai Népköztársaság elnöke, Hszi Csin-ping úgy véli, hogy ezzel a misszióval a kínai űrkutatás fontos mérföldkőhöz érkezett, és egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy megkerülhetetlenek legyenek ebben az ágazatban is. Beszéde második felében felvázolta Kína Holddal kapcsolatos további terveit.
Elsődleges és legfontosabb célként azt jelölte meg, hogy az évtized végéig embereket juttasson fel a legközelebbi égitestre. Ennek a távlati tervnek az előkészítését szolgálja a 2026-os Csang-o-7, és a 2028-as Csang-o-8 útnak indítása, melyek a holdbázis építését hivatottak előkészíteni.
