Olyan vállalatokkal az önéletrajzában, mint a SpaceX, a Tesla, a Neuralink, az OpenAI és a Twitter/X, Elon Musk a világ egyik legsikeresebb és legeredményesebb embere, ennek ellenére ugyanannyiszor szerepel a hírekben fejlesztései és technológiái miatt, mint a megosztó lépései és botrányai kapcsán. A kék pipa miatt például alaposan megütheti a bokáját az Európai Unió jóvoltából, 56 milliárd dolláros fizetést kizsarolva maradt a Teslánál és az se aratott nagy sikert, hogy az X-felhasználók adataival akarja tréningezni a saját AI-ját. És ez csak egy kis merítés a közelmúltból.
Most éppen attól hangos a sajtó, hogy Elon Musk több céget is beperel amiatt, mert már nem hirdetnek a Twitteren/X-en, amióta az ő tulajdonába került a közösségi platform.
A Wired beszámolója szerint mindennek az alapját a hirdetőket tömörítő World Federation of Advertisers által létrehozott projekt, a Global Alliance for Responsible Media adja, amelynek célja, hogy a tagok reklámjai ne jelenhessenek meg illegális vagy erőszakos tartalmakkal együtt a különböző közösségi oldalakon (a GARM-ot azután hívták életre, hogy egy szélsőjobboldali férfi, Brenton Tarrant 2019-ben élőben közvetítette, ahogy megöl 51 embert egy új-zélandi mecsetben, amit azóta christchurchi mészárlásként emlegetnek). Miután Musk a Twitter/X élére került, és sorra hozta a néha egymásnak is ellentmondó döntéseket, egyre inkább terjedni kezdtek a platformon az ellenőrizetlen, gyakran hamis szélsőjobboldali tartalmak, amelyet megelégelt a GARM.
2022 októberében a GARM 18 tagvállalata vonta vissza a hirdetéseit a platformról két hónapon belül, miután a szervezet kiadott egy Muskhoz intézett nyílt levelet - olyan gigászok is távoztak, mint az Univeler és a Mars, akiket egy másik, a Media Matters által kiadott jelentés hatására további óriások követtek, mint például a Disney, az Apple, az IBM, a Lionsgate és maga az Európai Unió is. Musk emiatt, a hirdetők összehangolt fellépése miatt perli az érintetteket, érvelése szerint ez sérti a trösztellenes törvényeket. Véleményét osztja az amerikai Kongresszus republikánus többségű jogi bizottsága is, amelynek előzetes jelentése alapján a közösségi médiában cenzúrázzák a jobboldali tartalmakat, a GARM összehangolt lépései pedig megfosztják a fogyasztókat a szabad választástól.
Ahogyan arra a Wired is rámutatott, a beperelt hirdetők valószínűleg azzal fognak védekezni, hogy nem lehet őket kötelezni arra, hol költsék el a reklámra szánt büdzséjüket, és arra sem, hogy olyan véleményeket finanszírozzanak, amikkel nem értenek egyet. A Check My Ads szervezetet vezető Sarah Kay Wiley hozzátette, hogy igazából ezek megkövetelése lenne alkotmány- és Amerika-ellenes.
